Az ügyintézés megkönnyítése érdekében egyetlen Groupama telefonszám áll a biztosító már meglévő és leendő ügyfeleinek szolgálatára. A Groupama biztosító könnyű ügyintézést ígér akár telefonon, akár online és az ügymenet gördülékenysége érdekében hivatalos honlapján széleskörű, részletekbe menő és pontos tájékoztatást ad az ügyintézéshez kapcsolódó minden témában. Groupama telefonszám ügyintézési célra - Telefonszám tudakozó. Még az automata menühöz is kapunk térképet, így a Groupama telefonszám hívása után gyorsan odanavigálhatunk a számunkra megfelelő menüponthoz és nem kell végigvárnunk, míg a felvétel a minket érintő részhez ér. Groupama telefonszám és menürendszere A Groupama biztosító ügyfélszolgálata, azaz a TeleCenter a +36 1 467 3500-ás telefonszámon érhető el. Amennyiben faxolni kívánunk, úgy használjuk a +36 1 361 0091 -es számot. A TeleCenter csak nyitvatartási időben érhető el telefonon, mely a következő: Hétfő: 8:00 – 18:00 Kedd: 8:00 – 18:00 Szerda: 8:00 – 20:00 Csütörtök: 8:00 – 18:00 Péntek: 8:00 – 17:00 Nyitvatartási időn kívül hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteket csupán néhány menüpont aktív.
Kapcsolódó kulcsszavak: kötelező biztosítás gépjármű biztosítás kárbejelentés lakásbiztosítás életbiztosítás ügyfélszolgálat kgfb biztosítás
Minden muszlimot arra buzdított, hogy segítsen felépíteni a kalifátust, felszólította a dzsihádista harcosokat, hogy fokozzák a harcokat a ramadán vagyis a muszlimok szent hónapja idején, amely múlt vasárnap kezdődött. A kalifának kikiáltott vezető először jelent meg pénteken a nyilvánosság előtt, mégpedig - mint arról egy szombaton közzétett videofelvétel tanúskodik - a moszuli nagymecsetben egy imán. Juszef al-Karadavi ismert katari hitszónok, akinek az iszlám világban jelentős szava van, szombaton a világhálón megjelent nyilatkozatában az iszlám joggal, a saríával ellentétesnek minősítette a kalifátus kikiáltását. Iszlám Állam: az illegális műkincs-kereskedelmet lehetetlen blokkolni. Mint mondta, ez a lépés veszélyes következményekkel járhat nemcsak az iraki szunniták, hanem minden muszlim számára. Habár az igaz, hogy az Iszlám Állam harcosai szunniták, de nem képviselik az egész szunnita irányzatot, sőt teljes mértékben szembefordulnak a Korán tanításaival. A szunnita milíciák, amelyek eddig csatlakoztak az IS elődszervezetéhez, az ISIL (Iszlám Állam Irakban és Levantéban) nevű terrorcsoporthoz elsősorban nem vallási okokból, hanem az iraki miniszterelnök szunnita-ellenesnek titulált politikája miatt álltak be a fekete zászlók alá, mintegy bosszúból azért, mert a síiták kihagyták őket a kormányzásból és az állam működéséből.
Az Egyesült Államokat ért iszlamista támadást követően 2004. március 11-én a madridi terrortámadásban 191-en haltak meg, és 1755-en sebesültek meg. Az al-Kaidához köthető merényletet Észak-Afrikából érkezett merénylők hajtották végre, és ez volt a II. világháború óta a legtöbb áldozatot követelő európai terrortámadás. A másik nagy terrortámadás pedig 2005. július 7-én Londonban történt, ahol szintén iszlamisták robbantottak. 56-an meghaltak, és több mint 700-an megsebesültek. TEK: Fel kell készülni az Iszlám Állam válaszcsapásaira - PestiSrácok. 2014 előtt viszonylag kevés merénylet volt Európában Forrás: AFP/Frederick Florin Létrejött az Iszlám Állam Bár a londoni merényletet követően visszaesett a terrorcselekmények áldozatainak a száma, mégis az iszlamista fenyegetés folyamatosan megmaradt a kontinensen. 2005-öt követően Nagy-Britanniában több feltételezett merénylőt tartóztattak le, így sikerült a hatóságoknak megakadályozni több terrortámadást is. Az újabb fordulat a 2010-es években történt meg. 2014-ben az Iszlám Állam (IÁ) létrejöttével gyökeres változás állt be az európai biztonsági helyzetben.
Eközben készül MOszul nyugati részének ostroma is, a város megrongált folyami hídjai helyére állítandó pontonhidakat már szállítják a városba az átkeléshez. Az Iszlám Állam 2014 júniusában hatalmas területeket foglalt el Irak északi és nyugati részén a kormányerőktől, és számtalan fegyvert, felszerelést és járművet szerzett meg a fejvesztve menekülő katonáktól. Az elmúlt hónapokban az el-Hasd el-Saabi egységei sikeres előrenyomulást hajtottak végre Tal Afar közelében, és elvágták a dzsihadisták szíriai utánpótlási útvonalát. Mecsetrombolásba kezdett az Iszlám Állam. (MTI) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Oroszország azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy politikai, gazdasági és katonai beavatkozásának következménye az Iszlám Állam (IÁ) létrejötte és annak "démonikus megerősödése" - legalábbis erről beszélt a napokban Valery Gerasimov, az orosz vezérkari főnök külföldi katonai attasék előtt. Gerasimov emlékeztettet arra, hogy az Egyesült Államok komoly összegekkel és technikai eszközökkel támogatta Szíriában a Bashar al-Assad elnök ellen harcoló fegyveres csoportokat, ezzel pedig megalapozta a radikális iszlamisták megerősödését. Az orosz katonai vezető nem mulasztotta el felidézni a Líbiában tapasztalt eseményeket sem. Szerinte katasztrofális következményei lettek az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok beavatkozásának, és egyáltalán nem az elvárt, vagy éppen propagált eredménnyel párosult Kadhafi megbuktatása. Gerasimov kiemelte a korábbi líbiai rezsim legitimitását, amelynek a megdöntése instabillá tette a térséget. Gerasimov egyébként a nemzetközi (fősodrású) média szerepét is kihangsúlyozta, amely szintén komoly nyomás alá helyezte a szíriai vezetést, amely így nem tudott gátat szabni az IÁ térnyerésének.
Colin Powell külügyminiszternek fenntartásai voltak, napokat töltött a CIA-nél, de olyan embert nem engedtek a közelébe, aki a hivatalos verziónak ellentmondó tényeket tárt volna elébe. Powell hűségesen képviselte a kormányzat álláspontját, de úgy látszik, mégiscsak felhívhatta főnöke figyelmét a kockázatokra. Amikor ugyanis fél évvel az invázió után már kész káosz volt Irakban, Bush elnök azt mondta neki: "Colin, te figyelmeztettél. " A recenzens azt a következtetést vonja le a könyvből, hogy az iraki háború nem jószándékú tévedés volt, hanem sorozatos félrevezetések és szándékos hamisítások eredménye. És nemcsak arra nincs elfogadott magyarázat, hogy mi volt a valódi ok, hanem arra sincs, mi volt az a strukturális hiba a washingtoni döntéshozatali rendszerben, amely lehetővé tette a katasztrofális döntések sorozatát.
Sem Draper, sem a recenzens nem írja, hogy Bush ebből a lelkiállapotból kereshetett menekvést, amikor talált magának egy célt, amelyért érdemes amerikai elnöknek lenni: ő képviseli a jót a gonosszal szemben, és szembeszáll Szaddám Huszeinnel, a kegyetlen diktátorral. Lélektanilag azonban nem látszik rossz hipotézisnek, hogy emiatt tört ki az iraki háború. Azt ugyanis Draper kiderítette, hogy Bush elnök volt a kulcsfigura a döntéshozatalban. Amint ő elhatározta, hogy Szaddámot le kell venni a sakktábláról, az emberei egymás után kezdtek beállni a sorba, és addig szűrték a hírszerzési értesüléseket, amíg össze nem állt a kép, amellyel már meg lehetett indokolni az inváziót. A néhány értetlenkedőt elhallgattatták, a lemondással fenyegetőzőket jobb belátásra bírták, Bushhoz el sem jutott a hírük. Amikor a Nemzetbiztonsági Tanácsban egy védelmi szakember megkérdezte, miféle veszélyt jelent Szaddám Huszein Amerikára nézve, válaszul ez a kérdés hangzott el: "Hát ez meg kicsoda? " A CIA munkatársait külön is figyelmeztették, hogy az "ügyfél" (az elnök és környezete) igényeit kell kielégíteniük.
Milyen közel-keleti események állnak a párizsi terrortámadások hátterében? Mi zajlik jelenleg a térségben, kik az ISIS ellenfelei, és mit tesznek, illetve mit tehetnek? Amikor 2014 nyarán a világot sokkolta az új, muszlim, dzsihádi-szalafi terroristaállam létrejötte Szíria és Irak romjain, mindenki arról beszélt, hogy az európai és amerikai terrorakciók helyett az új csoport, amely végtére mégiscsak az iraki al-Kaidából nőtte ki magát, helyben fog maradni, és folyamatos hódításokkal megszilárdítja hatalmát a Közel-Keleten. Ez helyzetértékelés elég pontosnak is tűnt. Igen ám, de mi van akkor, ha az ISIS ellen folytatott közel-keleti katonai hadjárat (amely során a nyugati hatalmak fegyverekkel és légi támogatással segítik a kurd milíciákat és arab szövetségeseiket) komoly sikereket ér el, és az ISIS területileg visszaszorul, az általa sarcolható lakosság pedig fejvesztve menekül Európa felé? Mint ma már tudjuk, olyankor jönnek a párizsi merénylethez hasonló akciók. A jelenség persze nem új, az Északkelet-Szíriát birtokló dzsihádista halálkultusz követői már nyár óta leginkább a merényletek elkövetésében aktívak, Tadmúr (Palmyra) Aszad-rezsimtől való elhódítása majd szétverése óta helyi, katonai sikeréről nem is nagyon lehetett hallani.