BG "Színésznek kegyetlenül rossz volt. Salamon Bélának: egyedülálló zseni. Egyszeri, megismételhetetlen, utánozhatatlan, követhetetlen. " "Írd meg a saját nekrológodat", avagy "disznóvágás, a malacka részei" – A legidiótább iskolai dolgozatok és számonkérések 2020. január 30. Szerző: 2018. május 24. Forrás: Május utolsó hétvégéje gyereknap és egyben a fesztiválszezon kezdete is. Számtalan programmal várják idén is a gyerekeket országszerte: koncertek, játékok, színház, mese is lesz a kínálatban. A programok többsége ingyenes. Gyereknapi programajánló dm Gyereknap - Vasúttörténeti park, május 26-27. Május 26-án és 27-én várja a családokat a dm Gyermeknapon a Vasúttörténi parkban. Mind a két napon közlekedési nappal is kibővül a programkínálat. Vasúttörténeti park gyereknap 2019 q2 results earnings. Szombaton fellép az Apacuka zenekar, az Óperenciás Babszínház és az Alma együttes. Vasárnap Szalóki Ági énekel, de lesz Fabula Bábszínház előadás és az Eszter-lánc mesezenekar koncertje is. Elmaradhatatlan program az ugrálóvár, és lehetőség lesz elektromos kishajók vezetésére is.
Híd a Kwai folyón Szerző Pierre Boulle Eredeti cím Le Pont de la Rivière Kwai Nyelv francia Téma második világháború Műfaj történelmi regény Kapcsolódó film Híd a Kwai folyón Kiadás Kiadás dátuma 1952 Fordító Rubin Péter Média típusa könyv Oldalak száma 172 (1979) ISBN ISBN 9630714930 (1979) A Híd a Kwai folyón ( Le pont de la rivière Kwaï) Pierre Boulle 1952 -ben megjelent regénye. Bár az elbeszélt események fiktívek, a regény a burmai vasút 1942 és 1943 közötti megépítésén alapul. Egy csoport brit hadifogoly történetét írja le, akiket a második világháború idején a Japán Birodalmi Hadsereg arra kényszerített, hogy vasúti hidat építsenek. A regény 1952-ben elnyerte a Sainte-Beuve-díjat (wd). Történelmi háttér [ szerkesztés] A 424 km-es vasútvonalat a japánok készíttették kényszermunkával brit, holland és amerikai hadifoglyokkal. A megszállók 16 hónap alatt lettek kész a munkálatokkal, melyet 1945-ben a szövetségesek bombázásai leromboltak. A rossz bánásmód miatt "halál vasútvonala" építése közben a hadifoglyok közül 13 ezren, a helyi kényszermunkások közül 80–100 ezren haltak meg.
A nyomvonalat a japánok, ahol csak lehetett, a Kwai-folyó mentén vezették. A 140. kilométernél azonban a terep kifogott rajtuk. A munkások itt egy több mint száz méter magas, a folyóba hanyatló sziklafallal találták szembe magukat. Híd vagy viadukt építése itt szóba se jöhetett, ezért a vasútnak kereszteznie kellett a meredélyt. A nyomvonalnak el kellett hagynia a kényelmes terepet biztosító völgytalpat, és egy hosszú lankás emelkedő után egy kritikus ponton át kellett vágnia a hegyoldalt. Ez a pont a "Pokol tüze-hágó" néven vált ismertté. Az átvágás az egész vasút egyik leghírhedtebb szakaszának bizonyult. Ez a vasút egyik legmélyebb és leghosszabb bevágása. Ausztrál és brit hadifoglyok három teljes hónapon át dolgoztak rajta. Több százan közülük nem élték meg a vájat elkészültét. Mivel az alagútnak csak két kicsiny bejárata lett volna, csak meglehetősen kis számú fogoly dolgozhatott volna rajta egy időben. Ezért a japánok úgy döntöttek, hogy a nehezebb, de a sok száz munkásnak köszönhetően gyorsabb megoldást választják, és felülről nyitott járatot vájnak a tömör sziklába.
Nicholson ezredesként Alec Guiness (persze, hogy neki is járt az Oscar) élete talán legjobb alakítását nyújtotta. Játéka hibátlan. A munka, a feladat nagysága lenyűgözi, s eljut odáig, hogy büszkén sétál az épülő hídon, boldogan legeltetve szemét a látványon, amely zömében neki köszönhető, miközben folytatja szüntelen személyes harcát japán fogva tartójával. Guiness mindemellett ragyogóan érzékelteti, hogy tudatában van a hídépítés sziszifuszi jellegének, hiszen nem maradhat sértetlenül, ő pedig nem segédkezhet a japánoknak abban, hogy akár egy nappal is tovább tartson a háború. Az abszurd kettősséget, a szürreális szituációt, konfliktusát a japán parancsnokkal, valamint a szövetséges hadifoglyokkal és önmagával tanári szinten ábrázolja. Senki nem hitte volna, hogy mégsem ez lesz legemlékezetesebb filmszerepe, hiszen a Star Wars Obi-Wan Kenobija által lett kötelező tananyag a filmrajongók számára. Érdekes a japán mentalitás bemutatása is. 1957-ben még messze jártunk a Clint Eastwood-féle emberközpontú ábrázolástól (Levelek Iwo Dzsimáról), ám a rendező nem engedte meg magának, hogy szimpla fanatikus gyilkosoknak mutassa be az ellenséget.