Ekkor már hiába kiáltott segítségért, a falusiak azt hitték, megint csak szórakozik velük, és nem törődtek vele. Ebből a kis meséből vált mondássá a farkast kiált kifejezés. Ha valaki sokszor ugratja a körülötte lévőket, hazudik, azt mondjuk, farkast kiált, vagy úgy fog járni, mint a fiú, aki farkast kiáltott. Vagyis ha tényleg igazat mond, senki sem fog hinni neki. A mese a becsületre tanítja a gyerekeket. Farkas a szőrét váltja bár, de a szokását nem Ezt a mondást a törököktől vettük át. Annyit jelent, hogy a dolgok külsőleg változnak, de belül ugyan olyanok maradnak. Mint a farkas szóláshasonlat program. Ne higgyünk a rossz embernek, ha azt hisszük, megváltozott, mert talán ez csak látszat. /Ebben nem vagyok 100%-ig biztos. / Farkasra bízta a birkát Ennek a mondásnak a másik változata elterjedtebb, ami úgy hangzik, hogy kecskére bízta a káposztát. Azt jelenti, hogy az ember olyan illetőre hagy valamit, akinek fáj a foga az adott dologra, és nem szabadna bízni benne. Farkasnak farkas a kölyke Úgy is szokták mondani, hogy nem esik messze az alma a fájától.
A "görög katolikus régió", mint felekezeti tér. by Viktoria Paladi
Michelangelo kifejezetten féltékeny volt az idősebb mesterre, és számtalan alkalommal támadta elméleteit. • …bár elsőszülött fiú volt, de apja nem vette el az anyját feleségül, így törvénytelen gyermeknek számított? Leonardo da Vinci - a rejtélyes ember - Rejtélyek szigete. Ez nagyban hozzájárulhatott befelé forduló természete kialakulásához. • …születésétől az apja nevelte, és kinyilvánította végakaratában, hogy Leonardo ugyanúgy örököse, mint testvérei, ennek ellenére fivérei kisemmizték a családi örökségből? • …Leonardo da Vinci tudományos anatómiai atlasz megalkotásán is dolgozott, ám az ehhez szükséges utolsó boncolásokat már nem tudta elvégezni, mert egy feljelentés miatt maga a pápa tiltotta ki a hullaházakból? • …a halála előtti hónapokban a mester folyamatosan azon kesergett, hogy semmit nem alkotott, és semmi nem marad utána? Igaz, ebben az időszakban befejezetlennek titulálta a Mona Lisá t, a Keresztelő Szent János t, illetve a Szent Anna harmadmagával festményét is.
•Az Önarckép című rajza az egyetlen fennmaradt, bizonyíthatóan Leonardo da Vincit ábrázoló alkotás. Még feljegyzés sincs arról, hogyan nézhetett ki a művész fiatalkorában. •Az első Leonardo da Vinci műveire szakosodott könyvtárat 1898-ban alapították Olaszországban. •Leonardo da Vinci jegyzetei között található folyószabályozási, sőt mocsárlecsapolási terv is, amelyek a mai ismereteink szerint is megvalósíthatóak és működőképesek lettek volna. 30 érdekesség a születésnapos Leonardo DiCaprioról – AH magazin. •Képes volt bonyolult műszaki konstrukciók olyan hatásos rajzi megjelenítésére, amellyel nemcsak a szerkezetet és a mechanizmust, hanem a működést is be tudta mutatni. •Leonardo feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1504. november 30-án megtalálta a megoldást kör négyszögesítésére – amivel már Arkhimédész is próbálkozott –, ám sajnálatos módon maga az elméletet tartalmazó jegyzet elveszett az évszázadok során. •A Mona Lisa a legtöbb támadást elszenvedő műtárgy a világon. •Leonardo da Vinci megrendelései jó részét soha nem fejezte be. Több oltárkép és festmény maradt félbe élete során.
1478-ban megbízást kapott a firenzei Signoria San Bernardo kápolna oltárképének megfestésére. Pár évvel később felkérték Francesco Sforza herceg lovasszobrának megformálására, azonban csak a mű agyagmodellje készült el, ami később sajnos el is pusztult. A szobor makettje a Szépművészeti Múzeumban látható. Az utolsó vacsora Fotó: Pixabay Leonardo egyre sikeresebb és egyre keresettebb lett, sorra kapta a megrendeléseket. Az egyik legjelentősebb munkája ebből az időszakból a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, "Az utolsó vacsora", amellyel 1498-ban készült el. A freskót az elkészülte után egyből a téma legtökéletesebb megjelenítéseként kezdték méltatni. Dan Brown: Da Vinci kód rejtélyei, érdekességei 1. rész - Anna Billegéri. Megtestesíti a Jézus keresztre feszítését megelőző utolsó vacsora eseményeit, így méltán az egyik legelismertebb mestermű ebben a témában. A művet sokszor és sokan elemezték már és többféle értelmezés is napvilágot látott vele kapcsolatban. A tudósok és kutatók a mai napig vitatkoznak az egyes szereplők kilétét illetően.
Nemcsak alkalmanként boncolt, hanem legalább 50 éven keresztül foglalkozott napi szinten az anatómiával. Több mint 200 fóliót (kétrét hajtott ívpapír) csinált, melyek mindkét oldalán rajzok voltak láthatók. Hogy megvédje kutatásait, jegyzeteit tükörírással írta, melyeket csak tükör segítségével lehetett elolvasni. A legenda szerint képes volt arra, hogy míg egyik kezével ír, a másikkal közben rajzolt. Legtökéletesebb formának a kört, valamint a gömböt tartotta. Megfigyelte, hogy ez a forma mindenhol előfordul. Anatómiai kutatásaiban látta, hogy a női méh, és az emberi koponya is a gömbformán alapul. Gyerekként soha nem kapott formális oktatást. Írni és olvasni tanították meg, illetve az alapvető matematikai műveleteket sajátította el. 1476-ban a firenzei bírósági dokumentumok szerint szodómiával vádolták, de végül ejtették az ügyet. Valószínű egy férfi modellje jelentette fel őt. Firenzében, Verocchio műhelyében nem mással dolgozott együtt, mint magával Botticellivel! Ő tervezte a milánói katedrális kupoláját.
A phi mindenütt jelen van a természetben, ezért tekintették az ókoriak a phi -t a Világegyetem teremtője által megalkotott számnak. Az első tudósok isteni aranyszámnak vagy aranymetszésnek nevezték. Ha a világ bármelyik méh kaptárában elosztjuk a nőnemű egyedek számát a hímnemű méhekével, akkor mindig a phí- t kapjuk. A Fibonacci tanulmányhoz hasonlóan az aranymetszés értéke szintén megtalálható a növények felépítésében. A napraforgómagok szomszédos csigavonalai átmérőjének az arányszáma szintén 1, 618. Az emberi teszt szó szerint építőkövekből áll, amelyek arányszáma mindig a phi -vel egyenlő. A legnagyobb festőművészek szintén ezen arányszámot használták képeik megalkotásakor: Michelangelo, Albrecht Dürer, Da Vinci. Szervező struktúraként ott volt a phí Mozart szonátáiban, Beethoven V. szimfóniájában, Bartók, Debussy és Schubert zeneműveiben. A phí- t alkalmazták az egyiptomi piramisok, de még az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székháza építészeti arányaiban is. A phí a világegyetem alapítóköve.
A teljes kézfej az egytizede az embernek. Az áll hegyétől az orrig, illetve a hajtőtől a szemöldökig terjedő távolsága egyforma, s a fülhöz hasonlóan az arc egyharmada" - írja Leonardo a vázlatról. A tökéletességbe azonban egy apró hiba csúszott - legalábbis Hutan Ashrafian szerint. Az Imperial College London előadója ugyanis azt állítja, hogy a modell lágyékhajlata fölött, a bal oldalán látható dudor egy lágyéksérv nyoma. (Ennek magyarázata, hogy a hasfal veleszületett, vagy szerzett gyenge pontjain át a hasüregi szervek előtüremkednek. A lágyéksérvek az összes sérv négyötödét alkotják, a 25 év feletti férfiaknál az előfordulás már 2%-os, és ez 50 éves kor után meredeken emelkedik, nőknél ritkább. ) Ashrafian szerint a betegség már a reneszánsz korában élt orvosok előtt is ismert volt, többen, így a Firenzében élt Antonio Benivieni (1443-1502) is számos típusát megkülönböztette a sérvnek. "A Vitruvius-tanulmány így egy olyan élő, vagy már elhunyt ember tanulmányozásán alapult, aki baloldali lágyéksérvtől szenvedett, vagy annak szövődményeibe, például a sérv kizáródásába halt bele" - írja a kutató a Hernia című tudományos folyóiratban.