A kormánypárt e törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit. Ungváry Krisztián © Horváth Szabolcs A Klubrádiónak nyilatkozó Ungváry emlékeztetett: a Fidesz mögött vannak a múlt prominensei közül többen is, például Pozsgay Imre vagy Gubcsi Lajos, akiknek nem biztos, hogy olyan szörnyű volt a szerepük, de döntés kérdése, hogy azért ítélnek el embereket, mert bizonyos posztot töltöttek be, vagy azért, mert a rendszert bármilyen módon szolgálták. Ha előbbi, akkor nagyon magasan kell meghúzni a mércét, hogy ez méltányos legyen – vélekedett a történész. Példaként említette, hogy ha egy üzemi párttitkártól megvonnák kiemelt nyugdíját, akkor nagy kérdés az, hogy ez arányos-e. Üzemi párttitkárból ugyanis 30 ezer volt, ha viszont csak a politikai bizottsági tagoktól vonnának el, az méltányosabb lenne, hisz ők súlyosan felelősek voltak azért, ami ebben az országban kialakult. Hány gyermeket gyilkoltak meg az 56-os megtorlások során?. Őket kollektív büntetéssel lehetne sújtani – mondta Ungváry Krisztián. Hozzátette, ha csak azokat büntetik meg, akik az 56-os megtorlásokat levezényelték és azokat, akik az ezt követő rendszerben a hatalom csúcsán voltak, akkor az nem méltányos.
Belföld 2019. június 17., hétfő 06:41 | Magyar Nemzet Az 1956-os forradalmat követő kommunista megtorlás további részleteire derülhet fény, miután a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a kegyetlenkedések több kiemelt pontját is tervezi megvizsgálni, és országos perkatasztert készítenek az időszakról — tájékoztatta a Magyar Nemzetet Máthé Áron, a bizottság elnökhelyettese. 56 Os Megtorlások. A leszámolásoknak eddigi ismereteink alapján több mint kétszázan estek áldozatul, tízezreket fogtak perbe és/vagy kínoztak meg. – Vidéken volt a legkegyetlenebb az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás. Bár a fegyveres ellenállás az ország legtöbb részén mindössze néhány hétig tartott, azután pedig a lakosság passzív ellenállással – egyebek mellett sztrájkokkal, munkástanácsokkal, valamint nő- és néma tüntetéssekkel – fejezte ki tiltakozását a szovjet megszállás ellen, a kommunista rezsim velük szemben is brutálisan fellépett: a kétszázon felüli kivégzés mellett tízezreket fogtak perbe, ítéltek el, internáltak vagy vertek félholtra – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnökhelyettese.
Horváth Attila jogtörténész kifejtette: az 1956-os forradalom váratlanul érte a kommunista vezetést, éppen ezért a felkelés leverése után úgy döntöttek, hogy példátlan megtorlás fogja érni a magyarokat. "Olyan hóhérmunka kezdődött, amire nem volt példa korábban, az 1848–49-es szabadságharc, a Tanácsköztársaság és a második világháború utáni megtorlások során összesen nem végeztek ki annyi embert, mint az 56-os forradalmat követően" – tette hozzá az egyetemi tanár. Vizsgálatot indítanak az '56-ot követő megtorlások feltárására | 24.hu. Kiemelte: a példátlan kegyetlenség több hullámban érte a magyar társadalmat. A forradalom során orvlövészek válogatás nélkül lőttek le járókelőket, olyan is megtörtént, hogy odaterelték valahová az embereket, ahol lemészárolták őket. Kiemelte a salgótarjáni és a Kossuth téri sortüzeket, amelyekben több százan haltak meg, de a legbrutálisabb a tiszakécskei sortűz volt, amikor vadászrepülőről tüzeltek a tömegre. Közben a karhatalmisták is rengeteg gyilkosságot követtek el, majd a népbírósági eljárások során is tömegével ítélték halálra "a vélt vagy valós forradalmárokat".
HIRDETÉS törvény alkotta, ám azok rendelkezései nem adhatták egy megtorlógépezet jogi alapját, halálbüntetés például csak emberölés esetén volt kiszabható. A Kádár-kormány - megőrzendő a jogszerűség látszatát - törvényerejű rendeletekkel alapozta meg az "ellenforradalmi elemek" likvidálását. Ez a jogszabály-fajta tipikusan a szocializmus korára jellemző, ugyanis a látszatszerepet betöltő Országgyűlés átlagosan évszakonként ülésezett és ritkán alkotott ötnél több törvényt évente (beleértve a költségvetésről szólókat is). A Rákosi-, illetve a Kádár-korszak legjellemzőbb jogforrásai így ezek a törvényerejű rendeletek (röviden: tvr. ), amelyeket az államfői funkciókat ellátó Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozott az 1949-es ún. sztálinista alkotmány alapján - ez felruházta azt az Országgyűlés jogkörével, amennyiben utóbbi nem ülésezett. A NET elnöke 1952 óta Dobi István volt; Dobi Kádár 1956. november 7-i miniszterelnöki kinevezése után is megőrizte pozícióját, amivel az új hatalom legitimitása mellett a rendszer kontinuitását is igyekeztek biztosítani.
Újra megnyíltak az internálótáborok, ahová a diktatúrára veszélyesnek tartottak tömegét vitte be a hatalom. Nem csak a harcokban való részvétel miatt ítélhettek el valakit. Elég volt hozzá bármilyen szerepvállalás a vidéki hétköznapi civil élet megszervezésében a forradalom alatt, például az élelmiszer- vagy az egészségügyi ellátásban. "Azok kerültek ilyen helyzetbe, akikben megbízott a helyi közösség, ezek pedig potenciális veszélyt jelentettek a kommunista diktatúrára, így őket el kellett tüntetni, internálták vagy börtönbe zárták a veszélyesnek tartott embereket" – mondta a jogtörténész. Hozzátette: velük együtt családok százezreit tették tönkre, hiszen olyan stigmát kaptak a hozzátartozók, amivel, mint a rendszer ellenségei, a hétköznapi életben sem tudtak boldogulni. Horváth Attila beszélt arról is, hogy a halálos ítéletek száma hivatalosan mintegy 300, arról azonban nincs adat, hogy hányan haltak bele a kihallgatások alatt a kínzásokba. Emellett 23 ezer embert ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre.
Arizona Business Melyik az a szám, amelyik teljesen hasonlít a Tom Odell - Another love című... Akkord Service MOST SZÓL! Zaporozsec azon az éjszakán dalszöveg Zaporozsec azon az éjszakán registration Interjú Varga Bencével, a Zaporozsec zenekar frontemberével – – A fiatalság százada Zaporozsec azon az éjszakán mp3 Zaporozsec azon az éjszakán lyrics Zaporozsec azon az éjszakán jobs Zaporozsec azon az éjszakán Budapest utca térkép Balatonszéplak felső apartman Slágerlista vezető lett az Azon az éjszakán. Úgy néz ki ez a hét a szentgotthárdi zenekaré. Pénteken számoltunk be róla, hogy a Zaporozsec bekerült a Nagy-Szín-Pad, tehetségmutató 12-es mezőnyébe, most pedig sikerült nekik meghódítani az MR2 Petőfi rádió Top 30-as slágerlistáját. Nincs ezen mit mismásolni, az első helyen végeztek, az Azon az éjszakán című számukkal. A dal eredetileg Tom Odell szerzeménye és az Another love-ként ismerhette meg a világ, zenét kedvelő közönsége. A Zaporozsec a tracket az első nagylemezén, a Sok szerencsét Mr. Gorszky!
Hamarosan! Az oldal fejlesztés alatt áll.