Ma délután 13 órakor jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2021-es irodalmi Nobel-díj győztesét. Bár az előzetes jóslatok szerint a kitüntetés legesélyesebb várományosai Ngugi Wa Thiong'o, Mircea Cărtărescu, Lyudmila Ulitskaya és Haruki Murakami voltak, nagy meglepetésre Abdulrazak Gurnah, tanzániai regényíró nyerte el idén a legrangosabb irodalmi díjat. Gurnah 1948-ban született Zanzibárban, de már jó ideje az Egyesült Királyságban él, évtizedeken át a University of Kent professzora volt. 18 évesen, az erőszak elől menekülve érkezett Angliába. Legismertebb regényei a Paradise (1994), amit Booker-díjra is jelöltek, illetve Desertion (2005) és a szintén Booker-re jelölt By the Sea (2001). A Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára az átadón indoklása szerint " megalkuvástól mentes és szenvedélyes éleslátása kapcsán a gyarmatosítás témájában, illetve a kultúrák és kontinensek közötti örvényében élő menekültek sorsának leírása" alapján választotta őt a bizottság az idei nyertesnek – írja az.
Amikor az írót megkeresték telefonon a hírrel, állítása szerint annyira nem számított a kitüntetésre, hogy éppen a konyhában volt, nem is követte az eseményeket. Az eredmény pedig az elmúlt évek (talán a 2016-os Bob Dylan győzelem után) egyik legnagyobb meglepetését okozta, hiszen az előzetes találgatások, jóslatok szerint a már sokadik éve a legesélyesebbek listáját bővítő Haruki Murakami, Margaret Atwood, Ngugi Wa Thiong ' o hármas valamelyike volt a várható nyertes. Magyar szempontból pedig Krasznahorkai László és Nádas Péter is ott volt a fogadóirodák szerint a 10-15 legesélyesebb szerző között, ám sajnos 2002 után nem bővült a magyar irodalmi Nobel-díjasok listája. A meglepetésfaktor egyik fő oka, hogy Gurnah regényeiből eddig még nem készült magyar fordítás (főként az angolszász országokban vált népszerű szerzővé), így a mostani győzelem abból a szempontból is értékes lehet, hogy az író munkái így eljuthatnak szélesebb körben is a közönség elé. Témájukat és a bizottság indoklását tekintve pedig ez a kelet- és közép-európai olvasók számára igencsak aktuális és fontos lehet.
Thomas és Catharina Berman, nyugalmazott svéd vállalkozó házaspár tavalyelőtt egy zsidó irodalmi díjat alapított. A napokban jelentették be az idei kitüntettet, Nádas Pétert. Az adományozókkal beszélgetett Polgár György. A Berman házaspár (Fotó: Jonas Ekströmer) Mit jelent Önöknek az irodalom, és ezen belül a zsidó irodalom? Mindkettőnk családjában mindig is fontos szerep jutott az irodalomnak, rengeteget olvastunk és olvasunk. Thomas édesapja, amellett, hogy vállalkozó volt, maga is foglakozott irodalommal. Írt vagy tíz könyvet és számos kritikát. Sőt, felfedezett addig ismeretlen August Strindberg műveket. A zsidó irodalmi hagyomány nagyon sokszínű és az alkotások sokszor nehéz körülmények között születtek, ami különösen értékessé teszi őket a számunkra. Az írott szónak mindig is kiemelkedő jelentősége volt a zsidóság örökségben, segített minket a túlélésben. Még, amikor könyveket égettek is, a zsidó nép életben tartotta a tradícióit. Bárhová is vet a sors, a tudás mindig veled lesz, és senki sem veheti el tőled.
Bulgária például – igaz, jóval kisebb adósságszintrõl indulva – megmutatta, hogy ez járható út – vélte Gerõcs Tamás. Lengyel út már nincs A hitelezõ kormányokat tömörítõ Párizsi Klub 1991-ben elengedte Lengyelország 30 milliárd dolláros, államokkal szembeni adósságának felét, majd 1994-ben az ország magánhitelezõit tömörítõ Londoni Klub a feléjük fennálló 14 milliárdos adósság 7, 4 milliárd dolláros részének visszafizetésétõl tekintett el. Búvópatakként itthon is idõnként elõkerül a kérdés: miért nem választottuk a lengyel utat? Lengyelország a szükségállapot 1981-es kihirdetésétõl tárgyalt hitelezõivel az adósságelengedésrõl, a kommunista vezetést váltó új kormány pedig nem fizetett hitelezõinek egy fillért sem. Kinek fizetjük az államadósságot 5. Ezért Lengyelország 1994-ig gyakorlatilag kiszorult a nemzetközi pénzvilágból: nem kapott új hitelt, nem fejlõdött a gazdasága, ráadásul súlyos fizetésimérleg-problémákkal küzdött (importját nem tudta ellentételezni). Az adósságelengedés kompromisszum volt: a hitelezõk lemondtak egyébként behajthatatlannak tûnõ követeléseik felérõl, cserébe ígéretet kaptak a másik fél visszafizetésére, ráadásul a lengyel kormány megnyitotta pénzügyi piacait a külföld elõtt (addig nem mûködhettek külföldi bankok a csaknem 40 milliós országban).
Country Center Az EU elnökei – kinek mi a feladata? | Európai Unió Azt is felfoghatnád végre, hogy a hülye ábráid nem számítanak... Én is tudok ilyen ábrákat szerkeszteni, azon meg majd a 100x-osát jelölöm be és tálalom kész tényként. Azt is elhiszed majd? 2013. 23:13 Hasznos számodra ez a válasz? 24/37 anonim válasza: 77% Azta rézfánfütyülőjét.... kérdező.. te valami medvedisznyó ember vagy a jupiter legmélyebb bugyrából vagy mi a szösz?? tanuljál még kicsit, se a politikához, sem a gazdasághoz, sem semmihez nem értesz! menj szépen és játszál még a age of empires-el, tudod ahol plusz bevételt 10 betüvel lehet teremteni... 2013. 23:36 Hasznos számodra ez a válasz? 25/37 anonim válasza: 77% Mától kezdve te vagy a nemzeti bank új elnöke! 2013. 23:38 Hasznos számodra ez a válasz? 26/37 rémuralom válasza: 77% Tuti, hogy ez nem az első ilyen kérdés, mert határozottan emlékszem, hogy ezt már linkeltem itt: [link] 2013. 23. 00:11 Hasznos számodra ez a válasz? Kinek fizetjük az államadósságot online. 27/37 anonim válasza: 0% Köszönjük hozzászólásodat, kaptál egy jelentést!
Vagyis te nem a bank pénzéből vettél lakást hitelre, hanem a szemben lakó Marika néni pénzéből, azt a bank csak kiközvetítette neked. (Itt írtam arról, miért van szükség a bankokra, olvasd el: //) Úgyhogy kérlek benneteket, legalább ti ne hangoztassátok ezt a címeres ostobaságot, amivel egyre inkább tele van a net, miszerint meg kell tagadni az állami és magánhitelek visszafizetését. Ez nagyon sokba kerülne nekünk. Miért nincs pénze a magyarnak? 1. rész | TUDATBÁZIS - mert nem vagy egyedül. A hitelek a nyakunkon nem a karvalytőke ármánykodásai, hanem a saját ostobaságunk következménye. Évtizedeken át többet költöttünk és költünk, mint amennyit megengedhetünk magunknak. Mert kell a sok állami támogatás, az ingyenes utazás és a többi erőnk feletti jóléti kiadás. Értem én, hogy a politikusok hittetek el bennünket, de mi voltunk olyan ostobák, hogy mindig olyanokra szavaztunk, akik egyre több ingyen kenyeret és cirkuszt ígértek a hitelezők pénzéből. Ahogy a mondás tartja, minél nagyobb az éjszakai mulatozás, annál nagyobb a másnapi macskajaj is. Lassan vége a több évtizedes tivornyának és hitelekből fenntartott látszat-jólétnek, kezdődhet a fejfájás és a rosszullét időszaka.
"Javasoljuk azt az Orbán-Rogán-Tuzson hármasnak, hogy azzal játszanak, ami velük egyidős, vagy legalábbis egy játék autópályával és ne a mi pénzünkkel, ne a mi jövőnkkel, ne az államháztartás ezer milliárdjaival" – fogalmazott Tordai Bence. Ezután Dorosz Dáviddal egy játék autópályát helyeztek a Miniszterelnökség épülete elé.