Sok embert ismerek, de csak néhányan voltak közülük, akikről pontosan tudtam, mennyi idejük van még. Az emberi gondolkodás szerintem nem alkalmas arra, hogy felfogja a szeretteink életének a végét, ráadásul az nem is élet, hanem szorongás és elnyomás keveréke, illetve a reményé, hogy minél gyorsabban, minél emberhez méltóbban fejeződjön be. Az eleinte bohókás és naiv Évát alakító Tenki Réka egy fehér műanyag széken ül a megoldhatatlan, ám az állítás keménysége miatt tiszta élethelyzetben. Éva látható természetességgel kezeli a helyzetet, szervezi a családi életet, miközben a férje nem annyira kíván a családi fotókon szerepelni, a zöldséges rákérdez, hogy miért sír ilyen bénán a gyerek. Hogyan lehet elfogadni, normalizálni azt, hogy a gyereked élettörténetének az elejét és végét is pontosan látod? Engem az előadás óta nem ereszt a gondolat, hogy egy újszülött gyereknek a teljes sorsát elmondják egy asztal fölött. Zsuzsi hét évet élt. Az Egyasszony nem a gyerek elvesztéséről szól, hanem egy nőről, aki az együttérzéstől és megértéstől mentes férfivilágban próbálja megtalálni a túlélés útjait, mert végtelenül egyedül maradt.
Alkotók Író: Péterfy-Novák Éva Színpadra alkalmazta: Tasnádi István Díszlet-jelmeztervező: Kálmán Eszter Zeneszerző: Barabás Béla Rendező munkatársa: Kis-Kádi Judit Smink: Ádám Júlia Fotó: Tiszeker Dániel Grafika: Csáfordi László Producer: Orlai Tibor Rendező: Paczolay Béla Az előadás időtartama 80 perc Bemutató dátuma 2015. 10. 21. Díjak Legjobb alakítás különdíja: Tenki Réka / MOST Feszt 2016.
Nincsenek nagy igényeim. Hogyan élte meg a pandémiás időszak első évét Tenki Réka? Az alábbi videóból kiderül: Azt mondtad egy korábbi interjúban, hogy az Egyasszony életed egyik legmeghatározóbb előadása. Számon tartod, hogy hányszor játszottad eddig? Igen, ezt azért számolja az ember. Monodrámánál, ha 150 előadáson túl vagyunk, az már egy nagyon jó szám. Mi ezt már meghaladtuk, szóval büszke vagyok. Ennyi előadás után is képes vagy ugyanazzal a lelkesedéssel és beleéléssel a színpadra állni? Nem unsz rá? Nem, egyáltalán nem. Szerencsére minden néző és minden előadás más. Mindig tanulok bizonyos szakaszokból, hogy hogyan fejlődik egy előadás és én is. Azért azt nem lehet megspórolni, hogy 1 óra 20 percen keresztül egyedül vagyok. Ilyenkor csak magamra számíthatok, egy pillanatig sem kapcsolhatok ki, emiatt mindig fenntartja az izgalmat és az érdeklődést. Mindig újabb és újabb feladatokat hoz, amiket nem is várna az ember. Ahogy én is változtam ezalatt a hét év alatt – amióta játszom –, úgy az előadás is.
Úgyse hisznek neki, úgyse értik meg. A belenyugvás is egyfajta útja a túlélésnek, a test és a lélek feletti uralmat nevezhetjük itt házasságnak. Viszont jön egy másik baba Éva életébe. Amikor Tenki Réka a színpadon belekezd a történetbe, a nézők fellélegeznek, a székükön mocorognak, hátradőlnek, megnyugszanak, hogy az élet nem szar, a színházba is a katarzisért megyünk. Az más kérdés, hogy utána kiderül, az orvos javaslatára nem szabad megszülnie a gyereket. Évát az abortusza után anyukának hívják: ebbe a nyelvi helyzetbe bele lehet őrülni. A darabot a főpróbán láttam, nem is illene írni róla, de nem hagy nyugodni, hogy Tenki Réka mennyi erővel vezetett minket egyre mélyebbre ebbe az öntörvényű, rideg, patriarchális világba. Talán nem túlzás azt állítani, és reméljük, évek múltán beigazolódik majd, hogy Tenki színészi pályáján ez az alakítás fordulópont lesz, más szerepeket fog kapni, más elvárásokkal kell szembenéznie, mert annyira új arcát mutatta meg. Tenki Rékát én soha nem láttam ennyire erősnek és gyengének egyszerre, nem vitt még nézőként olyan útra, mint az Egyasszonyban.
A nézőtér befogadóképessége: 196 fő. Az előadásról "Forszírozott, rohamos szülés során mentálisan sérült csecsemő. " Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól ezt a diagnózist kapta, akinek megmutatta egyre súlyosabb állapotba kerülő kislányát, a pár hónapos Zsuzsit. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket. A megrázó őszinteségű blogból könyv született, a könyvből pedig ez a színházi előadás. Az Egyasszony igaz történet az élet fájdalmas titkairól, amelyekről nem szokás beszélni. Tragikus és egyben felemelő példázat, melynek különlegessége, hogy bár a rettenetet beszéli el, mégis rendíthetetlen életöröm sugárzik belőle. Szereposztás Monodráma Tenki Réka Díszlet- és jelmeztervező Kálmán Eszter Zeneszerző Barabás Béla Producer Orlai Tibor Rendező Paczolay Béla Az előadás időtartama: 95 perc szünet nélkül DÁTUM / IDŐPONT HELYSZÍN MŰFAJ 2016/03/24 csütörtök 17:00 Víg Kamaraszínház, Debrecen próza Búr kecske eladó A semmi közepén szereplők 4
2021. október 21. 19 óra Az előadás a nagysikerű Pétefy-Novák Éva által írt blogból, majd a nemrég megjelent könyvből jött létre, amelyet Tasnádi István alkalmazott színpadra. Az előadást Paczolay Béla rendezi. Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól azt a diagnózist kapta, hogy kislánya a születés során vált súlyosan mentálisan sérültté. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket. A megrázó őszinteségű blogból könyv született, a könyvből pedig színházi előadás. Mácsai Pál a könyvről ezt nyilatkozta: "Minden élet impozáns, ha őszintén mesélik el. Ez a könyv hű tükre a valóságnak. Se letenni, se elfelejteni nem lehet. " Az Egyasszony igaz történet az élet fájdalmas titkairól, amelyekről nem szokás beszélni. Tragikus és egyben felemelő példázat, melynek különlegessége, hogy bár a rettenetet beszéli el, mégis rendíthetetlen életöröm sugárzik belőle. Színpadra alkalmazta: Tasnádi István Díszlet-jelmez: Kálmán Eszter Zeneszerző: Barabás Béla Plakát: Csáfordi László Rendező: Paczolay Béla Producer: Orlai Tibor
A sajtótájékoztatón Krudy Fehér János producer a kísérőfilm kapcsán elmondta, hogy a Kamarás Iván főszereplésével készült rövid kedvcsináló segítséget nyújt a diákoknak a filmben megjelenő utalások felismeréséhez és megértéséhez. A László Marcell rendezésében készült, rövid, vlog stílusú kísérőfilmet a sajtótájékoztató keretében mutatták be. Milorad Krstic, az animációs akció-thriller rendezője felidézte, hogy festőművészként régi vágya volt egy egészestés animációs filmet készíteni a művészetről, bevezetni a mozinézőket a művészet rejtett titkaiba. Mint mondta, nagy kihívás volt számára úgy elkészíteni a több mint 100 híres festményt, épületet, tárgyat szerepeltető másfél órás filmet, hogy piacképes is legyen, és élvezhető módon, izgalmasan mutassa be a művészetet még azok számára is, akik nem ismerik a filmben feltűnő műalkotásokat. Ruben Brandt, a neves művészetterapeuta rémálmokkal verekszik - azaz híres festmények alakjaival a rémálmaiban, megnyugtató vagy boldog, bátran a szemedbe néző vagy szelíden melléd pillantó, de mindenképpen önazonos alakokkal, akik a legdémonibb módon kifordulnak magukból, amikor Ruben végre a festményük elé áll.
Ruben Brandt, a gyűjtő - A szemük se áll jól - Geekz FILM 2018. augusztus 30., csütörtök 21:27 Mindannyian ismerjük a jelenetet, amikor a Pygmalion család elmegy egy kortárs galériába vagy egy avantgárd kiállításra, és apa odaszól anyának: te figyeljél már, Era, ilyet én is tudok festeni, he! Begyömöszöli a szájába a sajtos zsömlét, majd elégedetten nevet a saját bölcsességén. Csak úgy röpködnek a szájából a nyálas morzsadarabok. Egyebek közt ezt az ízlésvilágot szolgálja ki az a fejlődés, aminek eredményeképpen a videojátékok és számítógépes trükkök eljutottak a fotórealizmusig. Nincs már mit jobban kidolgozni, a valóság már tűrhetetlenül valóságos ezekben a virtuális világokban. Erre válaszul léptek színre azok az alkotók, akik nem a valóságot akarják megmutatni, hanem egy saját valóságot szeretnének teremteni a művészet eszközeivel. Ez a valóság a saját logikája szerint ugyanolyan tétre menő környezet, mint amelyikben a mindennapi életünket éljük. Milorad Krsticet egyáltalán nem érdekelte a logika.
Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó díjat a Duna Filmfeszten a szerbiai Szendrőn (Smederevo) vasárnap. A Dunai hajó elnevezésű fődíjat a zsűri egyhangúlag ítélte oda az egyedi látványvilágú akció-thrillernek. A Duna-menti országok filmművészetét bemutató fesztivált második alkalommal rendezték meg a szerbiai városban, ahol a közönség hat nap alatt mintegy negyven alkotást tekinthetett meg. A Ruben Brandt, a gyűjtő a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült, és a James Bond-filmek hangulatát megidézve vezeti be a nézőt a művészet rejtett dimenzióiba, a benne felvillanó több mint 300 művészeti utalással különleges élményt nyújt. A mozifilm több mint 100 szakemberből álló animációs csapat alkotása. A film az utóbbi egy évben számos fesztiválon zsebelt be díjakat. A magyar James Bond-film hozhatja el az újabb magyar Oscar-jelölést Mint megírtuk, Milorad Krstić filmje, a Oscar-esélyes a legjobb egész estés animáció kategóriájában. A Budapesten élő rendező igen szokatlan rajzfilmet rendezett: munkáját nem animációs, hanem élőszereplős klasszikusok ihlették Eisenstein munkáitól Bergman életművéig, és a Ruben Brandt, a gyűjtő is hemzseg a filmtörténeti utalásoktól.