Kis híján nincs is olyan perc, hogy ne dübörögne az oly jellemző kilencvenes disco-zene, emellett a film ritmusa észveszejtően pörgős, annak ellenére, hogy a történet folyamán tulajdonképp ugyanazt a nagyjából húsz perces cselekményt látjuk kissé máshogy. Tykwer rengeteg filmből emel át dolgokat, az animációs betétek ugyebár a Született gyilkosokból van, viszont az egész produkció stílusa leginkább a Trainspottingra hasonlít. A kultuszfilmek megidézésén kívül pedig furcsa módon néha egészen elmosódottra, szikárrá vált a képi világ, ami alighanem a '95-ös Dogma-kiáltvány előtti tisztelgés. Másodjára pedig akármennyire is a film technikai részét emeltem ki, szó sincs róla, hogy üres film lenne A lé meg a Lola. Tykwer kvázi az eleve elrendeltségről készített filmet, illetve hogy az embernek meddig terjed a hatásköre a saját sorsa, akarata befolyásolása fölött. Ilyen aspektusból vizsgálva pedig ez a mű akár értelmezhető Kieslowksi hagyatékának, jómagam ugyanis élesen láttam a Trikolór-trilógia ( Három szín: Kék-Fehér-Piros) hatását, amely főként az emberi sorsok komplex kapcsolatának ábrázolásában elevenedik meg.
2012. december 15. A németek filmművészete meglehetősen érdekes, mondhatni hullámzó. Nem szokás mondani a németekre, hogy nagy filmkészítő nemzet lenne, noha a celluloid hajnalán ők gyártották az akkori kor legelképesztőbb alkotásait. Az azt követő nemzedékek egyértelműen a művészfilmek felé fordultak, így inkább csak a filmfesztiválok közönsége ismerte mondjuk Fassbinder munkáit, de mindenképp elmondható, hogy a német film a második világháborút követően soha nem tudott - és nem is állt szándékában - populáris lenni. A német filmkészítőknek ezen "dogmájával" ment szembe Tom Tykwer 1998-ban. Egy kezdő gengszter (Moritz Bleibtreu) sietve hívja barátnőjét, Lolát (Franka Potente), hogy siessen oda hozzá, mivel egy meló folyamán elveszítette a drogpénzt. A főnök hamarosan jön érte, tehát a dolog igen necces. Lolának mindenképp meg kell kezdenie futását az idő ellen. Először is ez a film eszméletlenül trendi. Magán viseli a '90-es évek jelentősebb pop-kulturális hatásait, legyen szó filmről vagy könnyűzenéről.
A bágyi csoda elemzés Étkezési keményítő helyett Dr augusztinovicz mónika Csoda Fölszakadt a sóhajtás a Gélyi János melléből: - Verje meg hát az Isten azt a csillogó veres hajadat, mely a nyugalmamat megint elsöpörte. Befutott az asszony, még az ajtót is magára zárta. Nem is jött ki többet, csak az ablakról törülgette le egyszer belülről az őszi könnyezést. János ott is megpillantotta. - Hej, majszterné asszony! Mikor lesz már lisztté az én búzám? - kérdé fojtott gúnnyal az ablakhoz lépve. - Nem lesz az, csak derce - vágta vissza csintalan mosollyal a molnárné. - Vagy igaz, hisz te a zsákjaidat érted! Éppen mostan őrlik, a fele már megvan. Ajkaiba harapott Gélyi János, s zavartan hebegte: - Hát a másik fele? - Egy-két óra alatt az is meglesz, s mehetsz isten hírével. - Hanem addig legalább eressz be magadhoz a melegre. Otthon felejtettem a ködmönömet; fázom. Klári megsajnálta, oly szomorú, panaszos hangon kéri. Aztán igazán hideg lehet ott künn... hiszen ő is fázik, reszket az ablaknál, mikor azt feleli: - No, gyere be hát, ha szépen viseled magad... Bement Gélyi János, és akár ki se menne többé soha.
A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp. - a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Mikszáth Kálmán A bágyi csoda Kicsi a bágyi patak. A keskenyebbé vált ezüstszalag széles homokrámát kapott, és a csillogó homoknak is, melyet a népregék tündéreinek pici lábai taposnak, sehol véget nem érő füzesek a kerete. A bágyi malomban nem tudnak őrölni. Tele van zsákkal az udvar, s türelmetlen férfiak, asszonyok, Gózonból, Csoltóról, ülik a Bágy partját a malom környékén, és a vizet várják.
Hanem ezt a véleményt nem hagyja szó nélkül Pillér Mihályné Gózonból. - Asszonya válogatja biz azt. Igaz-e, Tímár Zsófi. Ámbátor a molnárnéért magam sem teszem kezemet a tűzbe, mert a veres haj... hej, az a veres haj... Igaz-e, Zsófi lelkem? - Nem igaz, Zsuzsi néni! Jó asszony az, ha szép is. - Látod is te a fekete kendőd alul! - Itt voltam, mikor férje elment... hogy megsiratta, százszor megölelte. - Minden okos asszony úgy viseli a viganóját, húgom, hogy a színes oldala van kívül. Ej no... hát csak érzékenyen búcsúztak? - A molnár azt kérdezte Klára asszonytól: "Hű maradsz-e hozzám? " Vér Klára így szólott: "Előbb folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az én szívem tőled elfordul. " - A Bágy fölfelé? - kacagott fel Pillérné gúnyosan. - Ehhez tartsd magadat, Gélyi János! A többiek is nevettek. No 'iszen az kellene még, hogy az a kevés víz is visszaforduljon... Jámbor bágyi patak még lefelé is csak ímmel-ámmal folyik. Maholnap nekigyürkőzik a homok, s megissza az egészet egy kortyra. Mindenik jól mulatott a patakon és a molnárné fogadásán, csak Gélyi János nem.
A hold most bukkan ki, s végighúzza ezüstös fényes haját a bágyi patak tükrén. A szél fölsivít bámulatában, felülről fúj, simogatni akarta a vizet - s íme, fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve hajtják le fejeiket, s gúnyosan suttogják: fölfelé folyik a bágyi patak!... vissza a címoldalra
Mikszáth Kálmán: Bágyi csoda by Nagy-Tóth Zsuzsanna
Újabb " leckém" egy Mikszáth-novella Vajon ez a novella egy szenvedélyes szerelemről vagy egy közönséges házasságtörésről szól? Néhány szükséges szómagyarázat: Szent Mihály lova - -- koporsó vitelére szolgáló négylábú állvány árenda--- haszonbérlet viganó--- a XIX. században divatos egybeszabott ruha ( Vigano= bécsi táncosnő) sarjú--- lekaszált növény tövéből ugyanabban az évben nőtt új hajtás majszterné---mesterné derce---korpaszerű liszt ( finomabb, mint a dara) gádor--- különálló verem, pince bejárata;tornác pitle--- szita, ami átszűri a lisztet ( elválasztja a korpától) korpa--- az őrlés során a gabona héjából keletkező termék Kifejezések magyarázata: " mi ez ennyi életnek? " --- Itt az élet a búzát jelenti "A te szeretőd voltam valaha, de csókot mégsem adtam:" Itt a szerető szó a kamaszkori barátságra utal. Barátkozni szabad volt a lányoknak, de férjet már a szülők választottak. Ma már mást jelent a szerető szó! Helyszínnevek: Gózon, Csoltó, Majornok --- kis falvak a Palócföldön Bágy --- patak Romantikus- realista elemek találhatók a műben Realista elemek (a valóságot mutatja be) ---erre utal a malom a maga felszerelésével, a szép molnárné háza, a patak fűzfákkal, nefelejcsekkel, pisztrángokkal, őrölni járnak a falusi emberek a vízimalomba, a molnárné férje katona stb, Az elbeszélő azonban nem a teljes valóságot mutatja be, hanem mindent művészien ábrázol.