Ai jegyárak Szépművészeti múzeum rubens kiállítás 2019 ősz 2019. október 30. – 2020. február 16. Az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészetét mutatja be a Szépművészeti Múzeum október végén megnyíló kiállítása. A csaknem 120 művet bemutató tárlatra negyven nagy közgyűjteményből, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck csaknem húsz remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók. A nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeum jelentős művészettörténeti korszakokat és kiemelkedő nemzeti festőiskolákat bemutató sorozatának ötödik állomása. Elsőként, 2005-ben, a spanyol festészet több évszázadon átívelő tárlatával találkozhattak a látogatók, a múzeum felújítási munkálatai előtti utolsó, közel negyedmillió látogatót vonzó kiállítás pedig a holland "arany évszázad" páratlan festészeti alkotásait vonultatta fel, köztük Rembrandt, Vermeer és Frans Hals műveit.
A most nyíló kiállítás alapjául a Szépművészeti Múzeum gazdag flamand anyaga – a festmények mellett számos grafikai alkotás – szolgál. L egjelentősebb együttműködő partnerünk a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény, amely tizennyolc kiemelkedő remekművel járul hozzá a tárlathoz. Ezek között szerepel Rubens nagyszabású Decius Mus- sorozatának egyik darabja (A jóslat kinyilatkoztatása), amely mellett a festmény alapján arany- és ezüstszálakkal szőtt különleges kárpitot (Madrid, Palacio Real) is kiállítja a múzeum: a két alkotásnak ez az első közös bemutatója. A kiállítás legfőbb célkitűzése a saját és a kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet. Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, mely folyamatok egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt.
A Barokk szárny műemléki munkálatai során mintegy 1600 négyzetméternyi kiállítótér újult meg, valamint új, korszerű hűtési és fűtési rendszert is kiépítettek. A Szépművészeti Múzeum átfogó felújításának és modernizációjának utolsó lépésekénként jövő év márciusában nyílik meg az 18. századi európai művészetet bemutató, 2. emeleti állandó kiállítás és az impozáns Barokk Csarnok. Bernardo Strozzi: Adógaras A múzeum városligeti szárnyában a 17. század művészetét bemutató állandó kiállítás magában foglalja a korábban külön egységként bemutatott holland gyűjteményt is, aminek köszönhetően nemcsak a korszakról nyújtott áttekintés vált teljessé, hanem újabb művészettörténeti összefüggések szemléltetésére is lehetőség nyílt. Az új kiállítás I. teremében a manierista iskolázottságú, de már a barokk művészet felé továbblépő, illetve a manierizmussal tudatosan, programszerűen szakító mesterek művei kaptak helyet (Annibale Carracci: Jézus és a samáriai nő a kútnál). A II. terembe olasz, francia, holland és spanyol caravaggista művészek alkotásai kerültek, amelyek különféle módon és mértékben tükrözik a festészet történetének legradikálisabb fordulatát hozó, lombard–római Caravaggio művészetének hatását.
A legizgalmasabb előadásokra, tárlatvezetésekre és workshopokra érdemes előre regisztrálni, mert hamar betelnek. MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA Idén 2019. június 22-én rendezik meg a Múzeumok Éjszakája országos programsorozatot. Ezen a napon a rendezvénysorozathoz csatlakozó múzeumok különleges programokkal és meghosszabbított nyitva tartással várják az érdeklődőket. A legtöbb programra érdemes előre helyet foglalni, mert általában hatalmas sorok alakulnak ki a múzeumok, kiállítóterek előtt. Fényfestés a Szépművészeti Múzeum homlokzatán VIRTUÁLIS TÁRLATVEZETÉS Virtuális tárlatvezetésben lehet részünk az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán: többek között Salvador Dalí, Vermeer, Bosch, Klimt és Schiele munkásságába nyerhetünk betekintést. A jegyeket mindenképp előre érdemes megvásárolni az Urániában, mivel havonta 2-3 ilyen vetítés van, és nagy irántuk az érdeklődés! :) VÁRKERT MOZI A Várkert Bazárban is folytatódnak az érdekesebbnél érdekesebb filmvetítések híres művészekről. Íme, néhány filmcím kedvcsinálónak: "Van Gogh – Búzamezők és borús égbolt között" "Firenze és az Uffizi Képtár" "A művészet templomai: Caravaggio – Vérről és lélekről" "Klimt és Schiele: Amor és Psyche – A szecesszió születése" "Klimt és Schiele: Amor és Psyche" MAMA, NÉZD!
Erős line up, örülünk. Nyár közepén nagyszabású szürrealista kiállítás nyílik, amely a művészeti mozgalom olyan mestereinek alkotásait vonultatja fel, mint Salvador Dalí, René Magritte, Joan Miró, Pablo Picasso és Man Ray. Többek között Michelangelo rajzait; Rubens, Van Dyck és a flamand barokk mestereit; Magritte, Dalí és a szürrealisták munkáit, valamint Brassai fotográfiáit felvonultató kiállítások szerepelnek a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) 2019-es programjában. Már több mint százezer látogató az újranyitás óta A tavaly őszi újranyitás óta a Szépművészeti Múzeum már több mint 100 ezer látogatót vonzott, akik elsősorban a hetven év után ismét látható Román csarnokra és a megújult állandó kiállításra voltak kíváncsiak – mondta el Baán László főigazgató az intézmény sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy a Szépművészeti rövidesen nagyszabású időszaki tárlatokkal is jelentkezik: áprilisban nyílik az első magyarországi Michelangelo-kiállítás, a reneszánsz mester harminc rajzával és kortársai – mint Leonardo, Raffaello vagy Bronzino – további félszáz alkotásával.
Maurer Dóra (Fotó: Ember Sári) Maurer Dóra 1982-ben Dieter Bogner művészettörténésztől kapott megbízást az ausztriai Buchberg kastély toronyszobájának "kifestésére". A konceptuális geometriával, színelmélettel foglalkozó művész matematikai alapokon nyugvó módszerével illuzionisztikus teret hozott létre a boltíves toronyszobában, ahol a hideg-meleg színek kereszteződése a padlótól a plafonig beterítette a falakat, de a racionális szerkesztési szabály ellenére egy különleges, szakrális tér született meg. " A gondolat, hogy egy egész teret, valamennyi határterületével együtt kvázi-képpé alakítsak, 1977 óta foglalkoztat. Az érdekel, hogy mechanikus-racionális úton abszurd téri helyzet jöjjön létre" – fogalmazott akkor a művész. Maurer ezen Buchberg-projektjéhez kapcsolódik a Torulában most kiállított grafikai mappa (1982) és film (1983), valamint az erre az alkalomra létrehozott helyspecifikus falfestés is ennek a munkának a felelevenítése. A Buchberg kastély toronyszobájában létrehozott mű is hozzájárult Maurer Dóra nemzetközi ismertségéhez, de a Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas művész azóta a kortárs képzőművészet megkerülhetetlen alakjává vált.
A devizahiteleseknek az eredetileg felvett összeget kell visszafizetni kamatok nélkül, így értelmezi egy ügyvéd az Európai Unió Bíróságának egy lengyel üggyel kapcsolatos minapi döntését. Szepesházi Péter szerint egy lengyel ügyben minap és az idén tavasszal egy magyar ügyben hozott ítéletet szerint az urópai Unió Bíróságának (EUB) álláspontja az, hogy a szerződés érvénytelensége egyben azt jelenti, vissza kell állítani az eredeti állapotot - írja a Magyar Hangn. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az eredetileg felvett összeget kell visszafizetni kamatok nélkül, de abból le kell vonni az adós által korábban már fizetett törlesztőrészleteket. Szepesházi Péter Devizahitel – Szepesházi Péter: A Devizahiteles Törvények Húzták Ki A Szőnyeget Az Adósok Lába Alól | Magyar Hang. Az említett ügyekben hozott EUB döntések értelmében egyértelmű jogi álláspontom szerint hibás a második devizahiteles törvény azon passzusa, amely szerint a tisztességtelen feltételek miatt érvénytelen devizahiteles szerződések esetében az adósok nem kérhetik az eredeti álláspont visszaállítását – emelte ki az ügyvéd. Az EUB mostani és korábbi döntése összecsengeni látszik Kásler Árpádnak, az Európai Unió Parlamentje Petíciós Bizottságának ülésén elhangzott, a magyar devizahiteles károsultak azonos elbírálását követelő beszédére adott bizottsági válasszal.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik parlamenti képviselője szerint az egymást követő magyar kormányok olyan fokú dilettantizmusról tettek tanúbizonyságot, hogy összeesküvésre képtelenek lettek volna. Tüntetés filmek linkek. – Abban viszont biztos vagyok, hogy a jegybank szakemberei tisztában voltak azzal, hogy a svájci franki árfolyama nagyon elfuthat. Az összeesküvés-elméletben én sem hiszek, azt viszont tudom, hogy magukra hagyták a bajba jutott családokat. Mert mi magyarázhatja, hogy a tehetősek számára kedvező végtörlesztés, illetve az éppen most bezárt eszközkezelő kivételével alig valami segítséget nyújtott, s így a bajba jutottakat ért kárnak csak töredékét fizettették vissza a bankokkal – tette hozzá. Elengedik az adósok kezét, újabb családokon már nem segít az eszközkezelő | Magyar Hang Sokan abban reménykedtek, hogy a kormány nem bezárni fogja a NET-et, hanem bővíteni a rendelkezésre álló keretet. Szepesházi Péter bíró szerint a nyolcvanas évek vége óta a tőke nagy mértékben férhet hozzá a jogalkotási, politikai és igazságszolgáltatási döntésekhez.
Az semmiképpen nem járható út, hogy az adós helyett ezt a törvény vagy az adós kívánsága nélkül a bíróság tegye meg kizárólagos hatállyal. Az EUB-döntés az európai fogyasztóvédelmi elveken alapszik. Amennyiben a DH-törvények eszerint születtek volna meg, akkor az adósnak lehetősége nyílt volna arra, hogy kérje az eredeti állapot visszaállítását, s ezzel megszabadulhasson a forint gyengülése miatti árfolyamveszteségtől is. A mostani EUB-döntésre válaszul a Kúria áprilisi határozatában – ismét csak a bankok érdekében – eltereli a figyelmet a döntés lényegéről, vagyis arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés alkalmazása miatt devizahitelesek százezrei kérhetnék a szerződés semmisségének megállapítását, az eredeti állapot visszaállítását.
Péter pán Pan péter Eddig lehetett… Nehéz egyszerre az EU Bírósága szempontjaira odafigyelőnek mutatkozni, egyben továbbra is a bankközpontú ítélkezést preferálni. Az elmúlt hónapok fejleményei után érdemes újra feltenni a kérdést: tovább szedi-e áldozatait 2020-ban a nemzeti szociális devizahitel-tragédia. Immár kilenc hónap telt el azóta, hogy 2019 áprilisában a hazai igazságszolgáltatás szakmai vezetése és a rossznyelvek szerint a végrehajtó hatalom eljutott arra a pontra, amikor látszatkompromisszumra lett szüksége egy ellentmondás látszólagos feloldásához. Ez az ellentmondás az európai uniós fogyasztóvédelmi jog és azon devizahiteles bírói gyakorlat között feszült, amely 2014 vége óta egyoldalúan kedvez a ma már nem csak külföldi és nem is mindig politikamentes tulajdonosi viszonyokkal bíró pénzintézeteknek és a hallomások szerint egyre nagyobb számban erős emberek strómanjai által irányított ingatlanéhes követeléskezelőknek. Az igazságszolgáltatást uraló szakmai elit nyíltan nem vállalhatta fel, hogy sárba tiporja az EU-jogot, miközben persze egy befolyásos csoportjuk a devizahiteles ügyekben éppen azt tette, és azt teszi.
A legkiszolgáltatottabbak a rendkívüli ítélkezési szünet alatt is a rövidebbet húzzák Kérdő- és felkiáltójelek a koronavírus megfékezése érdekében elrendelt rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatban. Megindult az erjedés: a devizakárosultak esélyeiről Nehéz egyszerre az EU Bírósága szempontjaira odafigyelőnek mutatkozni, egyben továbbra is a bankközpontú ítélkezést preferálni. Minden kerülőút az Alkotmánybírósághoz vezet, avagy hogyan keríti be a NER a tisztességes bírói ítélkezést? A salátatörvény fondorlatos elemei a rendes bíróságokat leigázni nem tudó végrehajtó hatalom új harci taktikáját igazolják. Az Országos Bírói Tanácsnak küzdenie, Handó Tündének mennie kell! 2019. május 8-i ülésén az Országos Bírói Tanács úgy döntött, az Országgyűléshez fordult annak érdekében, hogy mozdítsák el az Országos Bírói Hivatal elnökét, Handó Tündét. A devizás győzelem megmutatja, hogy árulta el másfél évtizedig Magyarország a hiteleseket Lehet-e komoly arccal állítani, hogy olyan szerződésekkel, melyek a felvett forintösszeg 3, 5-5-szörösének kifizetésére kötelezik az adóst, nincs semmilyen, akár a fentiek szerint feltárttól eltérő jogi probléma?