Megfertőződhetünk övsömörrel? A válasz erre a kérdésre nem egészen egyértelmű. Az övsömört okozó vírussal általában gyermekkorban találkozunk, ráadásul a vírus igen fertőző: a már fertőzött személyekkel való kontaktus az esetek 90 százalékában megbetegedéssel jár együtt. Az övsömör pedig tulajdonképpen azoknál jelentkezhet, akik egyszer már átestek a bárányhimlőn. Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Vírusfertőzések » Övsömör herpesz zoszter » Tudnivalók az övsömörről Ha valaki átesett a bárányhimlőn, nagy a valószínűsége, hogy a vírus még mindig jelen van a szervezetében. A varicella-zoster vírus évtizedekig szunnyadhat minden tünet nélkül, és ha aktivizálódik, elindul az idegrostok mentén egészen a bőrfelszínig. Meddig fertőz az övsömör - Övsömör fertőz?. Ha itt kialakulnak a fájdalmas kiütések, akkor beszélünk övsömörről. A kiütések folyadékkal teli hólyagok formájában jelentkeznek, gyakran a deréktájon, övszerű alakzatban, innen a betegség neve. Ezért tartják a bárányhimlőt a gyermekek, az övsömört pedig a felnőttek, idősebbek betegségéneka felmérések szerint az övsömörös esetek nagy része az ötven év felülieket érinti.
A szülés körül kialakuló anyai bárányhimlő - ilyenkor a születendő baba még anyai ellenanyagok nélkül jön a világra - 30%-ban halálos kimenetelű a babára nézve. A cikk az ajánló után folytatódik A bárányhimlő által leginkább veszélyeztetettek az egy év alattiak és a 15 év felettiek, az immunkárosodottak - HIV vagy akár gyógyszeres kezelés miatt is, például szteroid, biológiai terápia -, valamint a terhesek, különösen az első húsz hétben. Mikor és kiknek ajánlott a védőoltás? Mindenkinek, aki nem vészelte át a betegséget korábban, vagy még nem kapott védőoltást, mielőtt pedig a kisgyermek közösségbe kezd járni, javasolt, hogy az első védőoltáson túl legyen. A második beadásával vélhetően egy életre szólóan győzni tud már a szervezet a vírussal szemben. Ennek legoptimálisabb ideje négy-hat évesen van. Felnőttek esetében a két oltás között négy-hat hétnek javasolt eltelnie. Bárányhimlő meddig fertőz. Az oltás a szakemberek szerint több szempontból jobb a természetes átvészelésnél: nem tudható, hogy kiknél alakul majd ki a betegség lefolyása során a komoly szövődmények valamelyike - minden 60 ezredik beteg meghal a bárányhimlő következtében -, így elkerülhető a kórház, és nem fertőznek meg másokat sem, hiszen nem lesznek betegek.
Kire veszélyes a bárányhimlő? A bárányhimlőt jellemzően a 3-10 év közti gyermekek kapják el, de legkésőbb 15 éves korig le szokott menni a betegség. Az ő esetükben ritka a szövődmény, a betegség enyhe lefolyású, és tüneti kezelés elegendő. Azonban a bárányhimlő lehet veszélyes betegség is, a következő esetekben: Egészséges felnőtteknél, akik gyermekkorukban nem kapták el, a bárányhimlő felnőttkorban súlyosabb lefolyású lehet Immunhiányos, krónikus betegeknél Várandós kismamákra és a magzatra a következő esetekben: A terhesség 1-3 hónapjában a magzat akár maradandó károsodást is szerezhet, hiszen ekkor alakulnak ki a szervei Később egyre kevésbé veszélyes a terhesség előrehaladtával Fontos! Ha a szülés előtt 5 napon belül alakul ki a kismamánál a betegség, feltétlenül szükség van megfelelő ellátásra, mert úgynevezett progresszív varicella alakulhat ki a születés után, ami akár halálos is lehet! Ha a csecsemő születés után kapja el, akkor veszélyesebb, ha nem anyatejjel táplált babáról van szó.
A gyomorfekély nem csak a versenylovak körében gyakori, a sport- és szabadidős lovaknál, és sajnos minden második csikónál megfigyelhető gyomorirritáció, ami gyomorfekélyhez vezethet. Fontos ezért, hogy megismerd ezt a betegséget, a megelőzés lehetőségeit és hogy felismerd a tüneteket. Néhány tény – A gyomorfekély gyakori és komoly probléma. – Számos tényező járul hozzá a fekélyek kialakulásához, például stressz, gyógyszerek és lovad aktivitása. – A pontos diagnózis segíthet a megfelelő kezelési terv elkészítésében. Mi az a gyomorfekély és mi okozza? A gyomorfekély a ló gyomrának nyálkahártyáján kialakuló seb, kifekélyesedés. Gyakori problémát jelent a lovaknál, viselkedésbeli változásokat és további egészségi problémákat generálhat, ilyen például a kólika. Számos tényező szerepet játszhat a gyomorfekély kialakulásában, többek között: – Stressz – Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (pl. : fenilbutazon) – Tartási körülmények – Korlátozott mozgáslehetőség – Intenzív munkaterhelés – Takarmányozás A gyomorfekély típusai A ló gyomrát belül nyálkahártya béleli, alatta simaizomszövetből álló izomréteg van, kívülről pedig savóshártya borítja.
Vizsgáltassa meg magát háziorvosával vagy gyermekorvosával A legtöbb "kólikás" csecsemő sírásának nincs nyilvánvaló fizikai vagy orvosi oka, és háziorvosa vagy gyermekorvosa ki tudja zárni az orvosi okokat, többek között: gastro-oesophagealis reflux betegség – a sírás ritka, de lehetséges oka fertőzés – például fülgyulladás vagy húgyúti fertőzés sérv – például, lágyék- vagy köldöksérv allergia – például tehén- vagy szójatejfehérjére, amely az anyatejben vagy egyes tápszerekben lehet pelenkakiütés vagy más irritációs forrás. Mindenképpen keresse fel a háziorvosát, ha: babája kedvetlennek vagy sápadtnak tűnik babája nem táplálkozik jól vagy nem hízik sokat babájának láza van babájának tartós hányása vagy hasmenése van fél, hogy baja esik a babának más okból aggódik. Tanácsot kérhetsz a gyermek- és család-egészségügyi védőnődtől A gyermek- és család-egészségügyi védőnőd: ellenőrizheti a táplálási technikádat, és tájékoztathat arról, hogy van-e valami, amin esetleg változtathatnál tájékoztathat a környékeden működő letelepedési programokról és korai szülői központokról.
Szerző: 2016. június 3. | Frissítve: 2018. december 11. Forrás: Minden szülő találkozott valamilyen formában a hasfájós sírással vagy ismer olyan szülőket, akiknek kólikás a babája. Az nem meglepő, ha egy kisbaba sír, de nagyjából 15-25%-uk sokkal többet és sokkal gyakrabban, mint mások. Amikor azonban az amúgy egészséges csecsemők minden előjel és ok nélkül - nem betegek, nem éhesek, nem szomjasak, nem kell őket tisztába tenni, nem fáradtak, nincs melegük, nem fáznak, stb. - viszont rendületlenül sírnak, azt a jelenséget a szakemberek kólikának nevezik. Tulajdonképpen ez nem egy betegség, inkább egy állapot, legalábbis Dr. Harvey Karp szerint, aki témában egy könyvet és egy DVD-t is megjelentetett már. A kólika felismerése ráadásul közel sem egyértelmű mindenki számára, hisz annak eldöntése, hogy a pici mennyire sír sokat, meglehetősen szubjektív. Dr Karp szerint leginkább a ringatás, ölbe vétel, hordozás válhat be A gyermekorvosok általában a "hármak szabálya" módszert hívják segítségül a kólika diagnosztizálásakor.