Élet - Harcom 4. Karl Ove Knausgard A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely Hafjordban is kísérti. Knausgard tanítóként helyezkedik el a falu iskolájában, és saját lakásba költözik, ahol végre van tere és ideje írni, ám két dolog állandóan eltereli a figyelmét a munkáról: az alkohol és a nők. A Harcom sorozat negyedik része közelkép a kamaszkor vágyairól és szenvedéseiről, szégyenről, megaláztatásról és kontrollálhatatlan érzelmekről.
Családja Álmok - Harcom 5. Karl Ove Knausgard Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom. Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen az írásra koncentrálhasson. Az akadémián, ahol mások mellett Jon Fossétől próbálja elsajátítani a prózaírás íratlan szabályait, egymás után érik a kudarcok. Tavasz. Évszakok Karl Ove Knausgard Az Évszakok sorozat harmadik részében Knausgård egyetlen nap történetét meséli el lányának, az újszülött Annénak. Miközben felesége, Linda a kórházban lábadozik, ő otthon zsonglőrködik a házimunkával, a négy különböző korú gyerek napi rutinjával és régi-új szorongásaival. Tél. Évszakok Karl Ove Knausgard Folytatódik Karl Ove Knausgård Évszakok-sorozata, amelyben megmutatja a világ szépségeit és nehézségeit lányának, Annénak. Halál - Harcom 1. Karl Ove Knausgard A kortárs világirodalom egyik legizgalmasabb és legeredetibb vállalkozása a norvég író, Karl Ove Knausgård hatkötetes regényfolyama a Harcom.
Karl Ove Knausgård: Élet – Harcom 4. Magvető Kiadó, 2019.
Kicsit olyan érzés, mintha mi is ott lennénk Knausgård fejében. A norvég könyve egy egyszerű, hétköznapi ember életének, gondolatainak, emlékeinek bemutatása(? ), feltárása(? ), kiteregetése(? ) a nagyközönség számára, és mint ilyen, nem mindig érdekes vagy szórakoztató. És hogy mégis miért olvassuk el? Mert magunkra ismerhetünk benne, mert rólunk is szól. Mert egyedi, mert különleges. Mert az élet is ilyen.
Amit az eredménykimutatásban a számviteli tv. szerint kimutatunk értékcsökkenésként, azzal az összeggel visszanöveljük a társasági adó alapját, viszont a társasági adótörvény szerintivel lecsökkentjük. Sokszor ennek a korrekciónak 0 az eredményhatása, mert ugyanannyi a két törvény szerinti értékcsökkenés. Nagyobb eszközöknél azonban tapasztalható eltérés, ugyanis a számviteli tv. enged maradványértéket meghatározni, míg a társasági adótörvény nem, így az adóalap csökkentő tényezőnk jelen esetben magasabb lesz, mint a növelő. Fejlesztési tartalék felhasználása - Adózóna.hu. Ha azonban az eszközünkre fejlesztési tartalékot használtunk fel, akkor a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenésünket már elszámoltuk, akkor, amikor megképeztük a tartalékot, tehát a további években ezekre az eszközökre már nem számolhatunk adótörvény szerinti értékcsökkenést. A fejlesztési tartalék felhasználással beszerzett eszköznek csak növelő korrekciós tényezője lesz a későbbi években. Tehát amit a képzés évében megspóroltunk, azt utána kisebb összegekre bontva vissza kell korrigálnunk.
Fontos megjegyezni, hogy a támogatott beruházással szemben nem követelmény, hogy a beszerzett eszköz új legyen, ugyanis használt eszköz beszerzésre is felhasználható a fejlesztési tartalék. A fejlesztési tartalék feloldásakor figyelemmel kell lenni a Tao tv. 7. § (15) bekezdésében foglalt tárgyi korlátokra, mely alapján az adózó a fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. Behajthatatlan adótartozás, 4. Alapításátszervezés aktivált értéke 112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Fejlesztési tartalék felhasználása nyílt végű pénzügyi lízingnél A tárgyévben képezhető fejlesztési tartalék maximális összege 10 milliárd. Az eredménytartalék 1% – os csökkenését a fejlesztési tartalék felhasználás.
Fontos eloszlatni azt a tévhitet, hogy a tárgyi eszköz beszerzés költségeinek értékcsökkenés formájában történő elszámolását követően a vállalkozásnak a beszerzett eszköz "nem került semmibe". A költségként való elszámolás ugyanis nem azt jelenti (nem csak az értékcsökkenés, hanem más költség elszámolások esetén sem), hogy a vállalkozás valahonnan "visszakapja" a befektetett pénzt. Csupán arról van szó, hogy a bekerülési érték (illetve a tárgyévben az értékcsökkenés) összegével az adóalap (és nem az adó) csökken. Így a vállalkozás által "visszakapott" pénz nem a bekerülési értékkel azonos, hanem csupán a bekerülési értékre (mint adóalap csökkentő költség elemre) eső adóval egyenlő. Ha például egy adott évben az adótörvény szerint elszámolható értékcsökkenés összege 5 000 000 forint, és a vállalkozás esetében alkalmazható társasági adókulcs 10%, akkor 5 000 000 forinttal csökken az adóalap, és 500. 000 forinttal lesz kevesebb a fizetendő társasági adó annál az összegnél, mint amennyi fizetendő volna az értékcsökkenés nélkül.