A területen található kifagyásos aprózódással keletkezett terresztrikus, dácit anyagú kavics azt bizonyítja, hogy a periglaciális jellegű lejtőfolyamatoknak egykor igen jelentős szerepe volt a hegy morfológiai képének kialakításában. Az Alföld "vulkánjai" Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén vulkanitok csak a pannon-pleisztocén üledéktakaró alatt találhatóak meg nagyobb tömegben. A Beregi-síkságon ez alól a tarpai Nagy-hegy és a barabási Kaszonyi- hegy képez ritka kivételt. Ezek olyan, törésvonal mentén elhelyezkedő romvulkánok, amelyek a belső-kárpáti vulkáni övezet részének tekinthetők. A vulkáni működésük fő szakasza 16, 4-5, 5 millió évvel ezelőttre tehető. Tarpai Nagy-hegy A Nagy-hegy eredetileg rétegvulkáni kúp lehetett, de az azóta eltelt hosszú idő alatt az erózió erősen lekoptatta, romvulkánná alakította. Puhább kőzetei az idők folyamán letarolódtak, és végül csak a vulkáni kürtő kemény, ellenálló kitöltése maradt meg domború lejtőjű kiemelkedés formájában. Az alföld nemzeti parkjai 3. A hegy területén 1860 és 1986 között kőfejtő működött, mely két szinten tárta fel a kőzeteket.
A múzeum nem csupán egy repülőgép-emlékpark, sokkal inkább egy élményeket és szórakozást kínáló tematikus létesítmény, mely a repülést kedvelők mellett remek kikapcsolódást kínál családoknak, baráti társaságoknak egyaránt. A muzeális értékű hadirepülőgépek, helikopterek, haditechnikai eszközök, hajtóműmodellek, és hazai repüléstörténeti relikviák mellett interaktív- és elektronikai eszközök teszik maradandóvá az itt eltöltött időt. Hortobágyi Nemzeti Park - Természetvédelem. Az Alföld természetesen híres a termálvizes gyógyfürdőiről is: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Gyula, Hajdúszoboszló, Csongrád, Szentes, Szolnok és Kisújszállás is számos lehetőséggel várja a fürdeni vágyókat, a vizes kikapcsolódást keresőket. A Gyulai Vár Forrás: Facebook A sokszínű Alföldet számos itt született magyar író és költő örökítette meg alkotásaiban: Petőfi Sándor, Arany János, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond műveiben is gyakran olvashatunk a népszerű magyar tájegységről.
Az ember környezetformáló tevékenységének révén teljesen átalakult a hegy korábbi arculata. Ennek ellenére még ma is számos védett és fokozottan védett állatnak nyújt élőhelyet. Rovarvilágának legnevezetesebb képviselője a beregi futrinka (a faj első magyarországi példányát egy tarpai borospincéből írták le). A kőzetrepedések, sziklaüregek számos kétéltű és hüllőfajnak biztosítanak menedéket a téli hónapokban. A hegyen évszázados hagyományai vannak a szőlő- és gyümölcstermesztésnek (szilva, cseresznye, meggy, alma, őszibarack). Az alföld nemzeti parkjai tv. A lankás déli lejtőt szőlőültetvények és gyümölcsösök, apró présházak tarkítják. A lepusztult, romvulkánná alakult hegyet a jégkorszak szelei által szállított por betemette, ebbe a vastag lösztakaróba vágják évszázadok óta a borospincéket. A hegy és bányaudvar a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet megalakulása (1982) óta országos jelentőségű védett természeti terület részét képezi. Fotók: Habarics Béla Barabási Kaszonyi-hegy A barabási Kaszonyi-hegy folyásos szerkezetű riolit kőzetének a kora 11-12 millió évre tehető.
Hasznos linkek Konferencia ajánlatkérés Ajándékutalvány rendelés 800+ szálláshely, 5000+ program és 7000+ látnivaló közül választhat, melyek folyamatosan frissülnek. A szállodák, panziók, egyéb szálláshelyek legjobb ajánlatait, akcióit találja meg nálunk. Nincs foglalási díj!
A Geotóp nap rendezvényeiről részletesebben olvashat az alábbi honlapon: E gerincek még ma is mintegy 100-120 méterrel magasodnak a Beregi-síkság ártéri üledékei fölé. A megdermedés stádiumában képződött jellegzetes szerkezeti-morfológiai eleme az oszloposság; az oszlopok átmérője a peremek felé haladva csökken (1-5 méter). A függőlegest mindinkább eltérő, a folyás irányától kifelé hajló megjelenés a paleomorfológia okozta falhatás következménye. A tufa-zárványok gyakorisága az aljzat közelségére utal. A térfoglalás elején a hidegebb tufa és a forró láva érintkezésén fellépő hőhatás következményeként pár méter vastag üveges szegély képződött, amely az utólagos vízfelvétel eredményeként perlitesedett. A vulkanitok fedője áthalmozott, vályogosodott lösz, mészkonkréciók nélkül. A tetőn és a felső lejtő szakaszokon csak vékony nyirokrétegként van jelen, a legmeredekebb lejtőkről hiányzik. Kora valószínűleg középső pleisztocén. Alföldi kéktúra útvonalak | Körös-Maros Nemzeti Park. A Kaszonyi-hegy szigethegy-jellegének következtében itt olyan élőhelymozaikok és - fragmentumok vannak jelen elszigetelten és kis kiterjedésben, amelyek legközelebb csak a Kárpátok belső vulkáni láncolatához tartozó hegyeken - ill. szintén szigetszerűen -, a Beregi-sík Ukrajnához tartozó részein találhatók meg.
Végül 1946 őszétől mezőgazdasági iskola nyitotta meg kapuit a kastélyban, ami bár elnevezései és fenntartói az évek során többször is változtak, a mai napig is helyet foglal a település leghíresebb épületében. Kastélypark A lengyeli kastély parkjának kialakítása a kastély építésével egy időre esett. 1829-ben a díszkert kialakítására gróf Apponyi József Sedlmayer bécsi kertészt hozatta el, aki sokféle fát és cserjét ültetette az épület köré. A kastély tulajdonosának és formájának változásai nyomát a park is magán viseli. 1870-ben a kertet 22 hektárral megnövelték. A legnagyobb változások még is gróf Apponyi Sándor idejében érték a parkot. Ekkor egy víztorony is kialakításra került itt és több szökőkút és homokkő szobor is elhelyezést nyert benne. Az itt lévő növényeket is igen sok színűen bővítették tovább. Sajnos az Apponyi család kihalása után a park kezelésére nem fordítottak elég gondot, ezért mára több növény faj is kihalt már. Gróf Apponyi Kastélyszálló. Akadnak azonban olyanok is amikbe a mai napig is gyönyörködhetnek az ide látogató piheni vágyó természet szerető emberek.
Később nevelőotthon, iskola, majd újra gyermekotthon. A sokszori funkcióváltás miatt az eredeti belső térszerkezet a felismerhetetlenségig átalakult. A park közepére fölhúztak egy stílusidegen épületet, ahol a gyermekotthonhoz tartozó műhelyeket alakították ki (ebből lett később az Elízium). A régi értékes növényállomány a gazdátlanság következtében elsatnyult, illetve teljesen elvadult. A kastélyszálló [ szerkesztés] Az 1980-as évektől különböző felújításokat végeztek rajta és szerényebb elhelyezés mellett olcsó szállodaként is üzemelt. A megye e legnagyobb barokk stílusú ingatlanát 1999-ben vásárolta meg a megyei önkormányzattól a Hermelin Rt., Piros László budaopesti vállalkozó cége. Urbex Session Hungary – Elhagyatott helyek Magyarországon. Remek építész-kertész csapatot összeállítva valósították meg a csodát és 2001 év végén megnyitották a négycsillagos Gróf Apponyi Kastélyszállót. A közel négyezer négyzetméteres hotel a falu közepén áll. A négyszárnyú, zárt belső udvarral rendelkező impozáns épület főút felőli homlokzatát az Apponyi család címere díszíti.
A pincében alakították ki az eredeti téglákkal burkolt hangulatos borozót és a vendégek ellátását szolgáló konyhát is. De a kastélyban három medence van (ebből kettőt a helyi termálvíz lát el), négy szaunát, egy gőzkabint és kondicionálótermet magába foglaló wellnessközpont. Gróf apponyi kastélyszálló. Az ország második gyógy-kastélyszállója mind kívülről, mind belülről az igazi főúri vendéglátás "Mekkája". Ehhez járul még a szállodától közel két kilométernyire található lovarda – folyamatos fejlesztés alatt – ahol lovaglásra, kocsikázásra, télen pedig szánkocsizásra nyílik lehetőség. További tervekben szerepel itt egy étterem, szálláshelyek, kovács- és fazekasműhely valamint teniszpályák létesítése is. Wikipédia Bejegyzés navigáció
Az út felé forduló tengelyt felváltva új hármas kapuzatú kocsibehajtó épült. Tardosi vörös mészkőből készült oszlopok teszik tágassá a teret. Széles lépcső vezet az ekkor kialakított emeleti dísztermekhez. A belső udvar felől mindkét szinten folyosó vezet körbe. Eredetileg innen nyíltak a külső traktus terei. A földszinten minden helyiség boltozott. A Mercy időszakból donga és fiókdongás szerkezetek maradtak. Az Apponyi átépítés korában csehsüveget és tükörboltozatot építettek. A megmaradt stukkódíszek már az 1890-es átépítés korát idézik. Az emeleti, síkfödémes helyiségeken alkalmazták elsősorban ezeket a díszeket. Leglátványosabban az udvar alakult át ebben a korban. Ekkor épült a belső rizalit és a két negyedkör alaprajzú hozzáépítés az udvaron. A délkeleti oldal felől félig alápincézték a házat. Szigorú rend szerint, U alakban épült a ritmusos keresztboltozatokkal fedett pincetér, amit a sokszori átalakítás során a felismerhetetlenségig átboltoztak. A rendkívül magas talajvízszint miatt a pincét az utóbbi időben már nem lehetett használni.
Az Elíziumban a természetközeliség jelent egészen más élményt. Ebben a házban nincs semmi külső szolgáltatás, a kastély épületébe kell, hogy átsétáljanak a vendégek. A szolgáltatások közül borozó, balneoterápia, hydromasszázs, vizsgálók, iszappakolás és kondícionáló-terem kapott helyet a kastély pincéjében. Ezekhez új és megújuló (szimmetrikus) lépcsőket építettünk az udvari középrizalitban, és lift is összeköti a szinteket. A pincében kialakított kiváló konyha ételliftek segítségével tudja kiszolgálni a földszinten lévő két éttermet. A tetőkertben kialakított teraszok melegebb időszakban az étterem részeként szolgálhatnak. Külön említést érdemel az emeleti fodrász és a pipázó rész. Mindkettő az 1890-es átalakításkor épített, negyedkör alakú építményrészben van, ahol nemrég még vizesblokkok voltak. Csak a feltáráskor derült ki, hogy érdekes öntöttvas oszlopokon álló építményekről van szó, melyek födémszerkezete az oszlopokhoz illeszkedő poroszsüveg boltozat. Helyreállítva a belső udvar díszei lettek ezek a jellegzetes formák.
Tardosi vörös mészkőből készült oszlopok teszik tágassá a teret. Széles lépcső vezet az ekkor kialakított emeleti dísztermekhez. A belső udvar felől mindkét szinten folyosó vezet körbe. Eredetileg innen nyíltak a külső traktus terei. A földszinten minden helyiség boltozott. A Mercy időszakból donga és fiókdongás szerkezetek maradtak. Az Apponyi átépítés korában csehsüveget és tükörboltozatot építettek. A megmaradt stukkódíszek már az 1890-es átépítés korát idézik. Az emeleti, síkfödémes helyiségeken alkalmazták elsősorban ezeket a díszeket. Leglátványosabban az udvar alakult át ebben a korban. Ekkor épült a belső rizalit és a két negyedkör alaprajzú hozzáépítés az udvaron. A délkeleti oldal felől félig alápincézték a házat. Szigorú rend szerint, U alakban épült a ritmusos keresztboltozatokkal fedett pincetér, amit a sokszori átalakítás során a felismerhetetlenségig átboltoztak. A rendkívül magas talajvízszint miatt a pincét az utóbbi időben már nem lehetett használni. A feltörő talajvíz, a nagy esőzések idején kintről bezúduló sártenger miatt a hely semmire nem volt már alkalmas.