Szent László király és a Segítő Szűzanya ünnepe június 27 – Engesztelok lapja Skip to content We use cookies on our website to give you the most relevant experience by remembering your preferences and repeat visits. By clicking "Accept All", you consent to the use of ALL the cookies. However, you may visit "Cookie Settings" to provide a controlled consent. Manage consent A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
Követei útján a magyar király arra kérte III. Celesztin pápát (1191–1198), hogy írassa be a szentek katalógusába László királyt és engedélyezze nyilvános tiszteletét. A keresztény világ feje erre legátust küldött Magyarországra, aki Váradon, László sírjánál megvizsgálta az életszentséget tanúsító bizonyítékokat és – bár állítólag kételyek is merültek fel – a maradványokat kiemeltette a sírból, új, díszes sírhelyre temettette és jóváhagyta a tiszteletet. A hosszú, több napig tartó eseménysort a hagyomány a szentté avatás kifejezésben szokta összegezni, aminek révén a kora Árpád-kori uralkodóról az egyház kinyilvánította, hogy meggyőződése szerint a király halálát követően közvetlenül Isten színelátására jutott és ott módja van közbenjárni az e világban élő honfitársaiért (is). A szentté avatásnak ez az újfajta – alapvetően jogi eljárásra támaszkodó – módja a 12. század végétől, III. Sándor (1159–1181) és III. Ince (1198–1216) pápák pontifikátusától kezdett kiformálódni, és fontos eleme volt az életszentség bizonyítékainak beható vizsgálata.
Az erdő számára kedvezőtlen, pár cm vastag termőrétegű kopárokon az úttörő szerepet játszó erdei és feketefenyvesek után a valamikor őshonos – molyhos tölgy, virágos kőris és egyéb fa - és cserjefajokból álló – elegyes erdők segítik a célok elérését. A lágyszárú növények közül kiemelkedő az apró vetővirág, az apró nőszirom, a fekete kökörcsin, a madarak közül a darázsölyv és a kabasólyom. A vadasparkban és a madárröpdékben, illetve a Vízi világ megfigyelőponton testközelből figyelhetők meg a nagyvad- és szárnyasvadfajok. Pákozdi Arborétum Belépő | Pákozd Arborétum Belépőjegy. Történelme: A terület a bronzkor óta lakott. A korabeli elbeszélések szerint a honfoglaló magyar nép Veszprém felé haladva Pákozdnál ütött tábort Árpád egyik "költött" vezére, Ösbő vezetésével. Később Buda – Fehérvár – Veszprém útvonal egyik állomásaként szolgált. Történelmünk jelentős csatái (1543., 1848., 1944-1945. tél) zajlottak e területen, amelyek történetét a szomszédos Katonai Emlékhely őrzi méltón. A vidék népességének megélhetését évszázadokon át az állattartás, halászat és mezőgazdaság adta.
A látogatók kényelmét fedett pihenőhelyek, kiépített ivóvíz és tűzrakó helyek szolgálják. A 150 férőhelyes nyitott szín kiválóan alkalmas szabadtéri rendezvények, majálisok lebonyolítására. Az erdészeti erdei iskola keretében folyó természeti oktatás kiegészíti és bővíti az iskolai ismereteket, elősegíti a természet fokozatos megismerését, az erdőgazdálkodási ismeretek bővítését, személyes erdei élményt és széleskörű tapasztalatokat nyújt. Egyenesen megyünk tovább, amig meg nem látjuk a leágazást az arborétum felé balra a parkolónál, a Doni Emlékhely előtt. A buszmegállótól a bejáratig 900 métert kell sétálni. Autóval Autóval mindkét irányból az 50-es km-nél, Pákozdi pihenőnél kell az M7 autópályáról letérni, innen táblák jelzik az utat (a Doni Emlékhely táblákat kell követni). A út mellett balra nagy parkoló várja a látogatókat, innen 150 méterre, egy kis sétával érjük el az Arborétum bejáratát. Pákozdi arborétum belépő kártya. Közvetlenül a bejáratnál is lehet parkolni, de itt csak néhány autónyi hely van, érdemes a nagy parkolóban parkolni.
A Pákozd – Sukoró Arborétum a Velencei-hegység és a Velencei- tó között, a 160 m magas Mészeg-hegy oldalában helyezkedik el. A nagyszerű fekvés, a sokféle funkció miatt a térség kedvelt kirándulóhelye. Az Arborétum 96 hektáros területét részben a termőhelynek megfelelő erdő borítja, részben a mintegy 250 fa - és cserjefaj foglalja el. Pákozd -Sukorói Arborétum és Vadaspark - Szabadidős tevékenységek - Pákozd - Velencei-tó Portál - www.velenceitonal.hu. Az 1960-as évektől a terület fásítása során a VA DEX Mezőföldi Zrt. több, mint 1500 ha erdőt telepített a Velencei-tó vízvédelme, a klíma javítása és közjóléti célok érdekében. Az erdő számára rendkívül kedvezőtlen, pár cm vastag termőrétegű kopárokon az úttörő szerepet játszó erdei és feketefenyvesek után a valamikor őshonos – molyhos tölgy, virágos kőris és egyéb fa - és cserjefajokból álló – elegyes erdők segítik a célok elérését. A hegy és különösen a tó élővilága rendkívül gazdag. A növények közül kiemelkedő a vetővirág, az apró nőszirom, a fekete kökörcsin, a madarak közül a darázsölyv és a kabasólyom. A vadasparkban és a madárröpdében testközelből figyelhetők meg a szarvasok, őzek, vaddisznók, muflonok, fácánok és a vadpulykák.
A vidék népességének megélhetését évszázadokon át az állattartás, halászat és mezőgazdaság adta. A mai arborétum területén kopár, kiégett legelők voltak, amikor a tó és környezetének nagyszabású fejlesztése elindult. A létesítés célja az volt, hogy a kiemelt üdülőövezet és a nagyvárosok közönsége részére kulturált üdülő, ismeretterjesztő, oktatási és sport lehetőségeket szolgáló bázis jöjjön létre, a látogatók megismerhessék a táj értékeit. Fénykép: Lévai Zsuzsa, Magyar Természetjáró Szövetség Ajánlott látnivaló Családoknak Megnyitás az alkalmazásban Megosztás Megjelölés Nyomtatás Túra tervezése ide A Pákozd és Sukoró határán fekvő Mészeg-hegy oldalában fekszik csodálatos környezetben az arborétum és vadaspark. Pákozdi Pagony Arborétum - Kertportál by V. Topor Erika okl. kertészmérnök oldala. A természetvédelmi területen mindent megtalálunk, amire egy kellemes családi kirándulás alkalmával vágyhatunk. Tanösvény, kilátók, interaktív kiállítás, kövek, szép növények, állatok, játszótér, fedett pihenőhelyek - ennyi program és látnivaló már bőven megér egy kis utazást. A 160 méter magas Mészeg-hegy Sukoró felé eső oldalában 1990-ben nyitották meg az arborétumot.
Központ VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. H-8000 Székesfehérvár, Tolnai u. 1. Telefon: +36 22 510 500 / + 36 30 405 3416 E-mail:
Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidőpark A Velencei-tó legszebb táján elterülő arborétum 96 hektáros területen 250 féle fa és cserje, számtalan lágyszárú növény tárul a látogatók elé, akik az arborétum kilátójáról velencei tájban gyönyörködhetnek. Az arborétumban található tájmúzeum betekintést nyújt a környék kultúrtörténetébe, bemutatja a vidék természeti képét, nyomon követi földtörténeti kialakulását, éghajlati, geológiai és talajviszonyait, vízrajzát. A gyűjtemény ízelítőt ad a rendkívül gazdag és változatos növény- és állatvilágról is. Az érdeklődők megismerkedhetnek az erdő és az arborétumot létrehozó erdészek szerepével. A belső kis tó mentén található színvonalas fa játszótéren és füves sportpályákon lehetőség nyílik szabadtéri játékra és sportolásra. A látogatók kényelmét fedett pihenőhelyek, kiépített ivóvíz és tűzrakó helyek szolgálják. Pákozdi arborétum belépő árak. A 150 férőhelyes nyitott szín kiválóan alkalmas szabadtéri rendezvények, majálisok lebonyolítására. Az erdészeti erdei iskola keretében folyó természeti oktatás kiegészíti és bővíti az iskolai ismereteket, elősegíti a természet fokozatos megismerését, az erdőgazdálkodási ismeretek bővítését, személyes erdei élményt és széleskörű tapasztalatokat nyújt.