A Toyota, mely már 1997-ben bemutatta első hibridjét, az új, lendülettel teli Yaris Hybriddel ismét új értelmet adott a környezetbarát autózás szegmensének. Használt Toyota Yaris vásárlása az AutoScout24-en keresztül. A HSD (Hybrid Synergy Drive) technológia, melynek lényege, hogy városon belül bizonyos sebesség alatt elektromos üzemmódban, azaz üzemanyag-fogyasztás nélkül guruljon az autó, s mely egy generátor segítségével a második üléssor alá bújtatott akkumulátorokba vezeti a benzinmotor fölösleges energiáját és a lassítás-fékezés energiájának nagy hányadát, ékes példája a vállalat környezetvédelmi hatások csökkentése érdekében tett lépéseinek. A Yaris kategóriatársai viszonylatában A divatos, praktikus, pörgő, de takarékos motorokkal bíró Yaris nem csak az új autók piacán népszerű, de használt autóként is egyike az árát kiemelkedően tartó kisautóknak. Az általánosan jó kidolgozásnak, a zseniális helykihasználásnak, a szemet gyönyörködtető belső és külső dizájnak és a páratlan vezetési élménynek köszönhetően a modell bátran néz farkasszemet mai és régebbi kategóriatársaival is.
A cookie-k segítségével jobb felhasználói élményt nyújthatunk Önnek, és olyan további funkciókat tesznek lehetővé, mint például az Ön igényeinek jobban megfelelő, személyre szabott ajánlatok elkészítése. Az AutoScout24 használt autó kínálata. Ha elfogadja cookie-irányelveinket, kattintson az "Elfogadom" gombra. Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan kezeljük személyes adatait, vagy szeretné megváltoztatni egyéni adatvédelmi beállításait, olvassa el a "Cookie beállítások" menüpontot. Cookie beállítások
De hova, merre menjenek... tanakodtak. A kék pillangó bátrabb volt, odaszállt egy szép kék virághoz és kérlelni kezdte. -Virágom, virágom, kedves jó barátunk, engedj be bennünket, mert megázunk! A virág kikukucskált a levelek mögül... fejét a szél megbillentette és makacs hangon így szólt: - Beengedlek, de csak téged kék pillangó... A kis kék pillangó elszomorodott és csak ennyit válaszolt - A testvérkéim nélkül nem megyek... inkább bőrig ázom... Szálltak tovább, de már a szél is kezdett haragosan fújni,.. nini! Itt van egy sárga virág, majd megpróbáljuk ismét. A sárga pillangó is kérlelni kezdte a virágot. Itt sem jártak sajnos szerencsével, s nagyon elszomorodtak. Erejük már fogytán volt, mire végre találtak egy ibolyaszínű virágot. Hiába sírdogáltak, nem esett meg a szíve ennek a virágnak sem a három pillangón. Kicsi szoknyácskájuk már teljesen színevesztett lett, már úgy nézett ki, hogy soha többé nem fognak hazatalálni, mert szétázott teljesen a szárnyuk és nagyon átfáztak. Leverte őket az eső a földre, de valahogy egy termetes levél alá sodorta őket a szél.
Jékely Zoltán: A három pillangó ( meseparnás mese) - YouTube
Továbbvergődtek hárman csuromvizesen a szakadó esőben. Hímporuk már elázott, csápjuk kókadozott, szárnyuk össze-összetapadt, még a lelkük is átázott. Csetlettek-botlottak fűszálról fűszálra, s egy-egy lapu alatt húzták meg magukat, de a szél oda is besüvöltött, s bebecsapott az eső. Süss fel, nap, süss fel, nap, szárogasd meg szárnyamat, nyisd ki a virágokat! – könyörgött a három didergő pillangó. A nap meghallotta a sűrű felhők mögül a pillangók esdeklő kérését, s annyira megilletődött, hogy a felhőket elűzte, meleg fényt árasztott a mezőre, s a pillangók szárnyát egykettőre megszárította. S a három pillangó újra táncolt, repdesett vígan, míg csak le nem áldozott a nap. Akkor aztán szépen hazaszálltak, kis házukat kinyitották, lefeküdtek s elaludtak.
– Menjünk a sárga tulipánhoz – mondta a sárga pillangó -, az majd bebocsát. S a szakadó esőben elvergődtek a tulipánhoz, és könyörögni kezdtek neki: – Kis Tuli, nyisd ki a kelyhed, hadd húzódjunk meg az eső elől. De a tulipán így felelt: – A sárgának meg a pirosnak szívesen kinyitom, de a fehérnek nem. Erre a sárga meg a piros pillangó összenézett, majd így felelt a szívtelen tulipánnak: – Ha fehér testvérkénket nem bocsátod be, mi is kint maradunk! A tulipán csak ingatta a fejét, s kelyhét nem nyitotta ki. Az eső pedig mind sűrűbben szakadt. – Menjünk a liliomhoz – mondta a fehér pillangó. Ázva-fázva elvergődtek a liliomhoz, s szépen kérlelni kezdték: – Kis Lili, nyisd ki a kelyhed, hadd húzódjunk meg az eső elől. De a liliom így felelt: – A fehéret örömest befogadom, de a sárgát és a pirosat nem. Erre a fehér pillangó így felelt: – Ha a testvérkéimet nem fogadod be, én is kint maradok. Inkább ázzunk együtt, mintsem elhagyjuk egymást. A szívtelen liliom csak ingatta a fejét, s kelyhét nem nyitotta ki.
Vígan is telt a napjuk, hét ágra sütött a nap. A mezőn madarak daloltak... s nini még a nyuszik is kedvet kaptak a jétékuktól. Hatalmasat bukfencezve a selyem fűben egy óriási játszótérré változott a mező. Méhek dongtak, gyüjtögették a lábukra erősített kis kosárkájukba a finim virágport. Így játszva dolgozgattak, az emberek örömére. De sajnos ennek a jókedvnek hirtelen vége is szakadt. Óriási eső fellegek sorakoztak a rét felett, mint hatalmas párnák dagadtak, és várható volt, hogy egyszer a párna szét is szakad, ami aztán meg is történt. Szegény kis pillangók... az otthonuk távol volt, mert a játék hevében nagyon eltávolodtak a biztonságot nyújtó virág házikójuktól, no meg a mama féltő szárnyaitól. Hiába okította őket a mama, hogy látótávolságon belül maradjanak, de a játék elvonta a figyelmüket és most be is következett a baj. Ázott szárnyaik egyre nehezültek, kétségbeesve próbáltak menedéket keresni. Nem volt senki, aki útba igazította volna őket, hogy merre van az otthonuk, így hát gyorsan menedéket kellett keresniük.
Éppen jókor értek haza, mert a zápor már megeredt, s egyre vizesebb lett a szárnyuk. De a ház ajtaját nem tudták kinyitni, s az eső mind jobban s jobban szakadt. – Menjünk a sárga tulipánhoz – mondta a sárga pillangó -, az majd bebocsát. S a szakadó esőben elvergődtek a tulipánhoz, és könyörögni kezdtek neki: – Kis Tuli, nyisd ki a kelyhed, hadd húzódjunk meg az eső elől. De a tulipán így felelt: – A sárgának meg a pirosnak szívesen kinyitom, de a fehérnek nem. Erre a sárga meg a piros pillangó összenézett, majd így felelt a szívtelen tulipánnak: – Ha fehér testvérkénket nem bocsátod be, mi is kint maradunk! A tulipán csak ingatta a fejét, s kelyhét nem nyitotta ki. Az eső pedig mind sűrűbben szakadt. – Menjünk a liliomhoz – mondta a fehér pillangó. Ázva-fázva elvergődtek a liliomhoz, s szépen kérlelni kezdték: – Kis Lili, nyisd ki a kelyhed, hadd húzódjunk meg az eső elől. De a liliom így felelt: – A fehéret örömest befogadom, de a sárgát és a pirosat nem. Erre a fehér pillangó így felelt: – Ha a testvérkéimet nem fogadod be, én is kint maradok.