2021. 03. - 11:21 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. Boros László a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet jogelődjének nyugalmazott főiskolai tanára 2021. február 28-án, életének 84. évében elhunyt. Búcsúztatására 2021. Dr. Boros László (Kaliforniai Egyetem) előadása a koronavírusról. március 6-án, szombaton 14:00 órakor, kerül sor a tokaji temetőben. Boros László (1937-2021) Dr. Boros László ny. főiskolai tanár, Tokaj-Hegyalja és környéke geográfus kutatója, az általános iskolai földrajztanárképzés kiemelkedő egyénisége, 2021. február 28-án meghalt. Boros László tanári pályafutását 1962-ben a tokaji gimnáziumban, egykori alma máterében kezdte, majd 1975-től 2002-ig Nyíregyházán a főiskola földrajz tanszékén folytatta. Tokajban, a gimnáziumi tanári működése – a kezdetektől fogva – összekapcsolódott a tudományos tájkutató és ismeretterjesztő tevékenységével, 1970-től 1975-ig pedig a megyei szakfelügyelői szerepvállalásával. Munkásságának második, a Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszékéhez kapcsolódó korszakában (1975-2002) adjunktusi, majd 1984-től docensi, 1996-tól főiskolai tanári beosztásban tanított.
A táj- és humánökológiai szemléletű anyagfeldolgozásában a jelenlegi tájhasználat (környezetgazdálkodás) részleges megváltoztatását, a történeti kultúrtáj régi szerkezetének helyreállítását javasolta. A tanszéki kutatási programhoz kapcsolódva, a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék népesség-, település- és agrárföldrajzával is foglalkozott, kutatási eredményeit a szakfolyóiratokban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről írt monográfiában (1998) és "A megye földrajza" c. könyvében (1999) publikálta. Helyzetelemző és értékelő műveiben érvényesítette a fejlődéstörténeti szemléletet és módszert, keresve a vizsgált tájak gazdasági elmaradottságának történeti okait és a fenntartható tájhasználat lehetőségeit. Dr boros lászló. A genetikai elv alkalmazásával, az emberi tevékenységek térben releváns folyamatait, a kultúrtáj kialakulását és fejlődését, a gazdaság térszerveződését elemezve, Boros László eljutott a történeti földrajz műveléséhez is. Értékfeltáró munkásságának külön szegmentumát képezi a történeti földrajz és a tudománytörténet művelése.
Negyedszázadon át (1976–2000) titkára volt a Magyar Földrajzi Társaság Nyírségi Osztályának és egyik szervezője a Nyírségi Földrajzi Napok rendezvény-sorozatnak. Életművét több állami és tudományos egyesületi kitüntetéssel ismerték el. A legfontosabb volt számára a szülőváros által adományozott "Tokaj Város Díszpolgára" (2003) c. kitüntetés. Boros László gazdag életművének tudományos igényű feldolgozása és értékelése egy későbbi feladat. Dr boros lászló ügyvéd. Megemlékező írásunk és a pályatársak már korábban megfogalmazott értékelései alapján kimondhatjuk, hogy Boros László főiskolai professzor az általános iskolai földrajztanárképzésben több mint negyedszázados eredményeivel, a tanszéki kutatóműhelyhez kötődő természet-, társadalom- és történeti földrajzi munkásságával maradandóan beírta nevét a magyar földrajztudomány és a Nyíregyházi Egyetem történetébe. Frisnyák Sándor
Az eladással, vétellel, ajándékozással és egyéb szerződésekkel kapcsolatban tájékoztatást adunk az adózásról és az illetékről. Nemcsak a földhivatali (és ha szükséges, az ingatlanok tehermentesítésével kapcsolatos, a gyámhivatali, stb. ) ügyintézést vállaljuk, de végigkövetjük az ügyletet annak befejezéséig: figyelemmel kísérjük a határidőket és felhívjuk az ügyfeleket az esetleg elmulasztott jognyilatkozatok megtételére, ellenőrizzük, hogy a szerződés alapján rendben megtörtént-e a tulajdonosváltozás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban, és segítünk bármilyen felmerülő probléma megoldásában, így például a hitelügyintézésben és az energetikai tanúsítvány elkészíttetésében is! 2012 óta van saját ingatlanirodánk, ami 2019 januárjától önállóan működik az Eger, Széchenyi u. 21. 2020.09.16. Dr. Boros László előadása a koronavírusról - YouTube. szám alatt, INGATLAN PALETTA NÉVEN! Irodánk tevékenységében jelentős szerepet tölt be a cégek (kft., bt., egyéb cég) alapítása és társasági szerződéseinek módosítása - több könyvelő irodával is partnerkapcsolatban vagyunk.
30-án kibővített, I. Gergely pápa tiszteletére. Részlet az alapító okiratból: "Az uralkodóknak gondjuk van arra, hogy a kereszténység és a köz javára tett érdemeket kitüntetésekkel ismerjék el. Ez vezetett bennünket arra, hogy az ősök szokását követve a kereszténység védelmében elhangzott szavak, dicsőséges tettek és más nagyjelentőségű dolgok elismeréséül lovagrendet alapítsunk. Jelen Apostoli Levelünkkel megalapítjuk a Nagy Szent Gergelyről elnevezett lovagrendet. " Három fokozata van: a Nagykereszt (katonai és civil), a Parancsnoki (Csillagkereszt), és a Lovag. Jelvénye aranyszegélyű nyolcágú vörös kereszt, csúcsain arany golyókkal, kerek kék középpajzzsal, melynek előlapján Szt. Gergely képe, körülötte arany gyűrűben St. Gregorius Magnus, hátlapján Pro Deo et Patria, melyet arany gyűrűben Gregorius XVI. P(ontifex) M(aximus) Anno I. felirat vesz körül. II. János Pál pápa és Magyarország. Szalagja vörös, sárga szegéllyel. A Nagykeresztet Magyarországról az elmúlt században összesen hárman kapták meg, köztük 1931-ben Huszár Károly, az 1919 novemberében megválasztott miniszterelnök, aki katolicizmus érdekében kifejtett tevékenységéért részesült a pápai elismerésben.
3/20 II. János Pál pápa tér, metróállomás, fotó: Bujnovszky Tamás A főváros egyik legnagyobb területű, újkori történelmünkben időnként meghatározó szerepű, most II. Ii jános pál pápa élete. János Pál pápa névre hallgató terén szinte elvész a metróállomás. Nem véletlen, hogy az eredeti tervekben is leginkább a Népszínház utcához kapcsolódott a megálló, hiszen a nagy kiterjedésű tér északi oldala már komolyabb távolságra van a kijárattól, jóllehet ezt a területet a Rákóczi út buszforgalma megfelelően képes kiszolgálni. A metró információs rendszerében kellőképpen kihangsúlyozott Erkel színházi kapcsolat viszont a felszínen teljesen elvész, csak a gyakorlottak tudják, hirtelen merre kell fordulni a kijárat után. Ugyanakkor egy északi irányú második kijárat lehet, hogy megkönnyítette volna a színház és a tér másik felének bevonását is a metrózásba. A tér sarkában a metróállomás felszíni műtárgyai ugyan határozottan kiemelkednek, de akárcsak a Bikás parknál, itt sem tudnak mibe simulni, mihez kapcsolódni, kicsit véletlenszerűnek érezhető elhelyezésük.
Ezt erősíti, hogy a tér nagy részét kifejezetten ipari elemek – látszóbeton tartóelemek, a kitöltésekben a modern csarnokoknál megszokott trapézlemezes borítás, az előtérben, a mozgólépcsők, a vágányok feletti ipari fénycsövek és hasonló részletek – alakítják. Ez a meghatározó játék a szerkezettel, valamint a hatalmas kockaháló oly mértékben dominál, hogy végül elég szerencsétlen módon metszi keresztbe Jovánovics Györgynek a végfalra elhelyezett és kifejezetten ebbe a környezetbe illő betonplasztikáját. Ii jános pál pápa szentté avatása. Szinte nincs nézet, ahol az egész munka egyben befogadható lenne: a mozgólépcsőről szemlélve kikandikál valami a tetejéből, a peronról kirajzolódik ugyan a mű nagy része, ám közelebb menve – elhagyva az utolsó keresztgerendát – nincs elég terünk ahhoz, hogy az egészre megfelelően ráláthassunk. Noha a kompozíció tudatosan számolhatott ezekkel a törésekkel, a szemlélő úgy érzi, kimarad valamiből, nem látja át az összhatást. A szürke különböző árnyalatai által meghatározott állomástérben üde színfoltként hatnak a betont súroló sárgás fények és Hegedűs Andrea színes üvegtextiljei, amelyek több állomáson – Kelenföldön, Újbuda-központban és a Kálvin téren – visszaköszönnek, az egyik kedves, vidám arculati elemét adva az egész vonalnak.
Amikor Karol Wojtyla pápa lett, a ceremóniák és teendők elcsitulása után úgy döntött, hogy megnézné Nápolyt, rangrejtve. Sofőr-limuzin-kajacsomag, start. Az autópályán eszébe jutott, hogy Lengyelországban ilyen autó nem is volt; vezetné egy darabon, úgysem látja senki. „Ne féljetek!” – II. János Pál pápa székfoglaló homíliája (Róma, 1978. október 22.) | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Sofőr hátra, szivar, TV, kényelem, a Pápa Őszentsége pedig nyomta a gázt 240-260-ig, a csendőrparancsnok meg helikopterről észlelte, leszólt rádión, hogy állítsák meg, mert már alacsonyan repül! Megállítják, azonnal TOVÁBB!!! -Hé, ki utazik abban a limuzinban, hogy elengedték? - -Arra még csak gondolni sem merünk, de A PÁPA A SOFŐRJE!!! -
A vízkereszt napján szokásos alkalmakkor a Szent Péter-bazilikában több magyar püspököt szentelt fel sajátkezűleg: 1993-ban Ternyák Csabát, a MKPK titkárát, aki jelenleg a Római Kúria magasrangú tisztségviselője, 1996-ban a kárpátaljai apostoli adminisztrátor segédpüspökévé kinevezett Majnek Antal ferences szerzetest, majd pedig 2000-ben Erdő Péter székesfehérvári, illetve Veres András egri segédpüspököt. A Magyar Püspöki Kar ötévente esedékes római ad limina látogatásai közül kiemelendő az 1982. októberi, amelyre a Pápa december 12-i beszédében is reflektált kimondván, hogy Magyarországon a lelkipásztorkodásban elsőbbséget kell adni a katekézisnek, különösen az ifjúságnak, a családnak, az egyházi hivatásoknak, a férfi és női szerzetesközösségeknek. Ii jános pál pápa bátonyterenye. Emlékezetes még a püspöki kar 1993-as, majd a Nagy Jubileum évét követő, 2001. januári ad limina látogatása. A Magyarországot érintő rendelkezései kapcsán meg kell említeni az egyházmegyei határok rendezését. Először a Trianonban elszakított egyházmegyék Magyarországon maradt területeit rendezte, kiterjesztette a görög-katolikus egyházmegye joghatóságát az ország egész terültére, majd 1993. május 30-i Hungarorum Gens kezdetű bullájával újrarendezte az egyházmegyei határokat, megalapítva a kaposvári és a debrecen-nyíregyházi püspökséget, érsekség rangjára emelve a veszprémit.
Később is, amikor a környező országokba látogatott, magyar zarándokok mindig képviselték hazánkat. Nagy büszkesége a magyar egyháznak, és életreszóló kedves élménye sokezer hívőnek, hogy II. 1991-es programjában szerepelt szabadtéri szentmise Esztergomban, Máriapócson, Pécsett és Budapesten, ökumenikus istentisztelet Debrecenben, találkozás a magyar fiatalokkal a Népstadionban, a szeminaristákkal a Mátyás-templomban, a betegekkel a budapesti Bazilikában, továbbá a tudomány és a művészet képviselőivel és a zsidó hitközségek delegációjával. Kétszer is járt a magyar fővárosban II. János Pál pápa | PestBuda. Szent István ünnepén, a Hősök terén mondott miséjén mintegy kétszázezren vettek részt. 1996-ban a millenniumát ünneplő Pannonhalmát kereste fel, és meglátogatta Győrt, ahol a város határában celebrált szentmise után imádkozott Apor Vilmos sírjánál – akit a következő évben az oltár dicsőségére emelt. Kapcsolata a magyar püspökökkel A teljes mai magyar egyházi hierarchiát II. János Pál pápa nevezte ki, aki két magyar bíborost is kreált: 1988. június 28-án a Lékai bíboros helyére lépő Paskai László esztergomi érseket, majd 2003. október 21-én Erdő Péter esztergomi prímás-érseket.
Ezek a szerkezetre és Jovánovics plasztikájára jól reflektáló színes, nagy felületű, a padok közti elválasztók biztonsági üvege mögé rejtett munkák jól megtörik a funkcionalista, ipari hatást. Valamelyest kiegyensúlyozzák, melegebbé és befogadhatóbbá teszik az összképet. A II. János Pál pápa téri állomás minden ridegsége, szokatlanul kezelt térszerkezete ellenére nem kellemetlen, ugyanakkor mégsem lopta be magát a szívünkbe. Következő állomás: Keleti pályaudvar, végállomás Bán Dávid