( 2 szavazat, átlag: 4, 50 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 795 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 24. A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában Élete: 1883. november 26-án született Szekszárdon, egy törvényszéki bíró gyermekeként. Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. 1900-tól kezdett verseket írni, de nem gondolt nyilvánosságra még. Latin-magyar szakon diplomázott Baján, majd Szegeden […] A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában Élete: 1883. Latin-magyar szakon diplomázott Baján, majd Szegeden tanított. Első műveivel a Holnap című antológiában jelent meg (1908). A Fekete ország c. versével nagy botrányt kavart, mert Ady Fekete zongora c. művével egyetemben érthetetlennek találták. 1908-ban Itáliába utazott, és ekkor határozta el az Isteni színjáték lefordítását.
Babits Mihály (1883-1941) Szekszárdon született értelmiségi családból. Apjának, a későbbi törvényszéki bírónak erkölcsi szigorúsága, s anyjának finom műveltsége, a család mély vallásossága rányomta bélyegét szinte egész életére. Budapesten szerzett magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten, később Budapesten tanított. A Holnap antológiában, majd a Nyugatban jelentek meg versei. A háború alatt háborúellenes versei miatt elvesztette tanári állását. 1919 januárjában egyetemi tanárnak nevezték ki. Az ellenforradalom győzelme után megfosztották egyetemi tanszékétől, tanári nyugdíjától. Élete vége felé az erkölcsi felháborodás, a humánum féltése fordította szembe a fasiszta embertelenséggel. Alkotóereje teljében halt meg hosszas szenvedés után gégerákban. Babits Mihály a liberális polgári kultúra kiemelkedő alakja, a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége volt. Költő, műfordító, regény és esszéiró. A 20-as évek második felétől a Nyugat szerkesztője, s mint a Baumgarten-alapitvány kurátora az irodalmi közélet szervezője is volt.
1929-49 osztották ezt a díjat, amely 4000 pengőt fizetett. 1929-től a Nyugat szerkesztője halálig. 1935-ben kiadja Az Európai irodalom története című olvasmánynapló, beszámolót. Ez idő tájt derül ki, hogy gégerákja van, nem tud beszélni s a beszélgető füzetekben tud csak kommunikálni. 1938-ban tette közzé a Nyugat szeptemberi számában a Jónás –könyvét rá egy évre a Jónás imáját. 1940-ben az olasz állam kitüntette a Dante-fordításáért, majd MTA tagjaként választják. Jónás –könyve Babits egész működése során, nehezen döntötte el magában hogy képes-e a próféta szerepet válalni. Korai verseiben arról írt, hogy be van zárva saját szubjektuma börtönébe, s nem igazán tud a külvilággal valóságos kapcsolatot teremteni. Aztán kezd felrepedezni a magány páncélja és a húsvét elöttben már a háborúban szenvedő emberek sorsáért emeli fel szavát. Folyamatosan megnyílik a nép illetve a világ fájdalmainak meghallására s egyre inkább a személyes felelősséget érez, hogy szót emelje a gonosz romboló tendenciák ellen.
Ekkor lett a Nyugat szerkesztője és a Baumgarten-dij intézője. Költészete átalakult, elkomorult. Egyszerűsödik a rímtechnikája, gazdagodik verseinek tartalma, mondandója. 1929-ben megjelenik Az istenek halnak, az ember él című kötete. Ebben a kötetben található A gazda bekeríti a házát című verse. A gazda bekeríti a házát: A cím és az első sorok egy pillanatra felidézik az esztergomi Előhegyen lévő nyári lak kertjét, se a metaforák (léckatonák, dzsidások) már a mélyebb réteget bontják ki. Legalább két jelentésréteget fedezhetünk föl. Van egy konkrét szint mely valós védelmet takar akár ember, akár a természet viszontagságai ellen. A metaforikus szintben a szubjektum veszélyérzetét, fenyegetettségét láthatjuk. Ebben a kötetben jelent meg a mások fájdalmával együttérző, a Cigány a siralomházban című költeménye. 1936-ban megtudta, hogy rosszindulatú daganata van, s verseiben megszólalt a haláltól való rémület is. Ősz és tavasz között (1936): A költemény témája nem általában a halál, hanem az egyéni elmúlással való kérlelhetetlen szembenézés.
Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti. X
A templomkertben áll az 1. világháborús emlékmű, amelyet 1930. október 12-én lepleztek le. Az emlékoszlop Vaszary László budapesti szobrászművész munkája, amelynek tetején félgömbön álló bronz turulmadár látható. A több mint 4 méter magas emlékoszlopon elől szalaggal övezett kard domborműve látható. Az oszlop két oldalán babérkoszorúval díszített keretbe vésték a 85 helyi katona nevét. A község lakossága - elsősorban az érintett hozzátartozók és az Egyháztanács kezdeményezésére - elhatározta, hogy a 2. világégésben elesettek emlékének megőrzésére emléktáblát állít fel, melyet a Hősök emlékművén helyezték el. A fehér márványtáblát 1989. március 15-én avatták fel, melyre a helyi áldozatok nevét vésték. 1991. március 15-én ünnepi szentmise volt a mesterszállási templomban, a 2. világháborús hősi halottak tiszteletére. Ezt követően a plébános felszentelte az emléktáblát. (Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár) Forrás: Nagy Magdolna: A mesterszállási II. világháborús emléktábla.
A legismertebb eset azonban a Kanada és az Egyesült Államok közötti Saint Croix-Vanceboro vasúti híd felrobbantásának a kísérlete volt. Az elkövető egy Werner Horn nevű német tartalékos hadnagy. Horn a közép-amerikai Guatemalában dolgozott, amikor kitört a háború. tűzoltóhajó a romok közt Bár mindent megtett, hogy hazajusson, és többször kísérletezett azzal, hogy ezt az Egyesült Államokon keresztül tegye meg, nem járt sikerrel. Ezt követően találkozott a német követség egy munkatársával, majd elutazott Vanceboróba, bejelentkezett egy hotelbe egy robbanószerrel töltött bőrönddel, majd az 1915. február 2-ra virradó hajnalon működésbe hozta a bombáját. A közeli épületek ablakai betörtek, de maga a híd kisebb károktól eltekintve sértetlenül megúszta a kísérletet. Horn, hogy elkerülje a kémeknek kijáró halálbüntetést, mindezt a német hadsereg egyenruhájába átöltözve tette meg. A törekvése sikerrel járt, ugyanis elfogása után előbb az Egyesült Államokban ítélték 18 hónapra, majd kiadták Kanadának, ahol tíz évet kapott.
In: Jászsági Évkönyv, 2014. : 201-213. Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In: Zounuk, 14. Szolnok, 1999. pp. 369-411. 2012. July 27. 14:55 — Károly Nóra