2018. április 12. csütörtök az egyéni vállalkozók adóelőleg-fizetési határideje Forrás: MTI/Nagy Lajos 2. Átalányjövedelmes egyéni vállalkozó adóelőlege A jövedelemét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak a tevékenységétől függően elismert költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelem után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. A bevételi értékhatár tevékenységtől függően 15/100 millió forint az adóévben. Ha valaki ezt túllépi, úgy az adóév egészére tételes költségelszámolást kell választani. A családi kedvezmény 2018-ban – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként, egy eltartott esetén 66 670 forint, kettő eltartott esetén 116 670 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 33 335 forint. A befizetendő adóelőleget havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel, azaz 2018-ban havi 6900 forinttal lehet csökkenteni személyi kevezmény címén.
A tavaly év végén több csomagban elfogadott adótörvények kedvező változásokat hoztak a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozók számára. A NAV tájékoztatójának segítségével összeszedtük a legfontosabb változásokat. Kép:Fotolia Újévi meglepetésként kedvezően változtak a vállalkozói személyi jövedelemadó változásai a tavaly év végén elfogadott adócsomag(ok) miatt. 2017. január 1-jétől ugyanis a vállalkozói személyi jövedelemadó a vállalkozói adóalap nagyságától függetlenül egykulcsos lett, mértéke pedig a jelenlegi 10 százalékról (500 millió forint feletti adóalapnál 19 százalékról) 9 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan változott az adórendszeren belüli csekély összegű (de minimis) támogatások adóévi értékének kiszámítására vonatkozó szabály is, így a de minimis támogatások adóévi összege megegyezik az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százalékával. Nem csak ebben hozott meglepetéseket az új csomag! A vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének csökkentése kihatással van az egyéni vállalkozó által negyedévente fizetendő adóelőleg kiszámítására is, az egyéni vállalkozónak a negyedévente fizetendő személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 9 százalékában kell meghatároznia.
A vállalkozói kivét a négy gyermekes anyákat megillető kedvezmény, első házasokat megillető kedvezmény, családi kedvezmény és – a biztosított egyéni vállalkozó esetében – családi járulékkedvezmény érvényesítésének alapjául szolgál. Ebből következően érdemes áttekinteni, hogy szükség van-e még vállalkozói kivétre, amennyiben azt más arra jogosult még nem érvényesítette, vagy nem tudta érvényesíteni és nincs más összevonás alá eső jövedelme a magánszemélynek. Szükség lehet a vállalkozói kivétre akkor is, ha az egyéni vállalkozónak például önkéntes pénztári vagy nyugdíjbiztosítási befizetése van, illetve, ha a NYESZ_R számlára fizetett be. Ebben az esetben a befizetett összegre tekintettel csak az összevonandó jövedelmek után ténylegesen fizetendő adóból lehet rendelkezni az Ez a helyzet akkor is, ha adózót személyi kedvezmény illeti meg. A személyi kedvezmény is az összevonandó jövedelmek adójából érvényesíthető. A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak figyelnie érdemes azt is, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme elérte-e a jövedelem-minimumot (elvárt adóalapot).
Abban az esetben, ha a jövedelem nem éri el az elvárt adóalapot, akkor adózónak az elvárt adóalap után kell a vállalkozói személyi jövedelemadót megállapítania, amennyiben annak megállapítása alól nem mentesített, vagy nem él nyilatkozattételi jogával. Az elvárt adóalap megállapítására kötelezett egyéni vállalkozó esetében ugyanakkor megfontolandó, hogy milyen összegű vállalkozói kivétet könyvel el a költségek között, mivel előfordulhat, hogy a magas összegű vállalkozói kivét miatt kell az elvárt adóalap után adóznia. Ahhoz, hogy a vállalkozói kivét összege a kedvezményeknél figyelembe vehető legyen, azt legkésőbb december 31-éig ki kell venni, vagyis a negyedik negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettségnél erre is ügyelni kell. OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy mire érdemes figyelni az őstermelőknek, mit kell tudni a leltározásról és a különböző nyilvántartásokról! A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el!
Leírás Az egyéni vállalkozó az Szja tv. rendelkezései alapján a jövedelmét kétféle módszer szerint állapíthatja meg. Az első módszer a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a második pedig az átalányadózás. Mindkét esetben adóalapnak a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem tekinthető. Az említett két adómegállapítási mód abban különbözik egymástól, hogy míg az első esetben a ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségek számolhatók el a bevétellel szemben, addig átalányadózás esetén legfeljebb az Szja tv-ben meghatározott mértékű költség érvényesíthető, tételes költségelszámolásra tehát ez esetben nincs lehetőség. A sorozat ötödik részében az alábbi témákról olvashattok részletesen: Jellemzően előforduló bevételek Bevételt csökkentő kedvezmények Kisvállalkozói kedvezmény Mit érdemes tudni a fejlesztési tartalékról?
Minden, amit tudni akart a vendéglátás áfájáról, csak félt megkérdezni Számtalan gyakorlati probléma merült fel a vendéglátásban január elsejétől alkalmazható 18 százalékos áfával kapcsolatban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztató anyagának segítségével megpróbáljuk megválaszolni a leggyakrabban felmerülő kérdéseket. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény is jelentős változást vezetett be 2017. január 1- jétől a kisvállalkozói kedvezmény és a kisvállalkozások adókedvezménye tekintetében. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó által a vállalkozói bevételből érvényesíthető kisvállalkozói kedvezmény esetében az évi 30 millió forintos felső korlát eltörlésre került. Ez pedig azt jelenti, hogy ezentúl a kisvállalkozói kedvezmény összegének meghatározása során kizárólag arra kell figyelemmel lenni, hogy az ilyen jogcímen igénybe vett kedvezmény nem lehet több, mint a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket meghaladó része.
szám
11); iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47. 19); zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47. 21); hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47. 22); hal kiskereskedelme (TEÁOR 47. 23); kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47. 24-ből); egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47. 29-ből); vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47. 52); gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47. 73-ból); gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47. 74). Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékai Az átalányadózó egyéni vállalkozó köteles saját maga után és munkavállalói után a járulékokat megfizetni. Saját maga után az átalányban meghatározott jövedelem szerint 15% személyi jövedelemadót, 15, 5% szociális hozzájárulási adót (átalányban megállapított jövedelem 112, 5%-a) és 18, 5% tb járulékot köteles fizetni. Amennyiben az átalányban meghatározott jövedelem nem éri egy a havi minimálbér összegét úgy a minimálbért vagy garantált bérminimumot kell alapnak tekinteni.