Értesítjük önöket, hogy az AKG Alapítvány továbbra is fogadja az 1%-os SZJA felajánlásokat, melyet kérünk, hogy az AKG Alapítvány nevével és adószámával (19010832-2-41) kitöltve juttassanak el az adóbevallásuk keretében a NAV-hoz. Letöltés Az elmúlt évekhez hasonlóan az Alapítvány az ebből származó bevételét a tanulói ösztöndíjrendszer keretében használja fel.
2013. december 11. 11. 01 A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési minisztérium az alábbi mezőgazdasági támogatások kifizetését kezdi meg. Indulnak a kifizetések az EMVA agrár-környezetgazdálodási, a kedvezőtlen adottságú területek és a Natura 2000 gyepterületek támogatására vonatkozólag Az MVH december közepén indítja el az EMVA agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatások kifizetését. Áprilistól adható be kérelem a szerkezetátalakítási támogatás kifizetésére. Az EMVA-AKG előírásai a mezőgazdaság által érintett fizikai és természeti környezet állapotának megőrzésére és javítására szolgálnak, ezzel is elősegítve a minőségi termékek előállítását, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítását. A 4. gazdálkodási évre 12 902 ügyfél nyújtotta be a kifizetési kérelmét több mint 55 milliárd forint összegre. Az AKG mellett elindulnak a kifizetések a kedvezőtlen adottságú területek támogatására, valamint a Natura 2000 gyepterületek támogatására is. A kedvezőtlen adottságú területek támogatása a gazdálkodás eredményességének növelésére szolgál. A Natura 2000 területek olyan európai uniós szinten védett helyek, melyekre szigorú gazdálkodási előírások vonatkoznak, s ezek betartását segíti elő a támogatás.
A fenti esetben – a veszélyhelyzetre tekintettel – az ügyfél kapjon az újratelepítésre 12 hónapos haladékot, vagyis a 2019. őszén vagy 2020. tavaszán kivágott ültetvényt ne 2020. tavaszán kelljen újratelepítenie, hanem ezt szankció és támogatásmegvonás nélkül megtehesse 2021. tavaszáig, ami jelentős részben segíti a vállalkozás likviditását.
A hadjárat következtében az ország középső- és keleti fele Buda várával János király fennhatósága alá került, a dunántúli területek és a Felvidék viszont Ferdinánd uralma alatt maradtak. Az 1532-es hadjárat után egy évtizedig nem kellett tartani török támadástól, így a két király között kiújultak a harcok, tovább folytatódott a polgárháború. Végül Ferdinánd és János belátta, hogy egyiküknek sincs elég ereje ahhoz, hogy kiszorítsák a másikat az országból. 1538-ban Váradon békét kötöttek, elismerve egymás királyi méltóságát. Megtartották a pillanatnyilag kezükön lévő területeket, de János király vállalta, hogy halála után az ő országrésze is Ferdinándra száll. A megállapodás időlegesen lezárta a harcokat, és állandósította a megosztottságot, az ország két részre szakadását. A béke titkos volt, a törökök tudta nélkül kötötték, hisz azok számára fontos volt Magyarország megosztottságának fenntartása. Az ország három részere szakadásának folyamata (1538-1541) Később Ferdinánd mégis beárulta a békét a Portán, János király pedig 1539-ben feleségül vette a lengyel király lányát, (Jagelló) Izabellát, és tőle 1540 nyarán fia született (János Zsigmond).
Előzmények (1490-1526) I. (Hunyadi) Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halálával az uralkodói hatalom rohamos gyengülésnek indult. II. (Jagelló) Ulászló (1490-1516) királyt a koronázási felétételek szorították korlátok közé (nem vezet be újításokat, eltörli az 1 forintos állami adót, a királyi tanáccsal és a rendekkel együtt kormányoz). A fizetetlenné váló fekete sereg bomlani kezdett, maradványait Kinizsi Pál alsó magyarországi főkapitány verte szét, így az ország haderő nélkül maradt. A magyar rendek az 1505-ös rákosi országgyűlésen végzést hoztak, hogy ha II. Ulászló fiú örökös nélkül halna el, akkor nem választanak többé idegen uralkodót, csak született magyart, és a leányági örökösödést sem ismerik el. Ennek hatálytalanítására 1506-ban létrejött a Habsburg- Jagelló családi örökösödési szerződés, miszerint a két dinasztia között keresztházasság jön létre. Az országot zavaros belpolitikai viszonyok jellemezték, a hatalom kicsúszott a tehetetlen király kezéből, és az egymással vetélkedő érdekcsoportok marakodtak rajta.
Az ország három részre szakadása - Tíz térképen, mennyire kettészakadt az ország gazdasága Az ország három részre szakadása by Lengyel Máté A kiterjedt birtokok, az oklevelekben leírt események, perek, mind ezt bizonyítják. Ezdegei Bessenyő Pál a korának egyik gazdag főura, országos címek, hivatalok birtokosa, a Sárkány rend lovagja, bárója, volt bán, amely címet élete végéig felemlegetik. Zsigmond királyhoz a bán haláláig hű maradt. Mindezek azt jelentették számára, hogy a király még azokban az esetekben is pártolta, amikor nagyon súlyos és bizonyítottan vétkes dolgokat követett el. Zsigmond mindössze egy évvel élte túl a bánt. Valószínűsíthető azonban, hogy az Ezdegei Bessenyő vagyon nagy része a királyra "háramlott" vissza, a család "magva szakadása" okán.... 1331. "A fehérvári káptalan előtt Bessenyő Miklós királyi ügyész, Borjád birtokot, harmincz márkáért, Kéri Lőrincz fiaitól és Péli Bekétől kiváltja. 1334-ben a kajdacsi nemes besenyők nemzetségéből származó, Bessenyő Bertalan pap tűnik fel a forrásokban.... 1347-ből való utalás szerint "az összes besenyők" ispánja a Liptó megyében élő Zsadányi Besenyő János fia: Gergely, a besenyők főbírája (1346-52) Ugyanez évben a király a fejér megyei ősi birtokairól elszármazott Zsadányi Bessenyő Gergelyt, az összes besenyők ispánját és rokonait kivette az ország, de különösen Liptó vármegye rendes bíráinak joghatása alól.... 1350-ben Zsadányi Bessenyő János Nagy Lajos király al-lovászmestere volt, s mint ilyen részt vett a nápolyi hadjáratban.
A többiek mindegyike elmarad az átlagtól kisebb nagyobb mértékben. A leginkább leszakadva Nógrád (44, 3 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg (58, 8% százalék), és Békés (58, 9 százalék) megyék vannak, esetükben látható, hogy az egy főre eső bruttó hazai termék, az országos átlag fele körül mozog. Az egyértelműen kitűnik ezekből a számokból, hogy hatalmasak az eltérések, mint ahogy az is, hogy Budapest értékei teljesen eltorzítják az országos átlagot. A főváros roppant gazdasági erejével, és hozzá társuló óriási lakosságával önmagában képes volt úgy megemelni az egy főre eső GDP mérőszám esetében az országos átlagot, hogy így alig van olyan megye, amelyik képes azt elérni. A szabad vállalkozási zónában működő, vagy oda települő cégek támogatásokat igényelhetnek pályázat útján, ezáltal segítséget nyújtva a hátrányos helyzetű térségeknek, hogy meg tudják tartani jelenlegi gazdasági erejüket, és esetleg növelni is tudják azt, csökkentve így a lemaradásukat, az ország más részeihez képest, ezáltal pedig az egyéb negatív folyamatokat is megállítsák és a visszájára fordítsák.
A család már az első ismert ős idejében a Szepesi X Lándzsások Széke tagjaként birta a lándzsás nemességet és kiváltságokat élvezett. A Szék családaival együtt rakta le alapjait a később kialakuló Szepes Vármegyének, ezért is nevezik a többi, ekkoriban határőrséget adó családokkal együtt, "primae occupationis"-nak, azaz 'első székfoglaló'-nak. Nemességünk innen származtatva 'radicalis', azaz tősgyökeres, szemben a Szepességben később nemességet szerző 'praedialis', másképp 'szerzett' nemességű családokéval. Erre utalnak a Magyar Országos Levéltárban fellelhető Teöke-levéltárnak az u. n. "mohács előtti" oklevelei, amelyek a családi levéltárnak oszágos történelem szintjén is oly becses részét képezik. Az 1715-ös nemesi összeiráskor a család ősiségét azzal ismerték el, hogy a nemzetség tagjainak származásukat nem kellett igazolniuk, egyetemben a többi ősrégi szepesi családdal, úgymint a márkus-és batizfalvi Máriássyak, a berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczyek, a margit-és jekelfalvi Jekkelfalusyak, a görgői és topporczi Görgeyek, a Réthei-Nemessányiak, a petróczi Petróczyak, a korotnoki Korotnokyak, a svábóczi és tóthfalvi Svábyak, a dobai Székelyek.