Miért van kevesebb medve a Keleti-Kárpátok keleti lejtőin? 16:11 | Erdély Ma - Kárpátok Medve A medvék száma jóval kisebb a Keleti-Kárpátok keleti lejtőin, mint például Brassó, Kovászna, Hargita, Maros vagy Beszterce-Naszód megyében, és ennek a lakosság illegális beavatkozása lehet az egyik oka.
Ezekből kiolvasható, hogy az Úz völgye lakott volt már a 18. században, a völgyet Tölgyes, Tölgyes puszta, Tábla puszta, Tábla mező, Kőkert, Uzvölgy helynevekkel illették, sőt veszteglőház ("Contumaz"), valamint katonai őrház ún. Cca 1900 Keleti - kárpátok, Ó-kemenczei gereb-Ungh megye. Régi, keményhátú fotó, 16x21 cm | 190. Online aukció: filatélia, numizmatika, képeslap, könyv, festmény, grafika, papírrégiség | Darabanth | 2012. 11. 15. csütörtök 18:00 | axioart.com. "Csardake" is állt egykoron az Úz-folyó és a Veresvíz-patak összefolyásánál. A völgy a 20. század elején élte virágkorát, amikor a csendőrlaktanya, a vámhivatal, valamint Bocskor Imre vendéglője mellett 11 fűrészmalom (térképen rövidítve SM=Saag Mühl), vasúthálózat és egy több mint 400 munkást foglalkoztató deszkagyár üzemelt az 1902-től villanyvilágítással is ellátott Úzvölgy telepen. A harmadik katonai felmérés térképén megjelenik Úzvölgy, mint lakott hely (1888–1895, részlet) Az igényes kiállítású könyv a széles olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat, hiszen kitűnően szolgálja a történelmi ismeretterjesztést.
Kárpátia – Koncert válogatás (48 dal, négy helyszín) 2CD 2022-es albumuk a zenekar történetének első koncertlemeze. A dupla CD-n 48 dal kapott helyet több, mint 2 és fél óra hosszúságban. A műsor négy, 2013 és 2021 között rögzített koncert anyagából lett összeválogatva. Az ok, amiért a zenekar élő albummal rukkolt elő, nem más, mint az a koncert-ínséges időszak, amit jelenleg is kénytelenek vagyunk átélni. Petrás János - ének, basszusgitár Galántai Gábor - billentyűsök Bankó Attila - dob Bäck Zoltán - gitár Szíjártó Zsolt - gitár Garamvölgyi-Bene Beáta -furulya Egedy Piroska - cselló CD 1 1. Magyarország katonái 2. Mesélj még nekem 3. Ébredj magyar! 4. Neveket akarok hallani 5. Otthon vagyok 6. Örökségem 7. Felvidék induló 8. Egy az Isten, egy a Nemzet 9. Kuruc- Labanc 10. Vallomás 11. Egy szökött hadifogoly éneke 12. Igazán szeretni 13. Egy gúnyám, egy csizmám 14. Vén bolond 15. Erdély szabad 16. Jászkunsági gyerek vagyok 17. Veterán 18. Képeslap (35) - Csehszlovákia (Csehország) - Beszkidek (Keleti-Kárpátok) - Radegast szobra - Zsibvásár. Góg és Magóg 19. Tábori posta 20. Kisarjadt vér 21.
A felszabadítókat a lakosság örömmel fogadta, ".. megyünk, a székelység könnyezve köszönt" – írta Sassy Csaba zászlós a naplójában. A csíkszentártoni kocsma ajtaján a következő felirat fogadta a honvédeket: "Magyar katonák! A pincében van ser. A négy malacot elhajthatják. Egyetek, igyatok! " Csík-Úzvölgy egy 20. század eleji postai képeslapon Október-novemberben már Románia területén folytak súlyos harcok, majd a román csapatokat felváltó cári orosz 9. hadsereg decemberben sikeresen foglalta el az Úz-völgyet övező Sövérjes- (1358 m) és Magyarós-csúcsokat (1340 m), amelyeket a január folyamán megkísérelt ellentámadásokkal sem sikerült visszafoglalni. Ennek láttán Breit József tábornok egy új harcászati megoldás alkalmazását javasolta, a rohamtámadást. 1917 februárjában Nyárádszeredán, majd Csíkzsögödben kiképezték az "Előre" hadosztályból kijelölt legénységet, majd a 1917. március 8-án 05:00-kor kiadott paranccsal megindult a Magyaros-tető, valamint néhány fontos magaslat elleni támadás, és az orosz csapatokat sikerült kiverni állasaikból.
Teljes történeti hűséggel újult meg a Budavári Palota Szent István-terme. A díszes belső tér augusztus 20-tól a hónap végéig ingyenesen látogatható. Több mint hét évtizedes civilizációs szakadás után ismét kézzelfogható valóságában találkozhatunk múltunk egyedülálló értékével, amelyet most visszaadhatunk az embereknek" - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán, a helyszínen. A terem megnyitását egy kapcsolódó kiállítás kíséri. Az újjászületett Szent István-terem sajtónyilvános bejárásán beszédet mondott Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter Fotó: Polyák Attila - Origo Gulyás Gergely kitért arra, hogy jól halad a Vár történeti rekonstrukciója, ezt a Palotanegyed régi fényüket eddig visszanyert épületei, a Várkert Bazár, a Főőrség és a Lovarda épülete vagy a Karmelita kolostor is bizonyította. Mint felidézte, a Szent István-terem elkészítésében annak idején a magyar iparművészet legnagyobb alakjai - Zsolnay, Thék, a Haas Fülöp és Fiai vállalat vagy a Neuschlosz testvérek - vettek részt, és most egy elkötelezett csapat hatalmas munkával tudta újraalkotni az egykori berendezést.
század fordulóján. A dualizmus korának meghatározó magyar építésze, Hauszmann Alajos a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a termet, melynek berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját. 1916 decemberében IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázására innen indult a Szent Korona a Mátyás-templomba. Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek éveken át dolgoztak a berendezés kialakításán. Újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes borítás. A hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az alkotásban: Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott az eredetivel megegyező rekonstrukción.
A kiváló szakembernek köszönhetően a palota királyi rezidenciához méltóvá vált, Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttese lett. A Szent István-termet a palota déli összekötő szárnyában alakították ki. Belseje alapvetően román stílusjegyeket hordoz, de bizonyos helyeken magyaros díszítőelemek is megjelennek. Az uralkodónak annyira elnyerte tetszését, hogy elrendelte bemutatását az 1900-ban megrendezett párizsi világkiállításon, ahol hatalmas sikert aratott és elnyerte a kiállítás nagydíját. A második világháború pusztítása a Budai Várnegyedet sem kímélte, a Szent István-terem berendezését a bombázás és a hetekig tartó tűzvész megsemmisítette, majd a háború után egészen napjainkig nem állították helyre. Kiállítás A kiállítás látogatható személyes és tabletes, digitális tárlatvezetéssel. Az attrakció látogatóinak mesélnek az építőkről, építtetőkről, Szent István életművéről és az őt övező tiszteletről, illetve megcsodálható a Szent Korona hű mása is. A digitális tárlatvezetés során a látogatók interaktív feladatok és izgalmas elbeszélések segítségével ismerhetik meg az első magyar király korát és a Szent István-terem létrejöttét.
Hozzátette: az anno a párizsi világkiállításon díjakat nyert terem korhű mását sikerült felépíteni a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a virágzó magyar iparművészet segítségével. "Számomra ez a terem azt üzeni, hogy a magyar tehetséget nem lehet befalazni. Rekonstrukciója kis lépés a teljes Palota helyreállításában, de a tapasztalatszerzés kiváló terepe volt, ezután sokkal bátrabban fordulhatunk rá a teljes Budavári Palota, a Citadella és a Visegrádi Vár évtizedes távlatokba nyúló felújítására" – fogalmazott a kormánybiztos. A Szent István-terem újratervezője Angyal Tibor építész, a művészeti szakértő Rostás Tibor művészettörténész volt. Utóbbi elmondta: a rekonstrukciót segítette, hogy a terem a legjobban dokumentált tér az egész Királyi Palotában. "Rendelkezésre álltak archív fotók és tervrészletek, előkerült egy látványterv-sorozat és megmaradtak darabok". Angyal Tibor azt emelte ki, hogy a hat éven át zajló munkálatok során a legnagyobb segítséget a régi fényképek jelentették. Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a 19–20.
A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. Eddig Magyarországon hasonló installáció nem volt látható. Szenzációnak számít Aba-Novák Vilmos festménye, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható. Az 1936-ban született alkotás azt jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A festmény eredetileg a budapesti városmajori templom freskóterveként készült, és 1938-ban a Műcsarnok Szent István-kiállításán kiemelt első díjat kapott. Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is láthatjuk, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először csodálhatjuk meg. Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul.