Névnapján gázolta halálra egy autó a zebrán az ismert meteorológust. Özvegye osztotta meg a szomorú hírt a nyilvánossággal. A zebrán gázolták el a meteorológust Az ismert meteorológus, Rábai Attila a névnapján, január 7-én futni indult, ahogyan azt gyakran tette, ám az egyik zebránál egy személyautó elgázolta. A férfi súlyosan megsérült a balesetben, néhány órával később, a kórházban hunyt el. Rábai Attila emlékfutásra várom Önöket. "Mély fájdalommal tudatom, hogy férjemet Rábai Attilát, az ismert meteorológust, humánökológust, könyvszerzőt, képviselőt, az atlétikai szövetség tagját, névnapján, január 7-én miután futni indult a zebrán egy személyautó elgázolta. A kórházban sajnos nem tudtak segíteni rajta, délután elhunyt. Szomorú szívvel, felesége, Rosta Erzsébet" - olvasható az özvegy Facebook-oldalán a lesújtó hír.
Holttestet találtak az egyik budapesti bevásárlóközpont mögött, a XV. kerületben. Csütörtök reggel a Pólus Center mögött bukkantak egy középkorú férfi holttestére – számolt be róla az Origo. A portál úgy tudja, valószínűleg gyilkosság történhetett, ugyanis az áldozat testén szúrásra utaló sebeket találtak, de ezt a rendőrség egyelőre nem erősítette meg. A nyomozás jelenleg is tart, a rendőrök keresőkutyát is bevetettek. Információk szerint a holttest egy építkezési vállalkozóé lehet. A kép csak illusztráció Forrás: Shutterstock
-70. – Animem Szokta ezt csinálni a kutyád? Így jelzi, hogy szeret! Ámbár pizzéria ózd Pécs malomvölgyi tó térkép Tesco esztergom nyitvatartás canada H astra gumiszőnyeg
Nyelve, nyelvezete, amivel alkotott, a globálisan értelmezhető szeretet és humor készleteivel rendelkezett. Nem tudott nem szerelemről írni, ez az érzés dominált minden témájában. A tudomány, az irodalom, az építészet, a történelem, a nyelv, az ember szeretete adta kiindulási alapját, ambícióját. Szerb Antal 1901. május 1-én született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnáziumba járt, ahol többek között egyik tanára, Sík Sándor hatására kezdett írni. Pályája elején leginkább verseket, amiket a Nyugatban publikáltak, utána evezett az irodalom vizeire, majd ezt egészítette ki regényeivel és novelláival. A toronyőr című verse így kezdődik, 1921-ben jelent meg a Nyugatban: Utolsó éber végső éjszakákon, magas sötétből városnéző, íme, toronyőr a nevem, és fás korláton hajlok által. 1930-ban az Erdélyi Helikon pályázatára megírta a Magyar irodalomtörténet című művét, ami az egyik legtöbbször emlegetett írása az irodalmi pályára tévedők között, karöltve a tíz évre rá kiadott A világirodalom története című alkotásával.
A legtöbb kritikus a művet többnyire André Gide, Aldous Huxley, illetve G. K. Chesterton legjobb momentumainak kombinációjaként írta le, Havasréti József pedig Szerb Antal életműkötetében úgy határozza meg, miszerint " a regény sémái és motívumai az okkult-hermetikus hagyományra vonatkozó olvasmányaiból, valamint a ponyvairodalom zsánerelemeiből " állnak. Bár eladott példányszámát tekintve nem ért el kezdetben akkora sikert, mint a Magyar irodalomtörténet, olyan folyóiratokban jelentek meg róla lelkendező kritikák, mint a z Erdélyi Helikon, a Pásztortűz, az Írás, illetve természetesen a Nyugat. Az első kiadás borítója A háromszoros József Attila-díjas kritikus, Thurzó Gábor úgy fogalmazott: " izgalmas detektívregény a legjobb iskolából, hátborzongató kísértethistória és sokszor apokrif bájú, sokszor meg valóban tudományos érdekességű essay a rózsakeresztesekről. " Illés Endre, neves műfordító és kritikus írta a Nyugat ban megjelent első recenziót, melyben úgy fogalmaz: " Bravúrosabb analíziseket esszékben is ritkán olvashatunk, mint itt: valóság, legenda, hazugság, misztikum és költészet tökéletes elhatárolását.
Ezzel beteljesedett Szerb Antal sorsa. "Általában az a hely, ahol most vagyunk, Balf, átkozott egy hely, és minden tekintetben nagyon rosszul megy nekünk. És most már nincs más reménységem, mint az, hogy a háborúnak nemsokára vége lesz, ez tartja még bennem a lelket" – írta utolsó levelében. Szilveszterkor állítólag még József Attiláról tartott előadást rabtársainak, de egyre kevésbé bírta a megpróbáltatásokat. Amikor már csak társai tudták kitámogatni dolgozni, a nyilas őrök iszonyatosan összeverték. Ma hetven éve, 1945. január 27-én halt bele sérüléseibe. " A Szépség aranyüledéke gyakran mocskos folyók iszapjából csapódik le, és ezért szeretjük a nagy zavaros folyót, a Történelmet" – zárta utolsó, A herceg című novelláját. Soha nem tudhattuk meg, vajon a holokauszt borzalmainak tükrében is így gondolta volna.
Szerettek volna gyereket, de a háború és a nácizmus közbeszólt, végül azonban Klára 1951-ben jelképesen fiút szült neki, akinek biológiai apja egy családi barát volt, azonban Klára végig az írót tekintette gyermeke apjának. Szerb Antal második felesége, Bálint Klára / Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum Felesége végig hűséges maradt egykori férjéhez, 1992-es halálakor pedig Szerb Antal mellé temették el a Fiumei Sírkertben. A nyilas uralom pusztítása Zsidó származása miatt a nyilas uralom megjelenésével szépen lassan ellehetetlenítették az írót: nyilvános fellépéseit lefújták, műveit betiltották, majd egyesével szűntek meg azok a folyóiratok, amikben publikált. A legnagyobb felháborodást A magyar irodalomtörténet c. műve okozta, amit értékrombolónak nyilvánítottak és máglyán akarták elégetni, de végül erre nem került sor. Annak ellenére, hogy a római katolikus vallást gyakorolta, 1944-ben behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd a Sopron megyei Balfra került, ahonnan felesége és barátai többször is megpróbálták elszöktetni, de nem sikerült nekik.