Üres a fal És üres kép Üres az ágy És üres a szék Üres itt minden Amióta elmentél Gyere vissza mellém Rakj életet belém Végig a semmitől féltél Úgy döntöttem Boldog leszek Láttam én már eleget És nem éreztem semmit sem Elindulok, hogy saját példaképem legyek És neked is az legyek Ne felejts el engem És én sem feledlek Mert teli a szív Vérrel teli Az, aki ad Máris veszít Egy darabot magából ad Magának Szakad a szív és fakul a szem Ki vagyok én? Azt mondd meg te Ígéretes ígéretek Nem ígértem, hogy más leszek Én vagyok a veszély Veled összefognék Gyere vissza belém Legyél társam a bűnben Teli a szív Végig érted éltem, csak nem volt bennem élet Legyél társam a bűnben
19:02 Gyönyörű versedhez szívvel Gratulálok!! Üdvözlettel Gábor:) feri57 2021. 19:02 Szép alkotásodhoz József. Szívvel gratulálok. Feri Zakeus 2021. 17:47 Szép vers gratulálok! Gábor. 536771 2021. 17:29 Csodás vallomásod szívet érő! Én veled úgy vagyok 4. József S. MikoAgnes 2021. 17:25 Szép vallomásod nagy szívvel tetszik: Ági thias 2021. 17:20 Jó verstaktika! Tetszik. Pláne úgy, hogy benne van a mondanivaló, erőlködés nélkül, lazán! Küldőm az első szívet: Mathias
Hamarosan! Az oldal fejlesztés alatt áll.
Csak a cingének szomorú az ének: nincsen cipőcskéje máig se szegénynek. Keresi-kutatja, repül gallyrul gallyra: "Kis cipőt, kis cipőt! " - egyre csak azt hajtja. Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra... Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. És valóban ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg; Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg. Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett; Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet. Aludjál hát, szép természet, Csak aludjál reggelig, S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik. Én ujjam hegyével halkan Lantomat megpenditem, Altató dalod gyanánt zeng Méla csendes énekem. Kedvesem, te űlj le mellém, Űlj itt addig szótlanúl, Míg dalom, mint tó fölött a Suttogó szél, elvonúl.
Itt van az ősz, itt van újra… Ugye Te is tudod folytatni Petőfi Sándor csodálatos versét? De vajon teljesen végig tudnád mondani? Segítek! Szinte hihetetlen, hogy tudott a csupán 26 évet élt Petőfi Sándor ennyi remekművet alkotni. Őszi versei közül a Szeptember végén című mellett kétség kívül ez a legismertebb. Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. És valóban ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg; Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg. Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett; Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet. Aludjál hát, szép természet, Csak aludjál reggelig, S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik. Én ujjam hegyével halkan Lantomat megpenditem, Altató dalod gyanánt zeng Méla csendes énekem.
Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. És valóban ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg; Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg. Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett; Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet. Aludjál hát, szép természet, Csak aludjál reggelig, S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik. Én ujjam hegyével halkan Lantomat megpenditem, Altató dalod gyanánt zeng Méla csendes énekem. – Kedvesem, te űlj le mellém, Űlj itt addig szótlanúl, Míg dalom, mint tó fölött a Suttogó szél, elvonúl. Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd, Föl ne keltsük álmából a Szendergő természetet. Legszebb őszi versek – íme 12 nagyszerű költemény az őszről Köszönjük, hogy elolvastad az Itt van az ősz, itt van újra költeményét. Mi a véleményed Petőfi Sándor írásáról? Írd meg kommentbe! The post Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra appeared first on. Hirdetés
Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. És valóban ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg; Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg. Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett; Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet. Aludjál hát, szép természet, Csak aludjál reggelig, S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik. Én ujjam hegyével halkan Lantomat megpenditem, Altató dalod gyanánt zeng Méla csendes énekem. – Kedvesem, te űlj le mellém, Ülj itt addig szótlanúl, Míg dalom, mint tó fölött a Suttogó szél, elvonúl. Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd, Föl ne keltsük álmából a Szendergő természetet. Erdőd, 1848. november 17 – 20.
– Kedvesem, te űlj le mellém, Űlj itt addig szótlanúl, Míg dalom, mint tó fölött a Suttogó szél, elvonúl. Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd, Föl ne keltsük álmából a Szendergő természetet. (Erdőd, 1848. november 17–30. )
Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd, Föl ne keltsük álmából a Szendergő természetet. Kányádi Sándor: Valami készül Elszállt a fecske, üres a fészke, de mintha most is itt ficserészne, úgy kél a nap, és úgy jön az este, mintha még nálunk volna a fecske. Még egyelőre minden a régi, bár a szúnyog már bőrét nem félti, és a szellő is be-beáll szélnek, fákon a lombok remegnek, félnek. Valami titkon, valami készül: itt-ott a dombon már egy-egy csősz ül: Nézd csak a tájat, de szépen őszül. Kosztolányi Dezső Őszi reggeli Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem.