A Mol az elsők között reagált a klímaváltozás okozta problémákra, de picit másképpen, mint más olajcégek – fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Mi lesz az Őrségben? Az őrségi kutatófúrásról elmondta, hogy jelenleg is 5 kútjuk működik a területen. A Mol részvényesei 142,50 forint osztalékra számíthatnak az idén - AzÜzlet. "Egy hónapnyi munkáról van szó, amit le lehet határolni zajvédő falakkal" – fogalmazott Hernádi Zsolt. Elmondta azt is, hogy "nemzetgazdasági érdek, hogy ha Magyarországon találunk szénhidrogént, azt próbáljuk meg kitermelni". A kutatófúrást egyelőre felfüggesztették, egyeztetéseket folytatnak, a vizsgálatok még zajlanak. Több mint 75 milliárd forint osztalékot fizet a Mol A Mol-csoport igazgatósága rendhagyó ülés keretében 75, 875 milliárd forintnyi osztalékfizetésről döntött – közölte csütörtökön az olajcég, amely a járványhelyzetre való tekintettel az éves rendes közgyűlése helyett rendhagyó közgyűlést tartott. Az igazgatóság jóváhagyta a vállalatcsoport osztalékfizetésre vonatkozó javaslatát, és visszaállították az alap-osztalékfizetést a korábbi évek tendenciájához hasonló szintre.
Amint a jelen helyzet normalizálódni látszik és a körülmények is engedik, az eredménytartalék felhasználható készpénzbeli osztalékfizetésre is, amennyiben a részvényesek is így döntenek. Az olaj- és gáztermelés napi 110 ezer kőolaj hordó-egyenérték volt 2020 első negyedévében bármiféle nagyobb fennakadás nélkül, összhangban a korábbi célkitűzésekkel. A koronavírus miatti várható keresletkiesés finomítói leállásokhoz és a készletek telítődéséhez vezethet, ami átmenetileg korlátozhatja a termelést a nemzetközi eszközöknél. Ezt azonban ellensúlyozhatja a termelésmegosztási szerződéssel rendelkező eszközökből származó termelés növekedése, az alacsony olajárnak köszönhetően. A kiszámíthatatlan gazdasági környezet fényében a termelési tervet napi 115-120 ezer kőolaj hordó-egyenértékre módosították a korábbi 120 ezerhez képest (az ACG 6 hónapos hozzájárulását beleszámítva). Mol osztalék 2019 3. Egy széleskörű akcióterv került bevezetésre a működési és beruházási kiadások kiigazítására, annak érdekében, hogy a portfóliónk akár már 25 dollár/hordó körüli olajár szinten is jövedelmező legyen.
Beszélt arról is, hogy Szlovákiában töltőállomásokat vettek, valamint felvásároltak egy étteremláncot is. A koronavírus sokkolta az olajipart Hernádi Zsolt elmondta, hogy 2020-ban a kőolajipar százéves történetében talán a legnagyobb sokkját élte át, a koronavírus-járvány okozta válság a közel-keleti olajválságnál is nagyobb sokkot okozott. A globális olajkereslet több mint 20 százalékkal esett vissza, ami szavai szerint olyan, mintha az USA és Kína egyszerre leállt volna a nyersolaj-vásárlásokkal. A keresleti piacon 8-8, 5 százalékos visszaesés volt, és az idei év sem fogja elérni azt a szintet, ami a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben volt. Mindezek hatása megjelent a részvényárfolyamokban is: a nagyobb cégek papírjainak árfolyamai mind nagyot zuhantak. A MOL éves közgyűlése 107 milliárd forint osztalék kifizetést hagyott jóvá 2019-ben - Sajtóközlemények - MOLGroup. Szerinte a szektor összességében mégis jól teljesített, mindenki jól reagált: a cégek visszavették a termelést, beruházásokat fogtak vissza, ami persze okozott veszteségeket, de Hernádi szerint mindenki időben lépett. Úgy véli, hogy ez az év már a gazdasági növekedésről fog szólni, és átoltottságban is egyre jobban állunk.
Azt, hogy a gazdaság erőre kapása, a bérek emelkedése hajtja a hitelfelvételi kedvet, jól mutatja, hogy az elmúlt hónapokban dőlnek a korábbi csúcsok a lakáshitel piacon. Szakadék a hitelplafonban az országon belül Ugyanakkor - ahogy arra a szakértői rámutatnak - amíg a bankok az ország minden részében lényegében azonos kamatok és teljes hiteldíjmutatókkal (THM) adják a lakáshiteleket, addig a bérek esetében hatalmasak a különbségek. A KSH adatai szerint például Budapesten az első félévben a kedvezmények nélküli nettó fizetés havonta meghaladta a 351 ezer forintot. A lakáshitel-kalkulátora szerint október közepén egy 20 éves futamidejű, 10 millió forintos - kiszámítható, biztonságos, a jövőbeni kamatemelkedéstől védő - végig fix kamatozású lakáshitelek közül a legolcsóbbak 4, 7 százalékos teljes hiteldíjmutatóval voltak elérhetőek. Mennyi vagyona van a magyaroknak? – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről. Utóbbiaknál a havi törlesztés kevesebb mint 65 ezer forint, ami a fővárosi átlagos nettó fizetés 18, 5 százalékát teszi ki. Az országos fizetési rangsorban második helyen álló Győr-Moson-Sopron megyében az átlag nettó az idei első félévben 303 ezer forint volt, ennek már több mint ötödét vinné el egy 10 milliós lakáshitel törlesztése.
Jelenleg legalább 125 ezer gyerekkel lehet számolni a tanulmány szerint, aki olyan háztartásban él, ahol senki nem foglalkoztatott és esélye sem agyon van a munkavállalásra. Az utánunk következő generációk keserves élet elé néznek: bármilyen rémisztően hangzik, a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya is kifejezetten drasztikusan nőtt: 19, 7 százalékról 27, 3 százalékra emelkedett, míg az uniós átlag 2017-ben csak 6 százalék volt. Nettó jövedelem 2014 edition. Forrás és bővebben:
A lakáshitelezés növekedésében kulcsszerepe van a fizetések elmúlt években tapasztalt emelkedésének is, hiszen a magasabb jövedelemmel nagyobb hitelt vehetünk fel. A legjobban és a legrosszabbul kereső magyarok titkolják el leginkább a jövedelmük egy részét | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Miközben a kölcsönöket az ország bármely részében hasonló kamatokkal adják a bankok, a bérekben óriásiak az eltérések - mutat rá friss összefoglalójában a Míg Budapesten a legkedvezőbb feltételekkel elérhető 10 milliós, 20 éves biztonságos - végig fix törlesztésű - lakáshitel törlesztése az átlagbér 18, 5 százalékát viszi el, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a harmadát. Jövőre ugrik a minimálbér Hetek óta napirenden van a minimálbér emelése, a tervek szerint 2022-től 200 ezer forint lenne az összege, ez az idei 167 400 forintos összeghez képest több mint 19 százalékos emelkedést jelentene. Az utóbbi években folyamatosan nőtt a minimálbér összege, 2017-ben még csak 127 500 forint volt, ez emelkedett 138, majd 149 ezer forintra, hogy 2020-ban elérje 161, idén pedig a már említett 167 400 forintot. Ha valóban 200 ezer forint lesz a minimálbér 2022-ben, akkor az 57 százalékkal haladná meg a 2017-es szintet.
A KSH legfrissebb (2022. február 23-án közzétett) kereseti gyorstájékoztatója tükrében a 2021. január – december hónapokban mért átlagkeresetek jelentős mértékben nőttek az előző év azonos időszakához képest. 2021. január – december időszakban a bruttó átlagkereset 438. 800 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 449. 600 forint volt. Nettó jövedelem 2017 regarding the approval. Ugyanebben az időszakban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 291. 800 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 300. 500 forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8, 7 százalékkal, a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó átlagkereset pedig 8, 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. E friss gyorsjelentés tükrében a 2022. közötti nyugdíjmegállapítások esetében 8, 7 százalékkal nőnek a valorizációs szorzók a 2021-ben alkalmazott szorzókhoz képest. Így idén is folytatódik az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.
Magyarországon az összes dolgozó háztartásban nagyjából az éves jövedelem 12-16 százalékát, a versenyszférában dolgozó háztartások tagjai pedig a jövedelem ötödét-hatodát titkolták el 2015-ben. A jövedelemeltitkolás viszont a 2015 és 2017 közötti három évben nagyjából lefeleződött országosan – ez derül ki Keresztély Tibor és Madari Zoltán tanulmányából, ami a friss Közgazdasági Szemlében jelent meg. Nettó jövedelem 2017 on the approval. A fogyasztási és jövedelmi statisztikák összevetése alapján az látszik, hogy leginkább a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelműek, az országhatáron keresztül ingázók és a fiatalabb munkavállalók titkolták el a jövedelmük egy részét. A szerzők a KSH háztartási költségvetési és életkörülmény-felvételének (HKÉF) adatai alapján próbáltak becslést adni a jövedelemeltitkolás nagyságára országosan és a magyar társadalom különböző csoportjaira vonatkozóan. Az adatok alapján a háztartások két csoportját hozták létre. Az egyikbe olyan háztartások tartoznak, ahol a keresők a közszférában dolgoznak. Itt például a bértábla miatt nehezebb a jövedelemeltitkolás, ezért a szerzők azzal a feltételezéssel éltek, hogy a közszférában dolgozók nem rejtegetik a jövedelmeiket (a szerzők azt is megjegyezték, hogy ez az általuk alkalmazott módszertan egyik jelentős korlátja, hiszen tudjuk, hogy a közszférában is van példa a jövedelem eltitkolására).
Ez az arány ugyanakkor még mindig magasabb volt a többi visegrádi országban mért szintnél, és ugyanez igaz, ha a különféle szegénységi mutatókat összegző mutatót, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát nézzük. A sorozat idézett cikkei: Közélet bérek elmúlt 20 év jövedelmek szegénység Olvasson tovább a kategóriában