– Magánszemélyként bárki részt vehet a rendezvényen, aki egyetért annak céljával, azonban senki nem propagálhat semmilyen formában egyetlen politikai pártot sem! – A rendezvény alatt mindenkit arra kérünk, hogy a rendezők instrukcióinak megfelelően álljon be a sorba, és az esemény végéig ne hagyja el helyét. Aki ezt nem hajlandó betartani, vagy egészségügyi okokból nem tudja, azt megkérjük, hogy ne vegyen részt a megemlékezésen. – A sajtó képviselőivel csak a rendezők kommunikálhatnak. – A rendezők bármely utasításának be nem tartása azonnali kizárást von maga után. Becsület napja 2012.html. A megértést és együttműködést köszönjük! Ameddig vannak, akik az elődeink által képviselt heroikus szemléletmódot továbbörökítik, addig egészen biztosan nem volt hiábavaló áldozatuk. Idei mozgósítóvideónk központi üzenete: A hősök örökké élnek! Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is emlékpóló megvásárlásával tudjátok támogatni a rendezvényt. Segítsd a szervezők munkáját azzal, hogy előrendelést adsz le! 2019 február 9-én, szombaton ismét Budapesten fogunk összegyűlni, hogy egy megemlékezés keretei közt tisztelegjünk a magyar Fővárost védő európai harcosok előtt.
További részletek hamarosan! – Programajánló / N. Z. –
Amennyiben a kormány nem vonja vissza a Munka törvénykönyve jogharmonizációs célú és a parlament előtt lévő módosítási javaslatából a munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusokat, akkor a szakszervezetek kénytelenek a tárgyaláson kívüli eszközökkel is nyomatékot adni nemtetszésüknek - hozták nyilvánosságra az érdekképviseletek a napokban. A szakszervezeti érvelés szerint a visszavonás megoldható, mert a kilenc uniós munkajogi irányelv közül egyedül a munkaidő-szervezésre vonatkozó kérdéskörnél nem sikerült még megegyezni a munkáltatói érdekképviseletekkel. Egy további egyéves egyeztetés során viszont van esély a megállapodásra. A munkaidő szervezésére vonatkozó paragrafusok kihagyása nem hiúsítja meg az unió felé vállalt kötelezettségek teljesítését sem - hangsúlyozzák a szakszervezetek. A kilenc irányelv közül háromnál elegendő a csatlakozásig végrehajtani a jogharmonizációt. A munkaidő szervezésére vonatkozó irányelv ezek közé tartozik. A kérdés feltehetően a jövő héten dől el, amikor összehívják az Országos Munkaügyi Tanács rendkívüli ülését.
A törvényjavaslat elfogadása esetén 2017. július 1-jei hatállyal – illetve az ezt követően kezdődő munkaidőkeret és elszámolási időszak tekintetében – módosítaná a Munka Törvénykönyve (MT) egyes munkaidő- és pihenőidő beosztásra vonatkozó szabályait. A tervezet alapján a módosítás fő célja, hogy a munkáltatók a kollektív szerződéses megállapodások keretében nagyobb rugalmasságot kapjanak a munkaidő beosztása terén. Emellett néhány pontosítás is helyet kapott az új szabályozásban. A tervezett változások lényege az alábbiak szerint foglalható össze. Munkaidőkeret – egy helyett maximum három év? A módosítás értelmében a munkaidőkeret törvényi maximuma - amely a hatályos szabályozás szerint jelenleg 12 hónap vagy 52 hét – kollektív szerződés alapján akár 36 hónap is lehet, amennyiben ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. Némi garanciát jelent a munkavállalók számára, hogy a beosztott heti munkaidő 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeret esetén sem haladhatja meg 12 havi átlagban a heti 48 órát.
A másik, hogy a túlórák havi kifizetése mellett – kollektív szerződés rendelkezése alapján – a munkaidőkeret 36 hónapra is elrendelhető, ezzel is biztosítva a munka rugalmasabb keretek közötti megszervezését, amennyiben a munkáltató és a munkavállalók képviselői kollektív szerződésben erről megállapodnak. OLVASSA EL kapcsolódó cikkeinket is! Megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka Lestrapálnák a dolgozókat a módosító munkajogi szabályok Évi 400 túlóra: a munkaadók és a szakszervezetek is látják a veszélyeket Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A munkavállalót az önként vállalt többletmunka nem vállalása miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés, ezért a munkáltató általi felmondásnak nem lehet kizárólag az az indoka, hogy az önként vállalt többletmunkáról szóló megállapodást a munkavállaló felmondta. Egyéb pontosítások - A munkáltatónak a munkaidő-beosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban és nem hét nappal korábban kell közölni. - A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a korábban közölt munkaidő-beosztáshoz képest legalább kilencvenhat órával és nem négy nappal korábban módosíthatja. Adópraxis (2018-12-17)
Ettől pedig kizárólag kollektív szerződésben lehet érvényesen eltérni. A hosszabb munkaidőkeret kapcsán érdekes kérdés lesz, hogy a munkaidőkeret végén megállapításra kerülő rendkívüli munkavégzéséért járó díjazást mikor fogja elszámolni a munkáltató, hiszen a jelenlegi szabályozás kapcsán erre csak a munkaidőkeret végén köteles, és ennél rövidebb elszámolási határidőt a jelenlegi módosítástervezet szövege nem tartalmaz. Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás: újradefiniált fogalmak A törvénytervezet szándéka szerinti némileg módosul, illetve egyszerűsödik néhány fogalom, így a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma is. Ezen felül azonban kifejezetten érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. Gyakorlatilag változatlan maradna ugyanis az a fő szabály, hogy a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlék-köteles rendkívüli munkavégzésnek.
Szabadság kiadása – munkaszüneti nap is kivehető szabadnapként A szabadság kiadása kapcsán a módosítás megoldást adhat egy fontos gyakorlati problémára is. A hatályos szabályozás szövege szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaszüneti napra nem osztható be szabadság, akkor sem, ha erre a munkaszüneti napra a munkavállaló egyébként be van osztva munkavégzésre. A módosítás a jogszabály korábbi hiányosságát kiküszöbölve ezt úgy tervezi módosítani ill. ésszerűen pontosítani, hogy amennyiben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló munkaszüneti napra be van osztva, akkor erre a beosztott munkaszüneti napra értelemszerűen szabadság is kiadható lesz.