Jeruzsálemet akarta felszabadítani, de útközben a folyóba fulladt Miközben az első és a második keresztes hadjárathoz fűzött nagy remények csak részben teljesültek, egy híres és tehetséges hadvezér, Szaladin szultán 1187. október 2-án visszafoglalta Jeruzsálemet és megtette azt, amitől olyan sok keresztény félt: a templomokról leverték a kereszteket, a harangokat széttörték és a régi mecseteket ismét a muszlimok foglalták el. Index - Tudomány - Kísért a pajzán múlt: bosszúpornó a Vatikánból. A pápa ezt azonban nem hagyhatta annyiban: egy új hadjárat megszervezésébe kezdett, amihez Európa három leghatalmasabb keresztény uralkodóját, köztük I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárt szólította hadba.
életrajz • Papati Machiavellichi Roderic Llansol Borja y Borja, Rodrigo Borgia olaszosítása, a Valencia melletti Jativában született 1. január 1431 -jén. VI. Sándor néven 1492 -ben lépett a pápai trónra, és a római egyház 214. pápája volt. Ez valószínűleg a legvitatottabb pápa a katolikus történelemben, és sok ellentmondásos alakja volt a múltban. Nagyon fiatalon Olaszországba költözött, és a bolognai egyetemen jogot tanult. Petőfi Sándor – RÁDIÓ PÁPA. Rodrigo Borgia szerencsés volt Alonso Borgia unokaöccse, vagy III. Callisto pápa, édesanyja, Isabella testvére. Rodrigo a nagybátyja pártfogoltja, aki nagyon fiatalon, 25 évesen bíborossá tette. Kicsi korától kezdve felbomló életet él, sőt, amikor Rómába érkezik, már legalább egy törvénytelen gyermeke van; 1957 óta a Szentszék kancellárja, ami lehetővé teszi számára, hogy Róma második legnagyobb bíborosává váljon. Bár nagybátyja, Callisto III 1458 -ban meghalt, a négy eljövendő pápával együtt megőrizte fontos pozícióját, mielőtt maga lett pápa. 1460 -tól megengedte magának, hogy állandó szeretője legyen, egy római nemesasszony, akit Giovanna Cattanei -nek hívnak, Vannozza, akitől még négy gyermeke született, természetesen törvénytelenül: Giovanni, Cesare, Lucretia és Goffredo.
Fotó: Pápai Vasas SE Hazatérése utáni első évében rögtön bajnoki címet szerzett a Pápai Vasas SE. Tekecsapatunk az NB II-es tekebajnokság utolsó fordulójában Pétfürdőn hódította el a bajnoknak járó serleget. A forduló előtt a pápaiak 30 ponttal az első, a hazaiak 28 egységgel a második helyen álltak. A vendéglátók az előző körben 6-2-es vereséget szenvedtek a Jobb Dáma SE-től, így a Vasasnak a mérkőzésen egyetlen feladata volt: legalább két csapatpontot szerezni. Ettől függetlenül természetesen Szabados Józsefék szerették volna győzelemmel zárni a szezont. Az első csapatpontra Bódai Ferenc pályára lépéséig várni kellett. A következő pápai pontot Kiss Sándor szerezte, sőt a születésnapját ünneplő Rieger Zsolt teljesítményével már a Vasas vezetett. Az utolsó pároknál Vörös Bence alulmaradt, 3-3 után a több ütött csapatfáért járó két ponttal a hazaiak diadalmaskodtak, de a bajnoki címet így is a pápaiak ünnepelhették. Péti MTE – Pápai Vasas SE 5-3 (3288-3266) Szabados József: Tudtuk, hogy vendéglátóink szép eredményeket érnek el hazai pályán, de belekalkuláltuk, hogy előző héten nehéz pályán játszottak és kikaptak.
Szent Márton és a koldus Végül a katonaságnak köszönhette, hogy Galliába (Franciaországba) küldték, ahol Amiensben teljesített szolgálatot. Itt történt az az eset, amit a történetírók úgy említenek, hogy Farkasordító hideggel jött a tél Galliába, sokan megfagytak a nagy hidegben. Az amiensi légiós minden tartalék ruháját elajándékozta a szegényeknek, csupán azok a ruhadarabok maradtak meg, amit épp viselt. Egy napon hosszú szolgálatból éhesen, fáradtan átfagyva hazatérve didergő koldussal találkozott. Köpenyét kardjával kettéhasította és az egyik felét a koldusra borította. Másnap álmában Krisztust látta abban a köpenydarabban, amelyet a fázó koldusra terített. Krisztus így szólt a fiatal katonához: "Márton, a hittanuló öltöztetett engem ebbe a köpenybe". Márton, a római legionárius keresztény útra tér A római katona 339-ben, 22 éves korában keresztelkedett meg szolgálati helyén Amiensben, ahol még két évig szolgált a légió kötelékében. Ezután felkereste a szentéletű poitiers-i püspököt Hiláriust és felajánlotta neki szolgálatait.
Márton lúdjai. Mi köze a libáknak ehhez a nevezetes naphoz? Egyebek mellett ez is kiderül ebből az írásból. Márton-nap egy olyan nevezetes nap az évben, amit nem lehet elfelejteni. Keresztény ünnep, amikor az óvodákban felvonulásokkal, mesékkel emlékeznek meg Szent Márton legendájáról, az éttermek pedig libanapokat tartanak ebben az időszakban. Mikor van Márton-nap: nem meglepő módon Márton névnap dátumán, azaz november 11-én van. Ha van Márton nevű ismerősöd, ne felejtsd el ezen a napon felköszönteni! Az alábbiakban Márton-nap eredete mellett elmondom, hogy ki volt Szent Márton, milyen legendák, történetek kapcsolódnak személyéhez. Márton-nap eredete Márton-nap elsősorban a nagy lakmározásokról nevezetes. Ha Márton-nap eredetét vizsgáljuk, akkor azt kell megnéznünk, hogy kapcsolódik ez a nap az evészethez és miért esznek az emberek ezen a napon elsősorban libát. Márton-nap története a római időkig vezethető vissza. Ősszel, a téli évnegyed kezdő napján az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát.
Még több programot és remek vacsoraajánlatot IDE kattintva láthatunk. Az újborról se feledkezzünk meg! A finom libasülthöz dukál némi jófajta vörösbor is. Ha a Márton-napi lakomán nem volt elég, akkor megnyugtató hírünk van: több Pécs környéki helyszínen is lesz pincelátogatás november 11-e körül, remélhetőleg újborkóstolási lehetőséggel. De vigyázat, nehogy túlzásba essünk és elérjen minket "Szent Márton nyavalyája"! Mecsknádasdon, Palkonyán, Villányban, Szekszárdon is várják a jó borok szerelmeseit. Szent Márton, a legendás A középkorban igen népszerű szent a források szerint a mai Szombathelyen, vagy annak környékén született 317 körül. Emlékét sokfelé helységnevek, neki szentelt templomok, kápolnák őrzik, képi ábrázolása sok helyről ismert. Baranyában is több település nevében felbukkan: Alsószentmárton, Felsőszentmárton, Hegyszentmárton, Kisszentmárton. Szent Márton nevéhez több legenda is fűződik, közülük talán a legismertebb, hogy mikor fiatalon a római seregben szolgált, egy hűvös téli napon földön fekvő meztelen, sánta koldusnak adta levágott fél kabátját.
Hamarosan itt van Márton nap, amikor sok helyen rendeznek kisebb-nagyobb rendezvényeket, lampionos felvonulásokat. Ilyenkor sok-sok libás dekorációt készítünk, libás énekeket énekelünk, és libás mondókákat mondogatunk. De hogyan is kapcsolódik a liba Márton naphoz? Megtudod, ha elolvasod az alábbi történetet: Szent Márton története óvodásoknak képekkel. A kisgyerekeknek akkor érdekes egy történet, ha az "ő nyelvükön", vagyis számukra érthetően, meseszerűen mondjuk el. Ha a hozzá tartozó képeket kiszínezitek, még érdekesebb lesz számukra a mesélés. Valamikor réges régen élt egyszer egy kisfiú, akit úgy hívtak, Márton. Márton édesapja katona volt. Amikor a kisfiú nagyobbacska lett, ő is szeretett volna katona lenni és jelentkezett a római hadseregbe. 1-2 kép letöltése Sisakban, páncélban, lóháton ülve kardozott bátran a csatákban. Bátorsága mellett jószívű is volt, ezért katonatársai megszerették őt. Egy napon egy város felé lovagoltak és az út szélén egyszer csak megláttak egy koldust.
Szent Márton-napi nagyvásárt rendeznek a hétvégén Szombathelyen, a Vasi Skanzenben. A vásáron több mint száz árus kínálja majd portékáit, a két nap során - szombaton és vasárnap - népzenei és néptánc-bemutatókkal, táncházzal várják az érdeklődőket. Délelőtt vasi kórusok, hagyományőrző együttesek váltják egymást a színpadon, majd Savaria szülötte Szent Márton életének egy korszakát idézik fel, de íjászbemutatót, valamint egy bábelőadást is láthatnak az érdeklődők. Délután a Dr. Pesovár Ernő Alapfokú Művészeti Iskola diákjaival közösen fellép a Boglya Népzenei Együttes, este lampionos felvonulást tartanak. Vasárnap délelőtt ingyenes tárlatvezetés, töklámpás készítése, agyagozás, néptánc-bemutató és táncház is szerepel a kínálatban, délután pedig az Ungaresca táncegyüttes műsora szórakoztatja a közönséget; a program végül a Koprive tamburazenekar koncertjével zárul.
A pásztorok Márton-napon többágú vesszőt ajándékoztak a gazdáknak, akik megfizették nekik az úgynevezett rétespénzt, amit egy köszöntővel is megfejeltek. A "rítus" célja ekkor az volt, hogy mintegy hálából termékenységet varázsoltak a tisztességes gazda jószágainak. Tavasszal aztán ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Fontos volt, hogy a Márton-vesszőnek sok ága legyen, mert mint vélték, akkora szaporulat lesz várható, amennyi ága ennek a vesszőnek van. Ellenben Márton hetében a mosás tilos volt, ugyanis úgy hitték, marhavész lesz, ha elvégzik ezt a háztartási munkát.