Viola szerepére megnyerték Julia Robertset, aki Shakespeare-nek kizárólag Daniel Day-Lewist tudta elképzelni. Mivel a színész érdeklődését a legkevésbé sem keltette fel Tom Stoppard forgatókönyve, meggyőzhetetlennek bizonyult. Ezért hat nappal a forgatás kezdete előtt Julia Roberts is kiszállt a projektből. Mivel Zwick Shakespeare és Viola nélkül maradt, a film pangási időszakba érkezett. A rendezőnek végül sikerült felkeltenie a Miramax érdeklődését, ők viszont Zwicket szélsebesen lecserélték John Maddenre. Egy évtizednyi komplikáció után az ő rendezői keze alatt született meg a Szerelmes Shakespeare. A film a Shakespeare (Joseph Fiennes) és Viola de Lesseps (Gwyneth Paltrow) közötti szerelmi szálra fekteti a hangsúlyt, ez azonban szorosan egybefonódik az Erzsébet-kori londoni színházi viszonyokat bemutató történeti szállal. A Szerelmes Shakespeare cselekménye a 16. század utolsó éveiben játszódik, amikor a londoni színházi életet két színház, a Curtain és a Rose versengése és fennmaradásért folytatott harca határozta meg.
Az alkotók szinte észrevétlenül szövik bele a szerelmi történetbe a színháztörténeti szálat, Shakespeare és Marlowe mellett olyan fontos reneszánsz kori angol színházcsinálók jelennek meg, mint Ned Alleyn (Ben Affleck), az Erzsébet-kor legsikeresebb színésze, Richard Burbage (Martin Clunes), szintén híres színész, aki néha akár Neddel is felvette a versenyt, vagy Philip Henslowe (Geoffrey Rush), a Rose vezetője. A Szerelmes Shakespeare ugyanakkor kostolót nyújt a 16. századi szereplőválogatásokból, próbákból, a premierek hangulatából. Sőt, a reneszánszkori drámaírás és színészi játék problémáit is körüljárja, hiszen többször is felveti a kérdést, hogy képes-e egy darab, egy színházi előadás megmutatni az igaz szerelmet. A Rómeó és Júlia és a Szerelmes Shakespeare bebizonyította, hogy színház és film egyaránt képes erre. 1 A Szerelmes Shakespeare a legjobb film díja mellett megkapta a legjobb női főszereplő (Gwyneth Paltrow), a legjobb női mellékszereplő (Judi Dench), a legjobb eredeti forgatókönyv (Marc Norman, Tom Stoppard), a legjobb látványtervező (Martin Childs, Jill Quertier), a legjobb jelmeztervező (Sandy Powell) és a legjobb zene (vígjáték kategóriában, Stephen Warbeck) díját.
"A jelenlegi kormány egyetlen intézményt sem záratott be, ellenkezőleg, hivatalba lépésének pillanatában ígéretet tett arra, hogy megmenti a települések népességmegtartó erejének, szellemi és kulturális központjának számító kisiskolákat. 2013. január elsejétől 676 faluban, községben vette át a fenntartást és a működtetést az állam, további 55 településen a fenntartói és a működtetői feladatokon a helyi önkormányzatokkal osztozik. Az állami felelősségvállalás gyakorlatilag 731 települést mentett meg a lassú pusztulástól. " Klebelsberg Kuno (Fotó: Wikipédia) Hosszú távon befolyásol Arra nem tért ki az államtitkár, hogy a most készülő megyei tervek egyik nem titkolt célja az oktatási rendszer racionalizálása, amely – oktatáskutatók és az ágazati szakszervezetek szerint is – konkrétan iskola-összevonásokat, iskolabezárásokat fog jelenteni. Klebelsberg Kuno-emlékmű - Wikiwand. Ezeket – mivel az intézmények már a központi rendszer részei – egy tollvonással elintézheti az állam. Ezt vetíti elő az is, hogy a KIK költségvetéséből több százmilliárd forint hiányzik.
Azt azonban elfelejtették hozzátenni, hogy a magyarországi érettségizettek közül is minden harmadik zsidó volt. Fontos, hogy a zsidó fiatalok kizárása nem jelentette azt, hogy akkor a többiek, a keresztények vagy magyarok, különösen a szegények többen jelentkeztek volna egyetemre. Az egyetemek üresen kongtak középosztályos, tanult, polgárosult zsidó hallgatók nélkül. Már csak azért is, mert a kolozsvári és pozsonyi egyetemet is átköltöztették ide. Fotó: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár A nemrég meghalt Kovács M. Mária történész kutatásaiból tudhatjuk, hogy a "megbízhatóan antiszemita" budapesti orvosi karra 1924-ben például a lehetséges 376 "keresztény helyre" csak 253 jelentkező volt. Felavatták Klebelsberg Kuno szobrát Debrecenben | Híradó. Ezért év közben próbáltak vidéki orvostanhallgatókat a fővárosba csábítani. Ez persze, feszültséget keltett az egyetemek között, mert az átjelentkezések miatt megemelkedett a vidéki "zsidóarány". Klebelsberg miniszter aztán úgy oldotta meg a helyzetet, hogy 1928-ban a pesti keretszámot levitte 240-re. Kovács M. Mária foglalkozott több a törvényt és végrehajtását övező legendákkal is.
A Klebelsberg-éra fejlesztéseinek nagyon részletes leírásával és banális apologetikával lefedezi magát, miközben alaposan kiábrándítja a demokrata olvasót a grófból. Megtudjuk, hogy Klebelsberg tisztában volt vele, milyen tragikus következményei lesznek a radikális földreform elmaradásának, mégis teljesen behódolt Bethlen (és Horthy) földreform-ellenességének, s belügyminiszterként szigorúan büntetni rendelte a "földreform-demagógiát", vagyis annak a követelését, minek szükségességével maga is tisztában volt. Megismerjük a kétszínű Klebelsberget, aki a Pesti Izraelita Hitközségben arról szónokol, hogy mindig is ellenezte a numerus clausust, a Bethlennek írott levelében pedig leszögezi, hogy ha meg is kell változtatni nemzetközi nyomásra a numerus clausus törvényt, "nem azért, hogy a zsidó egyetemi hallgatók ezreit megint nyakára bocsássuk a nemzetnek", s ő tudja, mit kell tenni, hogy "az intézmény lényegét megmentsük". Klebelsberg kuno zsidó hitközség. Belügyminiszterként az volt a legfőbb feladata, hogy kiszolgálja azt az elitista "demokrácia-értelmezését", mely "szemben állt az 1918 után egész Európában érvényesülő folyamattal, amely a választójog fokozatos kiterjesztését, általánossá, egyenlővé és titkossá tételét biztosította".
Az ő nevéhez fűződik az a kormányrendelet, melyben "visszaállították a nyílt szavazás – Európában akkor már példa nélküli – intézményét", mégpedig törvénytelenül, hiszen "a választójogról kizárólag a parlament hozhatott (volna – R. S. ) törvényt". Klebelsberg csak azt sajnálta, hogy a nők választójogát nem lehetett teljesen eltörölni, mivel ő azt hevesen ellenezte. A kultuszminiszter a centralizáció és a kézi vezérlés híve volt, s nem épp az autonóm intézményeké. "A miniszter nem volt igazán eredeti gondolkodó", írja Ujváry. A saját neve alatt megjelent írásokat nem feltétlenül ő írta, hanem például Magyary Zoltán, aki az egyiket később a saját neve alatt is kiadta. Ha eredeti nem is volt a gróf, de hiú az nagyon. Klebelsberg kuno zsidó király. A kortársak szerint szinte gyerekesen, nevetségesen hiú, amivel olykor diplomáciai bonyodalmakat okozott. A nevéhez kötődő fogalmak, a kultúrfölény és a neonacionalizmus, ahhoz a szociáldarwinista meggyőződéshez kapcsolódnak, hogy a nemzetek szükségszerűen állandó küzdelemben állnak egymással, az egyiknek győznie, a másiknak veszítenie kell, s a jogunkat arra, hogy a történelmi Magyarország területén a magyarok uralkodjanak a többi nemzet felett, azzal ismertethetjük el, "hogy mi nagyobb, értékesebb kultúrát tudtunk ezen a helyen kifejteni, mint azok a népek és államok, melyeket az antant a mi rovásunkra" tett nagyobbá.