Wass Albert: Üzenet haza Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esnek, hónak, fellegeknek, és nincs ború, örökkévaló. A víz szalad, a k marad, a k marad… Üzenem a földnek: csak teremjen, ha sáska is rágja le vetését, ha vakond túrja is gyökeret. A világ fölött rködik a Rend, s nem vész magja a nemes gabonának, de híre sem lesz egykor a csalánnak. A víz szalad, a k marad, a k marad… Üzenem az erdnek: ne féljen, ha csattog is a baltások hada. Wass Albert: Üzenet haza - Fényadó. Mert ersebb a baltánál a fa, s a vérz csonkból virradó tavaszra, Újra erd sarjad gyzedelmesen. S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda a gyilkos vasat rég felfalta már s a sújtó kéz is szent jóvátétellel hasznos anyaggá vált a föld alatt… A víz szalad, a k marad, a k marad… Üzenem a háznak, mely fölnevelt: ha egyenlvé teszik is a földdel, nemzedéknek rváltásain jönnek majd újra boldog építk, és kiássák a fundamentumot, s az erkölcs si hófehér kövére emelnek falat, tett, templomot.
Wass Albert: Üzenet haza - Benkő Péter (Vers mindenkinek) - YouTube
Likasszák már az égben fönt a rostát s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad. Wass Albert Bajorerdő, 1948. A vers felolvasásáról videó felvétel is készült, amely az alábbi linkre kattintva megnézhető: A jeles évforduló kapcsán ezzel a szerény kis megemlékezésemmel szeretnék adózni a kitűnő Erdélyi író – költő személyének. Ifj. Híres magyar: Wass Albert - Üzenet haza - Bitskey Tibor (videó). Nagy Bálint (Valentinus) Gyula. 2016. 01. 08. Délután 14: 30
Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek, és nincs ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad… Üzenem a földnek: csak teremjen, ha sáska is rágja le vetését, ha vakond túrja is gyökeret. A világ fölött őrködik a Rend, s nem vész magja a nemes gabonának, de híre sem lesz egykor a csalánnak. Üzenem az erdőnek: ne féljen, ha csattog is a baltások hada. Mert erősebb a baltánál a fa, s a vérző csonkból virradó tavaszra, Újra erdő sarjad győzedelmesen. S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda a gyilkos vasat rég felfalta már s a sújtó kéz is szent jóvátétellel hasznos anyaggá vált a föld alatt… Üzenem a háznak, mely fölnevelt: ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedéknek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők, és kiássák a fundamentumot, s az erkölcs ősi hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot. Wass albert üzenet hazard. Jön ezer új Kőmíves Kelemen, ki nem hamuval és nem embervérrel köti meg a békesség falát, de szentelt vízzel és búzakenyérrel, és épít régi kőből új hazát.
Likasztják már fönn az égben a rostát, s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint, és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia, s ki mint vetett, azonképpen arat, mert elfut a víz, és csak a k marad, de a k marad.
A szerkesztő szereti (és olvassa) az író műveit, mindazonáltal helyet ad a másik oldal véleményének is. „ÜZENET HAZA” Wass Albertre emlékezve. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Üzenet haza Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Gyanúba keveredett még a tüdőanthrax, a kiütéses tífusz és a középkorban gyakran előforduló, járványszerűen fellépő, tömeges anyarozsmérgezés. Ezek a feltételezések azonban, objektív bizonyítékok hiányában spekulatívak. 2001-ben olyan sírokat tártak fel, amelyekbe angol izzadásban elhunytakat temettek. A leleteken elvégzett genetikai vizsgálatok nem hoztak eredményt, a kórokozó kimutatására tett kísérletek sikertelennek bizonyultak. A rejtély továbbra is rejtély maradt. A természettudományban azonban nincsenek örök rejtélyek, csupán kevés a velük kapcsolatos ismeretanyag. A múltat szondázó tudományágak összehangolt, interdiszciplináris kutatómunkája előbb-utóbb fényt derít majd az angol izzadás titkára. Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus
Sajátos módon, a városi lakossághoz mérten, a vidéken élők gyakrabban kapták el a fertőzést. Hihetetlen továbbá, de mintha egyes betegekben a tünetes fertőzés nem hagyott volna hátra semmi védettséget, ugyanis a járvány alatt, két-három ismételt megbetegedés nem ment ritkaságszámba. Mi lehetett az angol izzadás? Az e témát kutatók közül sokan influenzaepidémiának tartják a korabeli járványt. Meg kell jegyezni, hogy megfázásos tünetekkel járó légúti betegség megjelölésére már 1379-ben az influenza nevet használták. A 15 – 16. században pusztító járvány viszont sudor anglicus megjelöléssel került be a köztudatba, feltehetőleg azért, mert eltérő tulajdonságokkal rendelkezett. Kórokilag felmerült a madárinfluenza eshetősége is, miután az egyik angolföldi járvánnyal egy időben, fokozott madárelhullást észleltek. Az elpusztult állatok szárnytövében borsónyi tályogokat találtak, ez viszont inkább baktériumfertőzésre utal, mintsem vírusinfekcióra. A vidéki, természet közeli életmódot folytatók gyakoribb megbetegedése, felvetette a zoonózis (állatról emberre terjedő betegség), így a leptospirosis, az arbovírus-fertőzés és a hantavírus okozta tüdő-szindróma lehetőségét.
Valószínű, hogy ez egy felettébb lírai szöveg, elrugaszkodva attól a poros és háborús felszíntől, amiben játszódik. Ebből mi mit sem kapunk, legfeljebb aki eredetiben olvassa. De még ettől elvonatkoztatva is rejtélyes mű. Olyannyira népszerű, hogy tavaly elnyerte a Golden Bookert, ami minden Booker-díjas könyv közül választotta ki a legjobbat. Az öt évtized nyertes közül már a közönség választott. Vajon a szavazók szeme előtt nem inkább a film lebegett, mint a könyv? Nem csodálnám. A Molyon 77%-al áll, ami igen szerény, persze nem reprezentatív. De a goodreadsen is szinte századra ennyivel áll, több mint százezer szavazattal. Elmondható, hogy az olvasók általában nem szeretik. Nem lehet ezért őket kárhoztatni, hiszen legtöbben valószínűleg a film után veszik kézbe, és a könyv egyáltalán nem azt nyújtja, mint a mozi, igaz, ez legkevésbé az ő hibája. A regényben máshol van a hangsúly, sokkal kevesebb a cselekmény, a négy főszereplő gyakorlatilag a romos villában szöszmötöl, és csak a flashbackek erejéig szabadulunk ki ebből az álmatag semmittevésből.
A kolera tünetei és kezelése Az írott emlékek alapján tehát a betegség hirtelen hidegrázással, magas lázzal és nagyfokú levertséggel kezdődött, majd szívtáji szorító érzés, szapora szívműködés, máj- és gyomorfájdalom, hányás, fejfájás, aluszékonyság, delírium, továbbá nehezített légzés, esetenként orrvérzés jelentkezett. Jellegzetes volt a lázzal együtt fellépő nagymérvű, bűzös izzadás, a bőrön foltos, hólyagos kiütések alakultak ki. A kóros tünetek sokszínűsége és súlyossága, rapid kibontakozása, a gyors állapotromlás, és a magas halálozási arányszám, a szepszis talaján kialakuló sokszervi elégtelenség gyanúját veti fel. A régi kórleírások mindig kihangsúlyozták a penetráns szagú izzadás tünetét. A fokozott izzadás már önmagában is kellemetlen odorral jár, hiszen ilyenkor fokozódik a verejtékben található szerves anyagok baktériumok okozta lebomlása. Továbbá, súlyos fertőzésben károsodhat a máj méregtelenítő tevékenysége, illetve a vesék kiválasztó funkciója, és ezek a kóros folyamatok jellegzetes lehelet- és testszagot okoznak.
Tagjai magukat magyar hadifoglyok és katonák leszármazottainak vallották, őseiket II. Szulejmán szultán serege fogta el és hurcolta el hazájukból, majd sorozta be saját hadseregébe. Német kém volt? A magyar légierő kötelékében szolgáló Almásyt áthelyezték a Rommel által vezetett Afrika-hadtesthez, ahol felderítőként szolgált. (Ezt örökíti meg " Rommel seregénél Líbiában" című könyvében). Érdemeiért megkapta a Vaskereszt kitüntetést. Német egyenruháját és érdemérmét azonban Budapestre visszatérve többször is arra használta, hogy üldözött zsidókat mentsen, és lakásában menedéket nyújtson nekik. A háború után Almásyt mégis többször letartóztatták, háborús bűncselekményekkel vádolták, bántalmazták. Végül hónapokkal később felmentették. 1947-ben azonban ismét veszélybe került, ezért menekülnie kellett. Bécs és Trieszt után Kairóban telepedett le, ahol repülés-oktatóként tevékenykedett. 1951-ben Ausztriában járva súlyosan megbetegedett. Salzburgban hunyt el 1951. március 22-én, ott is helyezték örök nyugalomra.