A Magyar Közlönyben megjelent a 703/2021. (XII. 15. ) Kormányrendeletet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról! A Magyar Közlöny 229. számában megjelent a 703/2021. ) Kormányrendeletet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. A Kormány 703/2021. ) Korm. rendelete a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 19. pontjában a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 200 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 45 980 forint, napibér alkalmazása esetén 9200 forint, órabér alkalmazása esetén 1150 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 260 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 59 780 forint, napibér alkalmazása esetén 11 960 forint, órabér alkalmazása esetén 1495 forint.
3. § (1) Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. 4. § E rendelet alkalmazásában a) munkáltatón a költségvetési szervet, b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat, c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell. 5. § Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28. ) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k.,
Az alábbiakban a minimálbér emeléssel kapcsolatos főbb közvetlen és közvetett hatásokat tekintjük át, különös tekintettel azok összegszerűségére, illetve az évközbeni változtatás alkalmazására. Minimálbér és garantált bérminimum 2021. február 1-jétől főszabályként - a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazásakor- kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege bruttó 167 400 Ft, garantált bérminimumé pedig bruttó 219 000 Ft. A Kormányrendelet részletesen tartalmazza a heti-, napi- és órabérre, illetve a részmunkaidőre vonatkozó összegeket is ennek megfelelően. Itt is érdemes megjegyezni, hogy a garantált bérminimum alkalmazásának feltétele, hogy a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve és az adott munkavállaló rendelkezzen ezekkel a feltételekkel. Adókedvezmények A személyi kedvezmény - amely több, mint 100 ezer embert érint - 2021. január 1-jétől adóalap kedvezménnyé alakult, és az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentés esetleges visszavonására és módosítására 2019-től a bejelentését követő 2 órán belül, vagy ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a bejelentés napján délelőtt 9 óráig van lehetőség. (eddig 8 óráig lehetett ezt megtenni) Megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) keretében történő munkavégzés esetén a biztosítás létrejöttének elbírálásához szükséges vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri e a minimálbér 30%-át (2019-ban 44 700 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (2019-ben 1 490 Ft). Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, ami megbízó részéről bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettséget von maga után. Csecsemőgondozási díj a jövedelem 70%-a, nincs felső korlátja, tehát e tekintetben a minimálbér változás ezt az ellátást nem érinti.
Február 1-én pedig 167. 400, -Ft lesz - és kész. A járulékok kötelezettségként jelentkeznek – így duplán nem tárgyai e rendeletnek.
A mozzarellán és a parmezánon túl is van olasz sajt, és érdemes is kipróbálni pár unortodox receptet. A vadas marhától az olaszosra hangolt Rákóczi túrósig több, amúgy hagyományosan sajtmentes fogás is megtalálható abban a receptfüzetben, amellyel a Creativ chef címmel blogoló Nagy Eszter lepte meg a közelmúltban a nagyérdeműt. Ha a név és a helyes "szakácsné" ismerősnek tűnik, az nem a véletlen műve. © Facebook A Konyhafőnök című televíziós gasztroshow első évadának női döntőse (3. helyezett) Budapest belvárosában, a Divin Porcello Sonka Bárban mutatta be a Valcolatte/Óvártej olasz sajtjaiból kreált néhány hagyományos és annál több unortodox fogását. S azt is megmutatta, hogy nem kell időmilliomos házi tündérnek lenni az ilyesféle alkotáshoz. Amint mondta: "Kétgyermekes családanyaként tisztában vagyok azzal, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre a főzéshez, sütéshez, ezért arra törekedtem, hogy egyszerűen és gyorsan elkészíthető fogásokat alkossak, amelyek ugyanakkor nem a tucatízek szabványát követik".
Aztán időnként újra felfedezem a magyar klasszikusokat is. Nagy kár lenne kihagyni őket a repertoárból. Rákóczi túrós Imádom a szakácskönyveimet, lelkesen próbálkozom mindenféle, a magyar ízlelőbimbók számára szokatlan vagy alig ismert ízzel. Nagy kár lenne kihagyni őket a repertoárból. A Szabó család a háború előtt a legmódosabbak közé tartozott Iszkaszentgyörgyön. A tulajdonukban levő – s ma is álló – Rákóczi utcai épületben egykoron szatócs- és hentesüzletet, valamint kocsmát üzemeltettek. Szőlőt műveltek, állatot tartottak. Aztán jött az államosítás és mindenük odaveszett – írja a famíliáról a helytörténész. A most hetvenes éveiben járó Szabó István nagyapjával kezdődött minden, aki kereskedő és kocsmáros volt. Mohán éltek, majd az ottani földek eladásából származó pénzből vásárolták meg Szentgyörgyön egy helyi zsidó vendéglőstől a Rákóczi utcai házat. Az egykori épülethez a még ma is érzékelhető hatalmas gazdasági udvar tartozott melléképületekkel, pincével, istállókkal. A 20-as éveket írjuk ekkor.
Ezt követően a "Haen"-konyhán, azaz Horváth Nándor belvárosi buffet-jében első szakácsként dolgozott. Innen Párizsba vezetett az útja, ahol 1924-ben a jó nevű Laure étteremben dolgozott, és itt a legendás Escoffier mestert is megismerte. Hazatérve a "Haen" konyhafőnöke (1926), aztán a Lillafüredi Nagyszállóé (1930-tól) és a Gellért Szállóé (1933-tól). 1953-ban áthelyezték a Duna (volt Bristol) Szállodába, és 1961-es nyugdíjba vonulásáig ott volt konyhafőnök. Mindeközben számos nemzetközi elismerést söpört be. 1933-ban Bécsben aranyérmet, 1936-ban Berlinben arany plakettet és díszoklevelet nyert a szakácsművészeti világkiállításokon. Meghívott szakács volt 1954-ben a londoni olimpiai csarnokban rendezett nemzetközi szakácsművészeti bemutatón és élelmiszer kiállításon, sőt kóstolót és televíziós műsort készített vele Philip Harben, angol televíziós főzőmester, ismert londoni szakács. Rákóczi János 1956-ban a frankfurti szakácsművészeti kiállításon vett részt, 1958-ban pedig a 200 napig tartó Brüsszeli Világkiállítás magyar éttermének volt a konyhafőnöke, itt ismerhette meg a világ a Rákóczi túróst.