A harmincas évek elején az óbudai Aranyhegy oldalában, a Városligetben, a Margit- vagy a Népszigeten, Lágymányoson vagy a Pasaréten gondolták elhelyezni az arénát, a háború azonban ismét megakadályozta a megvalósítást. 1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a hároméves tervbe is. Az Építéstudományi Intézetet (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával. 1947-ben egy osztrák-magyaron leszakadt az Üllői-úti Fradi-pálya tribünje, 250 ember zuhant le, s csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. 1896, Athén - az új kor hajnalán. Ez felgyorsította az előkészítő munkálatokat, 1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi út- Dózsa György út-Thököly út közti területre. Az építményt 90 százalékban előre gyártott elemekből tervezték, építésze Dávid Károly, statikusa Gilyén Jenő volt. A stadiont a későbbiekben 100 ezer fősre akarták bővíteni. A lelátókat 18 óriási pilon tartja, északi és déli oldalára egy-egy maratoni kapu, a nyugati oldalra a díszpáholy, a keletire az öltöző épülete és a játékoskijáró került.
Ahogy mondani szokás, minden kezdet nehéz: az első olimpiára későn postázták a meghívókat, a szűk kanyarok miatt a 200 méteres futást nem tudták megrendezni, az 500 méteres úszás fagyos tengervízben kijelölt távját pedig a versenybírók egyszerűen megsaccolták. A játékokon 13 ország (a rendező görögökön kívül Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Svájc, Bulgária, Svédország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Chile) 295 férfi sportolója állt rajthoz 9 sportág (atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés) 43 versenyszámában. Nők csak a következő olimpián, 1900-ban Párizsban nevezhettek, Törökország a görögökkel való ellenséges viszonya miatt maradt távol az első játékoktól. Első újkori olimpia győztesei. Az újkori olimpiák első bajnoka az amerikai James B. Connolly lett, aki a nyitónapon nyerte meg a hármasugrást. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpiridon Luisz győzelme volt a maratoni futásban, s a görög tornacsapatban indult az eddigi legfiatalabb olimpiai részvevő is: Demetriosz Lundrasz 10 éves és 218 napos korában lett bronzérmes.
Az 1880-as években az ókori görög olimpiákkal kapcsolatos régészeti feltárások hatására elhatározta, hogy újjáéleszti az olimpiai játékokat, a kezdeményezéssel hazájának is dicsőséget akart szerezni. 1892. november 25-én felhívást adott közre Párizsban az ókori olimpiai játékok feltámasztása érdekében: "Hadd küldjünk evezősöket, futókat, vívókat külföldre! Ez a jövő szabad kereskedelme! S amely napon ez a vén Európa hagyományává lesz, a béke ügye új, hatalmas támogatóra lel!... Németország kiásta azt, ami még maradt a régi Olümpiából. A régi dicsőséget vajon miért ne állíthatná vissza Franciaország? Első újkori olimpia helyszíne. " A mozgalom szempontjából sorsdöntőnek bizonyuló tanácskozásra 1894. június 23-án került sor a párizsi Sorbonne-on: a világ minden tájáról érkező küldöttek Coubertin és a görög Demetriosz Vikelasz meggyőző érvelése nyomán megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek Vikelasz lett az elnöke, Coubertin pedig a főtitkára. (A tanácskozáson Magyarországot Kemény Ferenc - oktatásüggyel, testneveléssel és tankönyvírással foglalkozó szakember, később a magyar olimpiai mozgalom vezetője - képviselte. )
A magyar együttes 140, 5:71, 5 arányban győzött. Ezután a Budapesti Honvéd-Moszkva Szpartak labdarúgó mérkőzésen a magyar csapat 3:2-re nyert. A tornabemutató záró képe egy vörös csillagból kiemelkedő gúla volt, amelynek tetején a Szabadság-szobor nőalakja magasodott ki. Ezután még egy 400 fős népi táncegyüttes lépett fel, majd a program a Magyar A-Magyar B női válogatott mérkőzésével zárult, a végeredmény 7:3 volt. A Népstadion első igazgatója szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett. A nehézségekkel küzdő Athén helyett Budapest is vállalta volna az első újkori olimpia rendezését » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az aréna 1959-ben négy vasbeton oszlopra szerelt villanyvilágítást kapott, s 83 ezer főre bővítették a lelátókat. A stadion számos nagy sportesemény színhelye volt, itt csak az 1954-es Főiskolai Világbajnokságot, az 1954-es, 7:1-es magyar győzelemmel végződött magyar-angol labdarúgó mérkőzést, s Kovács József 5000 m-es győzelmét említjük a szovjet Kuc felett. A legtöbben, 104 ezren az osztrák-magyar mérkőzést nézték meg, 1955-ben. Később megszüntették az állóhelyeket, ez csökkentette a befogadóképességet.
Bár az olimpia alapítói kezdettől fogva a béke ünnepeként és a világban dúló háborúskodás lezárásaként tekintettek a játékokra, versenyszámai pl. Franciaországban mégis a katonai kiképzés kapcsán jöttek igazán divatba. Az újkori olimpiákat megelőző legfontosabb esemény az 1894-es párizsi konferencia volt, ahol Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére létrejött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mely a hagyományokhoz híven Görögországban, Athénban kívánta megrendezni az olimpiát. A görögök két évet kaptak a megfelelő létesítmények felépítésére, de mivel lassan haladtak a munkálatok, felmerült annak a lehetősége is, hogy végszükség esetén a millenniumot ünneplő Budapest veheti át a rendezést. Magyarország nagy bánatára végül a rendezők maradhattak az eredeti tervnél, és 1896. április 6-án I. György görög király megnyitotta az athéni olimpiai játékokat. 130 éve született első olimpiai bajnokunk. A tíznapos sportrendezvényen 14 ország képviseltette magát (Ausztria és Magyarország külön indult), zömmel Európából, az őket képviselő játékosok 43 számban mérhették össze erejüket és tudásukat.
Miután a Szabad Európa Rádió jelentette: megrepedtek a gerendák, emiatt nem tudják időre befejezni a létesítményt, négy minisztert tettek felelőssé az 1953. augusztus 20-ai befejezésért, s Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát rendelt ki az építkezésre. Így a korszak presztízsberuházása határidőre elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval. A tervezett százezres tribün sosem valósult meg. A Népstadion megnyitására nagy ünnepélyt rendeztek, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, akit a sajtóteraszon helyeztek el, mivel "a nép nagy vezére", Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. 12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán, ezután az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia-Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg.
Fesztivál Szerencsi csokolade fesztival Stühmer csokoládé Lyrics Magyarul Szerencsi csokoládé festival les A Telenornak 72 órája fogalma sincs, én azóta nem vagyok elérhető. Több 100-an vagyunk így. Kaptam már több javaslatot, hogy kézzel próbáljam kiválasztani a T-mobil hálózatát, majd vissza a Telenort hátha akkor másik szektorba jelentkezik, de mivel a sim csak egy hálózatot támogat ezért fel sem jelentkezik ugye a T-mobil-hoz, tehát nincs honnan "visszajelenkeznie". Azt is mondták, hogy vigyem ki külföldre a telefont és próbáljam meg ott, mert ott a sim támogatja a többi hálózatot is és enged feljelentkezni rá. Ezt még nem próbáltam, mert nem olyan egyszerű azért. Van más ötlet? Javaslat? Találkoztatok már ilyennel? Más szólt-e, hogy hasonlóval szenved? Köszi a választ előre is! Gondolhatnánk azt, hogy ez csak szimpla hiba a Telenornál, amit okozhat a bővítés/frissítés, de ha ez egyszerre több száz ügyfelet is érint, ezt nem tartjuk kifejezetten valószínűnek. Ezt tűnik megerősíteni a következő levél, szintén ma kaptuk, és szintén a feladó nevét és címét eltávolítva, de egyébként változatlan formában közöljük le: Tárgy: Segítségüket kérem minden Telenoros iPhone user nevében Dátum: 2011.
A Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda standjánál katonai toborzást tartanak és katonai gépjárműveket is megtekinthetnek a fesztiválra látogatók. Ezen kívül jelen lesz a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, és a rendőrség baleset-megelőzési szekciója, akik különféle bemutatókkal szórakoztatják a kicsiket és a nagyokat. X. Országos Csokoládé fesztivál a szerencsi Rákóczi-vár területén © Fotó: Szerencsi Hírek Negyedik alkalommal rendezik meg a Szerencsi Csoki Kupa Sakkversenyt és a Bon-bon Kupa Ultis találkozót a Turisztikai Központban. Szintén ezen a helyszínen láthatóak a csokoládészobrok, retro játékok, régi motorok és fényképezőgépek kiállítása, valamint Kiss Roóz Ilona kerámiái. Jó hír, hogy fesztiválos karszalaggal a belépés díjtalan! Az édesszájúakat az Árkádban berendezett csokoládébarlang csábítja interaktív csokikészítésre és kóstolásra. Kizárólag a fesztivál ideje alatt elérhető a legújabb szerencsi különlegesség: a klasszikus szerencsi csokoládé hűsítő fagylaltként kínál édes felfrissülést mindenkinek.
Oda gurítják le a sok boroshordót. Abban érlelődik sok finom itóka, Amit nagyon sokan szeretnek régóta.
A fesztivál azok számára is programokat nyújt, akik nagyobb figyelmet fordítanának egészségük megőrzésére, többek között tanácsadással és szűrővizsgálatokkal segítenek a szakemberek. A Magyar Vöröskereszt véradásra buzdít, szombaton és vasárnap is várják az önkénteseket, akiknek sörrel és természetesen csokoládéval kedveskednek. A tömérdek program mellett vásári forgatag, kézműves árusok, csoki-szökőkút és rengeteg food truck várja a fesztiválozókat, akik kilátogatnak a XI. Országos Csokoládé Fesztiválra.
3900 Szerencs, Rákóczi út 2015. 08. 21 - 2015. 23 Országos Csokoládé Fesztivál képek Országos Csokoládé Fesztivál információk Leírás Programok Jegyárak Sajtóanyagok Nyárvégi depresszió ellen... Mit akarunk? Csokit! Mikor akarjuk? Most! …Na jó, hajlandóak vagyunk várni a Nemzetközi Csokoládé Fesztiválig idén is, mivel itt nem csak kedvenc édes vagy épp kesernyés csemegénket kapjuk igen tisztes dózisban készhez, de az élvezeteket karakán fesztiválhangulat is koronázza. A helyszín - természetesen – Szerencs, a főszereplő pedig a szerencsi csoki, de ez mellett még kapunk jó adag helyi kultúrát és a hazai könnyűzene legjavát is, amivel körítve már tényleg minden érzékünk kényeztetve lesz, ráadásul ha a baráti belépőárakat is hozzávesszük (helyieknek ingyenes! )… tényleg nem maradhat több aggályunk! Szerző: Fesztiválok Városa Adatforrás: Csokoládé Fesztivál 2015 programok (katt a képekre a nagyításért! ) Csokoládé Fesztivál 2015 jegyárai Elővét Helyszín Péntek 200 0Ft (2015. 19-ig) 2500 Ft Péntek - gyerek (6-14 éves korig) 1500 Ft Szombat, Vasárnap - 6-18 éves korig 700 Ft Szombat, Vasárnap - felnőtt szerencsi lakosoknak szombat-vasárnap ** INGYENES 3 napos bérlet 4200 Ft (2015.