Ne felejtsük el nyaralás előtt kiváltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát! Még mindig sokan vannak Magyarországon, akik nem rendelkeznek Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EEK). Az EEK-val az Európai Unió bármely tagállamában, továbbá Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Svájcban – átmenetileg tartózkodás idején – orvosilag szükséges ellátás vehető igénybe. Cikkünkben tájékoztatást adunk a EEK-val kapcsolatos fontosabb tudnivalókról, különös tekintettel arra, hogy akár a nyaralásunk alatt bekövetkezett baleset esetén is hasznos lehet a kártya használata.
Erre az esetre is fel kell készülni, ha valaki Belgiumba, Svájcba, Franciaországba, Luxemburgba vagy Finnországba utazik. Ezekben az országokban (illetve ezen országokban egyes ellátásoknál) úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy az ellátást a betegnek ki kell fizetnie, majd azt az ellátásról szóló számla, orvosi dokumentáció alapján a belga, francia, luxemburgi vagy finn társadalombiztosító visszafizeti az ellátott személynek. Az önrészt azonban ez esetben sem térítik, hiszen az a beteget terheli. A kártya igénylése Magyarországon egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek például munkavállalók, nyugdíjasok, gyermekgondozási díjban-, gyermekgondozási segélyben részesülők, kiskorúak az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a kormányhivatal bármelyik egészségbiztosítási szakigazgatási szervénél, illetve a kormányablaknál igényelhetik. A kártya igényléséhez szükséges igénylőlap itt érhető el: Az igényléshez szükséges a személyazonosságot igazoló okmány, lakcímkártya, taj kártya, illetve meghatalmazott útján történő igénylés esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás.
chevron_right Európai Egészségbiztosítási Kártya: erre vigyázzon, ha használná! hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2015. 06. 05., 12:02 Frissítve: 2015. 05., 11:48 Ha az Európai Unió bármelyik országában, továbbá Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, Svájcban átmenetileg tartózkodunk, akkor az Európai Egészségbiztosítási Kártya felmutatása mellett megkapjuk az orvosilag szükséges ellátást. Cikkünkben összefoglaljuk a kártyával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Mit jelent az orvosilag szükséges ellátás? A kártya érvényességi idejét érdemes megnézni a kiutazás előtt; a kártya általában 3 évig érvényes. Előfordulhat, hogy a kártyára jogosult személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága az érvényességi idő alatt megszűnt (például fizetnie kellene a 6 930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, de ennek nem tesz eleget, vagy külföldre költözött).
Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő - Igénylőlap Európai Egészségbiztosítási Kártyához Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő - ÁNYK Nyomtatványok 7111. 8 Igénylőlap Európai Egészségbiztosítási Kártyáhoznyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/ml2017. 19. falseOEP_igenylolap_eu_kartyahoz01. 3 EKA - Adatkérés az Önkormányzatok részére (OEP_EKA_ONK01)nyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/ml2018. 10. 13. falseOEP_EKA_ONK0111. 6 EKA - Adatkérés az Egészségügyi szolgáltató részére (OEP_EKA_ESZ01)nyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/ml2015. 08. 10. falseOEP_EKA_ESZ0111. 4 EKA - Adatkérés a Bírósági végrehajtók részére (OEP_EKA_VGH01)nyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/ml2015. 10. falseOEP_EKA_VGH0111. 4 Keresetlevél a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ellen indítandó társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perheznyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/ml2021. 04. 21. falseJOG. 17602. 0 Bejelentő lap és tájékoztató a külföldön biztosítással rendelkező személyek számára (bejelentő lap és tájékoztató)-EGTnyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/ml2021.
07. 09. falseNEU. 7001. 12 Igénylőlap biztosítási igazoláshoz Magyarországon és egy másik államban párhuzamosan folytatott kereső tevékenység eseténnyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/ml2017. 05. 19. falseOEP_NPT_1211. 2 Igénylőlap Kiküldetési Igazoláshoz - Munkavállaló, társas vállalkozó kiküldése ideiglenes munkavégzés céljából - Egyéni vállalkozó/őstermelő ideiglenes külföldi tevékenysége (a Magyarországon fennálló biztosítási jogviszony igazolása)nyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/ml2017. 19. falseOEP_NKI_1211. 3 Bejelentő lap és tájékoztató a külföldön biztosítással rendelkező személyek számára (bejelentő lap és tájékoztató)-sajátnyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/ml2021. Jegyezze fel a nyomtatvány helyét és nevét. Ha hibátlan a nyomtatvány, akkor kattintson a Kapcsolat az ügyfélkapuval/Elektronikus küldés ügyfélkapun keresztül menüpontra. Adja meg az ügyfélkapus adatokat, majd küldje be a nyomtatványt. A beküldés menetéről, a nyomtatványok telepítéséről és használatáról az Ügyfélkapu e-tananyagaban találhat bővebb leírást.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Meddig őrizzék meg az iratokat a vállalkozók? Jobb, ha megkérdezik a könyvelőjüket, mielőtt selejezteni kezdenek – s mindenekelőtt persze olvassák el e cikket is! Az előző cikkben a magánszemélyek iratmegőrzési kötelezettségéről írtam. Most következzenek a vállalkozások! Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 14. pontja értelmében irat, a jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, azok megjelenési formájától függetlenül. Az iratokat az adó megállapításához való jog elévüléséig kell az adózónak megőrizni. Ez vonatkozik mind a magánszemélyekre, mind pedig a vállalkozásokra. Az iratokat azonban nem elég pusztán megőrizni, hanem olyan formában kell tárolni, hogy a dokumentumokból az adó ebben az időszakban bármikor újra megállapítható, illetve ellenőrizhető legyen.
Az adózás rendjéről szóló 2003. törvény 164. §-a tartalmazza az elévülés általános szabályát az adózásban. Eszerint az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Tehát például, ha a 2013. évi személyi jövedelem adóbevallásunkat 2014. május 20-ig beküldtük az állami adóhatóságnak, akkor a 2013-as adóévünkre vonatkozóan 2019. december 31-éig jogosult (jogerős) megállapítást tenni az adóhatóság. Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. Komoly mulasztási bírság járhat, ha a kapcsolt vállalkozások bejelentése nem történik meg az adóhatóság felé. Egy céget akár többszörösen is 500 000 Ft-ig terjedő bírsággal büntethet a NAV, ha nem fordít elég figyelmet a bejelentési kötelezettségek teljesítésére. Cikkünkből kiderül, kiket és mikor érinthet ez a veszély és hogyan lehet elkerülni a mulasztási bírságot.
NAV - Közlemény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ának alkalmazásáról Az elévülési idő különleges esetei az adózásban - Adó Online Adóeljárás - jogszabálytükör | Wolters Kluwer Webáruház A kapcsolt vállalkozásokról A pénzügyi, jogi és a gazdasági szakembereknek gyakorta okoznak fejtörést a kapcsolt vállalkozások, mert az egyik legösszetettebb feladatok közé tartozik a kapcsolt viszony meghatározása. Ennek oka egyrészt a jogi háttérszabályozás rendszere, hiszen több jogszabályt együttesen kell vizsgálni, másrészt a szükséges – jogi és üzleti – információk rendelkezésre állásának hiánya is problémát jelenthet. Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Nagy jelentősége van az adóellenőrzés szempontjából az elévülési időnek, mert az ellenőrzés során az elévülési időn belül kell jogerős határozatot hoznia az adóhatóságnak. Ezért érdemes tisztázni, meddig tart pontosan az elévülési idő, mikor hosszabbodik meg és mikor nyugszik.
Új EKAER-kötelezettek | [5] Nem kell pótlékot felszámítani, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti. [6] Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírságmérséklést is. [7] Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti. [8] Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól. [9] Források [ szerkesztés] 2003. törvény az adózás rendjéről Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Art.
Minden magyar vállalkozást érinthetik a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési előírások, ezért fontos, hogy a könyvelők körültekintően és alaposan járjanak el akkor, amikor ügyfeleiket vagy a vezetőjüket tájékoztatják erről a témáról. Ha nem 100%-ig biztos abban, hogy az Ön által könyvelt cégnek nincsenek kapcsolt vállalkozásai, akkor az első és legfontosabb feladat ennek a kiderítése, és a vezetőség, tulajdonosi kör alapos nyilatkoztatása, tájékoztatása. Sajnos még manapság is sok könyvelő kezeli a kapcsolt vállalkozási témakört úgy, hogy erről a cég vezetőinek, tulajdonosainak kell külön szólnia a könyvelőnek, viszont ez nem mindig történik meg, mert ők sem tudnak róla, hogy ezt egyáltalán kellene említeniük a könyvelésért felelős személynek. Számvitel A-tól Z-ig 2015 • hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok • még több és részletesebb magyarázat és példa • jogszabályi hivatkozások • két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel Rendelje meg most!
Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylat-megőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Nem előírt, de tanácsos A társadalombiztosítási és a jövedelemre vonatkozó iratokra vonatkozó megőrzési kötelezettségről a törvények külön nem rendelkeznek, így azt képzelhetnénk, hogy az általános megőrzési szabályok vonatkoznak rájuk. Valójában szájhagyomány útján terjed, hogy ezeket az iratokat végleg meg kell őrizni. Sem a Tbj. sem pedig a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó előírást. Ennek ellenére könnyen belátható, hogy a vállalkozás által (bármikor) foglalkoztatott dolgozók munkaügyi, biztosítási, és jövedelmi adataira szükség lehet (például: a nyugdíjba vonuláskor).