Ezt az uralkodó szentesítette, így április 11-én került hivatalosan törvényeink közé, "XXI. törvényczikként". Egy 1848-as, úgynevezett farkasfogas zászló Az 1848-as zászló színei megegyeznek a magyar címer színeivel, vagyis a pajzs vörös, a sávok fehérek (ezüstök), akárcsak az apostoli kettős kereszt, a zöldet pedig a címerben a hármas halom jeleníti meg. Zöld fehér piros zászló ország neve. A magyar zászló úgynevezett libériás színekből áll. Az évszázadokban számos európai országban a bevezetett nemzeti zászlók két vagy három vízszintes sávból álltak. Az esetek többségében a felső sáv a címerkép vagy a mesteralak színét mutatja, az alsó pedig a pajzsét. Ez a típus az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban és Közép-Európában gyakori (Németország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország, Luxemburg) Alfred Znamierowski Zászlóenciklopédiája szerint. Az 1849-es trónfosztás után a korona helyett karddal átszúrt babérkoszorút helyeztek el a zászlón, a címer felett. Trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági zászló (Forrás: Magyar Állami Jelképek) A szabadságharc bukása után egyszerűen megszűnt a magyar zászló.
Tiltakozás négy lábon. A napjaikban 'Husum Red Pied' néven ismert sertésfajta valamikor különös módon a 'Danish Protest Pig' (Dán Tiltakozó Disznó) nevet viselte. A disznó története a 19. század közepére nyúlik vissza, amikor Dánia és Poroszország hadakoztak a Jylland-félsziget feletti kontroll miatt. A két ország képtelen volt megegyezni abban, hogy hol húzódnak a határok, ezért kirobbant a háború. A hadakozás végül 1848-ban Dánia győzelmével zárult, azonban egy évtizeddel később a harcok folytatódtak és ezúttal Poroszország győzedelmeskedett. Piros fehér kék zászló. A porosz hatóságok minden dán dologgal szemben felléptek, elsősorban a dán zászló ellen. A dán gazdák viszont furfangos tervet eszeltek ki a tilalom kijátszására. Annyira felzaklatta őket a rendelet, hogy nem húzhatják fel a nemzeti lobogójukat, hogy elszánt programba kezdtek, hogy vörös, fehér, skandináv keresztrajzolatú malacot hozzanak létre. Senki sem tudja pontosan, hogy mely fajtákat használták a dán disznó keresztezésénél, de az biztos, hogy több fajta is szerepet kapott.
"Éljen Monaco" monacóiul az égre írva… Pénteken aztán misével kezdődött a nap, mivel az eseményre kizárólag állami meghívóval lehet belépni a szertartás végét céloztam be a helyszínre érkezés idejének. A katedrális előtt, aztán tébláboltam, gyönyörködtem egy keveset, majd a templomból kitóduló egyre népesebb tömeggel a palota előtti térre, a nagy ünnepség színhelyére vettem az irányt. Már majdnem odaértünk, amikor feltűnt, hogy a körülöttem bandukoló főleg nyugdíjas korosztály szájából kizárólag a "miniszter úr", "nagykövet asszony" megszólítások repkednek az éterben. Ott eset le a tantusz, amikor a pompázatosan feldíszített téren a köznép kordonok mögött, zászlókat lengetve fényképezni kezdte az érkezőket, köztük engem is. Belekeveredtem, a "legvipebb" VIP vendégek sorába, már nem volt visszaút… hogy tűzpiros kabátomban elkerüljem a feltűnést megálltam, hát egy fatörzs mellett, de két perc múlva már a helyi média képviselője állt mellettem, hogy készíthet-e rólam egy fényképet?! A disznó, amely úgy fest, mint egy élő dán zászló – Morzsafarm.hu. Lájk vadász lettem a helyi média oldalán A babakocsival felszerelkezve valószínűleg nem ítéltek túl nagy veszélyforrásnak, mert a közismerten szigorú biztonsági intézkedések ellenére maradhattam.
Megtekintés most Stream Értesítést kérek A vörös ügynök is not available for streaming. Let us notify you when you can watch it. Műfajok Rejtély és thriller, Dráma, Történelem, Románc Szinopszis A festői angol faluban élő idős hölgy, Joan ajtajában egy nap megjelennek a belügyminisztérium munkatársa, és hazaárulással vádolják meg az asszonyt. A kihallgatása során Joan visszaemlékszik egyetemi éveire a harmincas évek Cambridge-ében: viharos szerelmeinél csak az atombomba kifejlesztésében való részvétele volt izgalmasabb. Több mint egy fél évszázaddal ezután, napjainkban derül csak ki, hogy a titkos egyetemi laboratóriumból valaki információt juttatott el a Szovjetunió kémeinek: vajon olyan ártatlan-e a szelíd nyugdíjas könyvtárosnő, mint amilyennek tűnik? A film megtörtént események nyomán készült. A vörös ügynök adatfolyam: hol látható online? Folyamatosan próbáljuk új szolgáltatókkal bővíteni a kínálatunkat, de nem találtunk online ajánlatot a(z) "A vörös ügynök" tartalomhoz. Kérjük, térjen vissza hamarosan, és ellenőrizze, hogy megjelent-e valami újdonság.. Hasonló a A vörös ügynök
És hosszú évtizedeken át büntetlenül zajló tevékenységénél is érdekesebb, hogy miért tette mindezt. Nem pénzért, nem lett belőle gazdag ember. Nem is kalandvágyból, egyáltalán nem vonzotta a kémkedéssel járó veszélyes élet. Ő meggyőződésből és hazaszeretetből cselekedett. Hazaszeretetből, amit Nagy-Britannia iránt érzett. Ez vezette addig, hogy az egyik legeredményesebb szovjet ügynök lett, akit egy nyugati országba valaha beépítettek. Milyen kár, hogy ez A vörös ügynökből alig derül ki. (Borítókép:)
Köztük van a szép és nagyvilági Szonja, és az ő unokatestvére, a jóképű, lehengerlő Leo, - mindketten orosz születésű, német emigránsok, - akibe, mármint a férfiba gyorsan bele is szeret hősnőnk. Csakhogy a titokzatos Leo hol ott van, hol eltűnik, mi már sejtjük, hogy szovjet kém, és amikor pár évre rá kitör a háború, Joan pedig állást kap a szigorúan titkos atomkutatási programban, a férfi újra felbukkan, és a lány segítségét kéri, mondván, mindenki érdeke, hogy a Szovjetuniónak is legyen atombombája. A részben megtörtént események nyomán készült A vörös ügynök a folyamatot veszi végig, hogyan lesz a kissé naiv, de egyáltalán nem buta fiatal lányból a legjobb meggyőződése ellenére is az ellenség kémje – igaz, a Szovjetunió történetünk elején még nem volt ellenség. Persze, aki megfelelően tájékozott volt, az már ekkor tudta, mit is takar a sztálini rendszer, a Lengyelországot felosztó Molotov-Ribbentrop paktum még inkább a Szovjetunió ellen hangolta a brit közvéleményt. A háború alatt azonban mindenki tisztában volt azzal, hogy csak közösen nyerhetnek, és azzal is, mekkora áldozatot és terhet vállal a szovjet nép, a hidegháború pedig újra fordított ezen a helyzeten.
Az mindenképpen jó hír, hogy az izgalmas, ellentmondásos életű férfiak után egyre több izgalmas, ellentmondásos életű nő történetéből is filmet csinálnak. Az már kevésbé, hogy a filmek egy része úgy sikerül, mint A vörös ügynök. Pedig a film alapjául szolgáló történet, Melita Norwood élete tökéletes alapanyag egy izgalmas kémfilm, egy lelkiismereti dráma vagy egy feszült thriller megalkotásához. A vörös ügynök viszont egyik sem lett, leginkább egy közepes tévéjátékra emlékeztet. Hiába játssza a főszerepet az egyik legnagyobb brit színész, Judi Dench. A gondok tulajdonképpen vele kezdődnek. Judi Dench ugyanis valójában nem a főszereplője ennek a filmnek, hiába az ő neve van a stáblista elején, hiába az ő arca néz ránk a plakátról. Dench szereplése a több mint másfél órás filmben percekben mérhető. Ő csupán a keretsztori része, a valódi főszerep Sophie Cooksoné, akit a magyar nézők a Kingsman-filmek Roxy-jaként ismerhetnek. Ő játssza a fiatal Melitát, akit a filmben Joannek kereszteltek át, valójában ő az, akit majdnem minden jelenetben láthatunk.
Joan egy naiv ifjú hölgy, akit az egyetemi évek alatt az érzelmei, a barátság és a szerelem vezérelnek, a spanyol polgárháborúba való beavatkozást sürgető, baloldali érzelmű fiatalok társasága vonzza, de ehhez az ideológiának van a legkevesebb köze. Az érzelmek később is bekavarnak, de ugyanúgy nem a pénzért csinálja. Védelmét a kormányzati kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd fiának úgy kéne ellátnia, hogy egyrészt a saját karrierjét kockáztatja, másrészt ő is csak most tudja meg, hogy az egész élete egy bazinagy hazugság. Egy másik érdekes momentum a kor, amiben járunk. Joan egy férfiak uralta világban teszi mindezt, ahol briliáns elméjű fizikusként is naponta szembesülnie kell azzal, hogy a legtöbben titkárnőnek nézik, aki felteszi forrni a teavizet. Ahogy szerelmének unokatestvére, egyben legkedvesebb barátnője mondja, ugyan ki gyanakodna ránk, hiszen nők vagyunk. A regényt a szerző adaptálta filmvászonra, aki eddig tévé- és dokumentumfilmeken dolgozott. Trevor Nunn rendezőtől ugyan nem áll távol a mozifilm (első rendezésének főszereplőjét Oscarra jelölték – Glenda Jackson, legjobb női főszereplő 1976., Hedda), mégis inkább zenei, tévés és színházi munkáiról ismert.
Ezt a filmet ajánljuk a P'Art Mozi júliusi műsorából. színes, feliratos, brit életrajzi dráma, 101 perc, 2018 (12) rendező: Trevor Nunn forgatókönyvíró: Lindsay Shapero operatőr: Zac Nicholson vágó: Kristina Hetherington zene: George Fenton szereplők: Judi Dench, Tom Hughes, Sophie Cookson Joan Stanley, a leghosszabb ideig szolgált egykori brit származású KGB-ügynök története, akinek komoly szerepe volt az atombomba technológiájának kicsempészésében a szovjetek számára. Igaz történeten alapuló film, amelyből kiderül, hogyan maradt titokban öt évtizeden át valódi tevékenysége. Jegyet a >> P'Ar t Mozi honlapján lehet foglalni a vetítésre