A bevásárlóközpont bérlői összetétele jól illeszkedik a környező lakosság magas szintű igényeihez. A népszerű nemzetközi márkák mellett egyre több exkluzív üzlet is megtalálható a kínálatában. A mostani tranzakció része a bevásárlóközponttal egyidőben és annak részeként épült "A" kategóriás irodaház is, amely a legalacsonyabb üresedési rátájú dél-budai területen helyezkedik el. A magas presztízsű lokációt a környéken zajló fejlesztések is visszaigazolják. Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő szakembereinek várakozásai szerint az ingatlanpiac felívelő ciklusa még kitart, ezért az OTP Ingatlanbefektetési Alap továbbra is vételi oldalon marad. Keresi az Alap befektetési stratégiájának megfelelő, jó lokációval, kedvező bérlői mix-el és alacsony üresedéssel bíró kereskedelmi ingatlanokat Budapesten és vidéken egyaránt. Az OTP Ingatlanbefektetési Alap forgalmi adataiból jól látszik, hogy egyre több befektető szeretne részesedni ebből a lendületből: az Alap vagyona idén júliusban már meghaladta a 310 milliárd forintot.
5 m Ft lett. 19 m Ft adó után a 2005. április 25. 08:22 2005. április 20-án közgyűlést tartott az OTP Ingatlan Alapkezelő Rt. A közgyűlés elnökének Tóth Balázst, a jegyzőkönyvvezetőjének Feketéné Erdész Katalint, jegyzőkönyv-hitelesítőjének Garancsi Istvánt választották. A közgyűlés elfogadta a vezérigazgató 2004. évi üzleti jelentését, a mérleg- és eredménykimutatásról készült beszámolót. A közgyűlés jóváhagyta a társaság 2004. évi számviteli 2004. szeptember 20. 08:14 Csökkenő büntetőjutalék az OTP Ingatlanbefektetési Alapnál A PSZÁF jóváhagyta az OTP Ingatlanbefektetési Alap tájékoztatójának és kezelési szabályzatának módosítását. A módosítások - közöttük a 9 hónapon belüli visszaváltásokat érintő többletjutalék 1. 75%-ra történő csökkentése - jelen hirdetmény megjelenését követő 6. naptól, azaz a 2004. szeptember 27-i forgalmazási naptól, a hozamfizetést érintő változások a hirdetmény megjelenését követő 31. 2004. május 4. 08:38 50 m Ft-os nyereség az OTP Ingatlan Alapkezelőnél A 2002-es közel 44 m Ft-os veszteség után 50.
Cseréld le öreg mobilodat! Most az állam is ad hozzá pénzt A jövő év első negyedének végéig hosszabbítja meg mobiltelefon készülékcsere támogatási programját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), ezzel is igazodva a mobilszolgáltatók 3G-hálózatainak lekapcsolási tervéhez. Azok után, hogy májustól a kezdeményezés a 2G-s készülékekre is kiterjed, a támogatás összege 40 ezer forintra emelkedik, illetve megszűnik a 120 ezer forintos felső értékhatár. A magyar kamatemelés háttere - elemzői komment Az MNB az egyhetes betéti kamat mai 200bp-os emelését követően bejelentette, hogy "a Monetáris Tanács júniusban meghatározott stratégiájával összhangban szükségesnek tartja, hogy az egyhetes betéti kamat emelkedése minél előbb beépüljön az alapkamat-emelési ciklusba is. Az alapkamat és az egyhetes betéti kamat gyors összezárása már a következő, július 12-i Monetáris Tanács ülésen napirendre kerül. " Ennek megfelelően az alapkamat is 9, 75%-ra emelkedik. Boris Johnson a szakadék szélén Az utolsó szalmaszálba kapaszkodik Boris Johnson brit miniszterelnök, miután a pénzügyminiszterének és egészségügyi miniszterének felmondása felkavarta a kormánytagokat.
Az utóbbi vállalatnak az OTP-alap tavaly decemberi feltűnéséig a HO-ME 2000 Vagyonkezelő Kft. volt a tulajdonosa, amely Nagy György százszázalékos érdekeltsége. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
: tanulmányút, fejlesztéssel-, tanácsadással kapcsolatos utak), taxi, illetve más fuvarozási vagy szállítmányozási költségek, hotel vagy más jellegű szállás költségei, valamint az ezzel járó étkezés költségei abban az esetben, ha 24 órán túli utazásról beszélünk. * Alkalmazottak, fizetése és járulékos költségek: Alkalmazotti fizetések költsége, juttatások költsége, nyugdíj és egyéb kedvezmény költségei, ügynökségi költségek, alvállalkozói munkaerő költség, alkalmazottak társadalombiztosítási (NIC- National Insurance Contributions) költsége. Többek között az is, hogy a behajthatatlan követelést a kettős könyvvitel rendszerében bizonyos feltételek fennállása esetén ráfordításként el lehet számolni, hiszen a bevételt is elszámolták már. Lényegében ezt lehet ellentételezni. Az egyéni vállalkozónál azonban csak akkor lesz bevétel a vevőnek kibocsátott számlából, ha azt kifizetik. Ezért a költségként történő elszámolása nem indokolt és adóhiányt eredményez. Megjegyzem, hogy az értékesített teljesítményhez kapcsolódó kiadások is szerepelnek a költségek között, ha azokat a vállalkozó kifizette.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA A megszűnő egyéni vállalkozónak mindenekelőtt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ( szja-törvény) 49/A § (2) bekezdés a. pontja értelmében leltárt kell készítenie. A leltár mellett a tárgyi eszközeinek, immateriális javainak nettó értékéről tételes kimutatást is össze kell állítania. A fennálló követeléseit is számba kell vennie. A vállalkozói vagyon felméréséről az egyéni vállalkozói tevékenységet szabályozó, az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény is rendelkezik. E szerint az az egyéni vállalkozó, aki egyszemélyes kft. -vé alakítja át vállalkozását, köteles az eszközeiről és kötelezettségeiről is leltárt készíteni. A fenti vagyontárgyak közül meg kell jelölnie azt, amelyiket az alakuló kft. -be átad nem pénzbeli hozzájárulásként, valamint mindazon eszközöket is és kötelezettségeket is meg kell jelölnie, melyeket a kft. számára átadásra kerülnek. Ha mind a követelését mind a kötelezettségét átadja a kft. -nek és a követelését nem vagyoni hozzájárulásként (vagyis apportként), akkor ezen tételek mindenekelőtt a kft.
A vállalkozási tevékenységünk érdekét szolgáló – azaz a termékeink, szolgáltatásaink előállításához, értékesítéséhez szükséges – költségekről kérhető számla, és ezek adózási mód függvényében el is számolhatóak. Cikkünkben röviden összegeztük, hogy mit is jelent ez pontosan a gyakorlatban. Elsősorban a költségelszámolásos modellben (SZJA, TAO, KIVA) adózók esetében fontos körültekintően eljárni a számlák gyűjtésében, hiszen ezek a személyek a költségekkel csökkenthetik a bevételüket, ezáltal pedig az év végi nyereségadót kisebb adóalap után fizethetik be. Ugyan az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében nem ettől függ a befizetendő adó mértéke, a törvény számukra is kötelezően előírja a költségszámlák megőrzését. A katásokat erre nem kötelezi a törvény, azonban érdemes nekik is megtartani a számlákat, erre a cikk végén részletesebben is visszatérünk. Az egyéni vállalkozók az alakulás előtti 3 évben már előzetesen felmerült költségeket is elszámolhatják a vállalkozás első induló évében, azonban a cégeknél ez csak az alapítás dátumától kérhető.
Gyakran visszatérő kérdés, hogy milyen költségeket lehet elszámolni saját vállalkozásunkban. Fülöp Olga összegyűjtötte a leghasznosabb tudnivalókat. Akár egyéni vállalkozásról, akár cégről van szó, egységesen igaz az, hogy minden a vállalkozási tevékenység érdekét szolgáló költségről kérhető számla, és adózási mód függvényében el is számolható az. De igazából a költségelszámolásos modellben (SZJA, TAO, KIVA) adózóknál van igazán ennek jelentősége, hiszen ott a költségekkel csökkenthető a bevételünk, és így az év végi nyereségadót egy kisebb adóalap után fizethetjük. Viszont az átalányadózó egyéni vállalkozóknál is kimondja a törvény, hogy a költségszámlákat meg kell tartaniuk, habár ugye náluk nem azok nagyságától függ a befizetendő adó. Ezzel szemben a katásoknál pedig meg sem kell tartani a költségszámlákat, legalábbis a KATA törvény nem írja azt elő. Az, hogy mi minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, attól függ, hogy pontosan milyen tevékenységet is végez az adott vállalkozás.
Nagyon fontos, hogy a nyugta nem elegendő, a megfelelő adattartalmú számla szükséges az elszámoláshoz, amin szerepelnie kell a vállalkozás nevének, címének és adószámának is. Ha a magyar ÁFA törvény szerint valamilyen termékről vagy szolgáltatásról nem kötelező számla kiállítása (pl. biztosítás), akkor természetesen anélkül is elszámolható költségként. Mit számolhatunk el? Az, hogy mi minősül a vállalkozási tevékenység érdekét szolgáló költségnek, attól függ, hogy pontosan milyen tevékenységet végez az adott vállalkozás. Hiszen például ha egy élelmiszergyártó, vendéglátóipari vagy kiskereskedelmi vállalkozásról van szó, akkor ott az alapanyag és az áru (pl. cukor) értelemszerűen elszámolható. Viszont a többi vállalkozásnál a cukor már reprezentációs költségnek minősül, és csak külön juttatásként járulékfizetés mellett számolhatjuk el. Nézzünk még néhány példát: Ruházat: Vállalkozóként az üzleti életben szükségünk lehet elegáns blézerre, öltönyre, azonban ezeket a hétköznapi életben, magánszemélyként is hordhatjuk, ezért ezek nem minősülnek munkaruhának, így nem is számolható el költségként.