Az albumon olyan közreműködők szerepelnek, mint a Rákfogó sztárjai, Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Babos Gyula, az Amadindás Holló Aurél, Kézdy Luca hegedű fenomén, a kiváló jazz énekes Hajdu Klári és a remek népdalénekes Farkas Annamari. A lemez egyik dalában egy József Attila-díjas kortárs író, költő, Petőcz András verse is megszólal a szerző saját interpretálásában. - Valójában egy újabb kalandos kitérő volt a saját örömünkre ez a lemez. A sorozat harmadik darabja. :) Csak gyűjtőknek! – tette hozzá Lepe. - Aztán már január másodikától belefogtunk a tavaszi új lakossági Balkan Fanatik lemez munkálataiba. Ennek az első gyümölcse, beharangozója az erősen EDM beütésű Szeretsz-e még? című sláger, melyre azon hidegében január 11-én a mínusz 12 fokos fagyban klipet forgatva bicikliztettük Jorgoszt és fiatalkori énjét. Ezúton jár hála és köszönet a teljes stábnak a hősies munkáért. Czabán Máté és Vollmuth Krisztián filmesek realizálták az agymenéseinket. Szerintem kitűnő munkát végeztek.
2022. május 9. Bagóczky Lívia (Balkan Fanatik) énekesnője: "M i az az 1%? Kevés, de ha belegondolunk minden apró segítség számít! " Jó helyre megy! – Kérjük, SZJA 1%-ának felajánlásával támogassa a civil szervezetek tevékenységét! Hogyan kell az SZJA 1%-ról Nyilatkozni? Jót teszek, SZJA 1% ról Nyilatkozom! Nem kerül semmibe, pár perc alatt jót tehetek, ne hagyom ki! Csongrád-Csanád megyére és településekre bontva, itt találja az SZJA 1%-ra jogosult civil szervezetek listáját:
2004-ben a zenekar első rádió slágere a "Csináld, csináld, jól csináld! " a Fábry showban debütált élőben. A 2006 év szenzációja az Arash-al közösen előadott "Tike, Tike Kardi" c. sláger, amely a rádiók kedvence lett. Ez a dal a Magyar Televízió által sugárzott Fonogram díjátadó gálán került bemutatásra a perzsa-svéd Arash-sal együtt. A 2006-ban rögzített nagysikerű "Hungarikum" c. koncert televíziós felvételét a Duna TV és a magyar zenei TV, az MTV Hungary rendszeresen műsorára tűzi. 2008-ban az M1 "Örömtánc Ünnep" tánc és dalverseny sztárvendége volt a zenekar. Novák Péter élő adásban a műfaj sztárjainak nevezte a zenekart, Sebestyén Márta pedig méltatta őket. "Nagyon kevesen vannak, akik igazán méltó módon tudják feldolgozni a magyar népzenét, a Balkan Fanatik ezt a legkitűnőbben műveli. " 2009-ben a Los Angelesi rapper sztár Prophet közreműködésével megszületett az American Perestroika c. harmadik albumuk, melynek beharangozó slágere a "Ha te tudnád… " c. népdal feldolgozás. A dal napjainkban is a hazai rádiók kedvence.
Az Unió Alapjogi Chartája eredetileg nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben követelt alapjogi garanciákat. Ezen változtatna az uniós politikai fősodor, amely a Chartát is a tagállamok számonkérésére használná. Az Európai Unióban évtizedeken keresztül okozott dilemmát, hogy nem létezett olyan uniós jogi dokumentum, amely biztosíthatta volna, hogy az európai intézmények – a tagállami hatóságokhoz hasonlóan – betartják az alapvető emberi jogokat és jogállamisági kritériumokat. Az 1957-ben megalapított közösségben először 1989-ben a Maastrichti Szerződés előkészítésekor tettek javaslatot egy alapjogokat tartalmazó dokumentum megalkotására. Az Európai Parlament ekkor megszavazott egy alapjogokat rögzítő dokumentumjavaslatot, amely azonban az új szerződéssel kapcsolatos tárgyalások során nem került elfogadásra. Ezt követően éveket kellett várni arra, hogy a kérdés újra az európai politika figyelmébe kerüljön. Az Amszterdami Szerződést előkészítő 1997-es tárgyalások alatt ismételten napirendre került, hogy az Unió saját alapjogi chartával rendelkezzen, de a javaslatot ekkor sem építették be a szerződésbe.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája Egy igazságos társadalomban mindannyiunknak azonos jogai vannak. Az Európai Unió Alapjogi Chartája az az uniós jogszabály, ami rögzíti mindazokat a személyiségi, állampolgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek mindenkit megilletnek az EU-ban. A Charta minden egyént az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás azon egyetemes és demokratikus értékeinek középpontjába helyez, amelyekre az EU épül. Az Európai Unió élen jár ezen alapvető jogok előmozdításában és védelmében. Tudj meg többet az egyes alapvető jogokról, a Chartáról, és arról, hogy mit kell tenned jogaid megsértése esetén. #RightHereRightNow A gyermek jogai A gyermekeknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy biztonságos, gondoskodó és ösztönző környezetben éljenek, ahhoz, hogy a megvalósíthassák mindazt, ami bennük rejlik. Az Európai Unió Alapjogi Chartája óvja és védi a gyermekeknek, mint egyéneknek, és mint a család és a közösség tagjainak a jogait és érdekeit, lehetővé téve ezáltal, hogy teljes mértékben élvezhessék emberi jogaikat.
Az Európai Unió Alapjogi Chartáját (Alapjogi Charta) végül az 1999-es kölni Európai Tanács következtetéseinek megfelelően 2000. december 7-én, a Nizzai Szerződéssel egy időben hirdették ki. Ugyanakkor a dokumentum még ekkor is csak intézményközi megállapodás formáját öltötte, amelyet nem lehetett a szerződésekkel egyenértékűnek tekinteni. Az Alapjogi Chartát csak a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatályba lépésekor emelték a szerződések szintjére, ebből következően egy viszonylag új alapjogi instrumentumnak tekinthető. Az Alapjogi Charta 51. cikke a kezdetektől fogva rögzítette, "címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. " A szöveg megalkotói azt is jónak látták előre leszögezni, hogy "a Charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl, továbbá nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az Unió számára, és nem módosítja a Szerződésekben meghatározott hatásköröket és feladatokat. "
Végezetül, mivel a civil társadalmi szervezetek alapvető szerepet töltenek be a tájékoztatásban, és segítséget nyújtanak az embereknek a jogaik gyakorlásához és megvédéséhez, a Tanács emlékeztet arra, hogy fel kell számolni a civil társadalom mozgásterének szükségtelen, jogellenes vagy önkényes korlátozását. A tanácsi következtetések teljes szövege Háttér Az Európai Unió Alapjogi Chartájának ünnepélyes kihirdetésére 2000. december 7-én került sor. Jogilag kötelező erejűvé azonban csak akkor vált, amikor 2009 decemberében integrálódott a Lisszaboni Szerződésbe, és idén ennek ünnepeljük a tizedik évfordulóját. A Charta 50 cikkből áll, amelyek politikai, társadalmi és gazdasági jogokhoz kapcsolódnak. A tagállamok mindenkor kötelesek tiszteletben tartani a Chartában foglalt jogokat és elveket, amikor az uniós jog hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek. A Charta az európai uniós jog végrehajtása során minden uniós intézményre, szervre, hivatalra és ügynökségre, valamint tagállamra vonatkozik.
2021-től kezdődően a Bizottság évente jelentést készít, amelyben közelebbről megvizsgálja a Charta tagállami alkalmazását egyes konkrét területeken. A 2021. évi jelentés központi témája az "alapvető jogok a digitális korszakban" lesz. A civil társadalom szerepének erősítése: A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a civil társadalmi tevékenységeket érintő, az uniós joggal ellentétes nemzeti intézkedéseket, és fellép azokkal szemben. Néhány tagállam még mindig nem rendelkezik teljeskörűen működő nemzeti emberi jogi intézményekkel, amelyek biztosítják a kormány és a civil társadalom közötti kulcsfontosságú kapcsolatot. A tagállamok felkérést kapnak, hogy hozzanak létre ilyen intézményeket, és biztosítsák számukra a teljes függetlenségben végzett munkához szükséges erőforrásokat. A Bizottság elő fogja mozdítani a bírák, egyéb igazságügyi szakemberek és jogvédők Chartával kapcsolatos képzését is. A Charta mint az uniós intézmények iránytűje: Az uniós intézményeknek valamennyi tevékenységük során tiszteletben kell tartaniuk a Chartát.