Ajánlatkérés több szállástól egyszerre: Népszerű úticélok még a régióban: Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Nyíregyháza, Szolnok, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Csaroda, Csenger, Cserkeszőlő, Derecske, Fehérgyarmat, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház Viktória Étterem
Hasznos 2 Vicces Tartalmas Érdekes 19 értékelés / 2 oldalon Az értékeléseket az Ittjá felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjá véleményét. Ön a tulajdonos, üzemeltető? Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 4032 Debrecen, Oláh Gábor u. Viktória Étterem - Debrecen - Szolgáltatók országos adatbázisa. 3. 06 52 415 705 Szolgáltatások • ingyenes WIFI • kerthelyiség • légkondícionált helyiség • élő zene • étel elvitelre • napi menü • parkolási lehetőség • széles borválaszték • zártkörű rendezvény lehetősége Nyitva tartás Konyha jellege magyar, nemzetközi, gluténmentes, vegetáriánus Specialitás grill ételek Zene Élőzene: könnyűzene, magyar slágerek Különtermek Nagyerdő - max. 60 fő Kis Debrecen - max. 30 fő Nagy Debrecen - max. 140 fő Csapolt sörök Belga sörök Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
5 Ételek / Italok 5 Kiszolgálás 5 Hangulat 5 Ár / érték arány 4 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos 2 Vicces Tartalmas Érdekes Gyenge 2017. november 21. gyerekekkel járt itt Az ittjá alapján választottam ezt a helyet. Az étterem bejáratán belépve egy előtérbe jutottunk ahonnan jobbra és balra is nyílt egy ajtó, de nem volt kiírva, hogy melyik micsoda így tanácstalanul toporogtunk, hogy akkor most hová nyissunk be. Viktória étterem debrecen. Amikor végül beléptünk a nagy és tágas étterembe úgy éreztük magunkat mint az időutazók, de ez nem pozitív időutazás volt. 2 Ételek / Italok 3 Kiszolgálás 4 Hangulat 2 Ár / érték arány 3 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos Vicces Tartalmas Érdekes Jó 2017. július 3. családjával járt itt Diplomaosztóm után fogyasztottuk el az étteremben az uzsonnát (2-4 fős Viktória tál). Az felszolgált ételek ízletesek, a pincérek készségesek és udvariasak voltak. A terasza hangulatos, kellemes még a nyári nagy melegben is. Egyetlen negatív tapasztalatom, hogy a megmaradt köretet nem csomagolták hozzá a húsokhoz, de összességében elégedettek voltunk az étterem nyújtotta szolgáltatással.
Az istenes versek Ady költészetének fontos csoportját adják. Költészetének minden szakaszában föllelhetőek. Ady nem volt mélyen, bigott módon vallásos ember, de életének problematikus időszakában sokszor fordult Istenhez. Ilyenkor mindig azt mondta, hogy a gyerekkori, érmindszenti harangjának a hangját hallja. Balassi Bálint költészetében is jelen van Isten. Mindkettejüknél nagyon sajátos Istenkép jelenik meg a versekben. Isten alakja eltávolodik a vallási magaslatokra emelt alaktól. A sion hegy alat bantu. Mindkét költő "leszállítja" Istent a Földre, emberarcúvá formálja, vitatkozik, perlekedik vele. Ady egyik fontos verse A Sion-hegy alat t c. költemény. Ebben a versben is látható, hogy Isten alakja messze kerül a fenséges, megközelíthetetlen Istentől. Egy ráncos, vén kezű, foltozott kabátú öregúrként jelenik meg. Maga a cím egy bibliai utalás. A Sion-hegy egyenlő a Sínai-heggyel, ahol Isten új szövetséget köt Mózessel. Ez a hegy Jeruzsálem legmagasabb pontja, Isten és ember találkozásának a helyszíne. A Sion-hegy szerepeltetése átvitt, jelképes értelmű.
Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. « »Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. « Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. »Csak nagyszerű nevedet tudnám. « Ő várt, várt s aztán fölszaladt. A sion hegy alatt elemzés. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt.
A megtérni vágyó hős elfeledte a régi gyermeki imát, s vele együtt a naiv gyermeki hitet-bizalmat, nem tudja a "szép, öreg Úr" nevét – így az a néma kérdezőnek nem válaszolhat. Újszerű, modern Isten-élményt sugall a vers: a XX. század embere sem mondhat le arról, hogy választ keressen az élet végső értelmére, de a vallásos-metafizikus világmagyarázatokból kiábrándulva ez megoldhatatlan feladatnak bizonyul. Elfogadni a célt és elutasítani az eszközt: talán így lehetne összefoglalni e beállítottság alapvető ellentmondását. A Sion-hegy alatt című vers hősét nem bűnei, hanem hitetlensége kárhoztatja kudarcra, a bizonyosság kereséséről pedig nem képes – és nem is akar – lemondani. Tragikus vallásosság ez, mivel a személyiség magára marad kétségeivel, s mégsem vigasz nélküli, mert kétségein keresztül legalább tudatossá teszi önmaga kétértelmű léthelyzetét. A Sion-hegy alatt balladaszerű történésének középpontjában a sikertelen találkozás áll. Sínai-hegy – Wikipédia. A költői én nézőpontja külön hangsúlyt kap: őszinte azonosulásvágyát és leküzdhetetlen idegenségét a patetikus és ironikus hangnem ismételt váltakozása érzékelteti, sorsának összetettségét pedig a különböző idősíkokhoz (a gyermekkori, a felnőtt és a mitikus, halál utáni élethez) fűződő élmények elegyítése.
Ebből következik az Úr hol játékos-groteszk, hol pedig elégikus láttatása is. A vers értelmezői közül Vezér Erzsébet csaknem mulatságos játékfigurának látja az öreg Úr alakját, míg Király István modern festményeken látható groteszk, fantasztikus látomásnak.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
Arra utal, hogy a költő is meg akarja találni az istenhitet. Maga az eseménysor csak sejtet. Egy elképzelt, különös cselekménysorral találkozunk. Az a valaki, aki készül a találkozásra rendkívül rezignált, nyomasztó hangulatban lévő, szorongó valaki. A vers egy meghiúsult találkozást ír le. A műnek 2 szereplője van és 3 részre lehet osztani. Az első 3 vsz-ban külön-külön jelenik meg a 2 szereplő. Ady Endre: A Sion-hegy alatt | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Az Úr messze elszakadva a vallás patetikus Istenképétől: "borzas", "szakállas", "tépett", kopott a ruhája. Ehhez az istenképhez egy dermesztő, hátborzongató nyirkos, őszi táj társul. Víziók jelennek meg a versben: Isten "paskolja, veri a ködöt", amely kísérteties jelleget ad a műnek. A költemény utal a Karácsony közeledtére is: "Róráté", "piros betű". A lírai én kiszolgáltatott léthelyzetben jelenik meg, amire a "reszkető kéz", a "rongyolt lélek" kifejezések utalnak. A 3. vsz-ban megjelenő "régi ifjúság" a költő lelkének a metaforája. Ady különös szóalkotási módja is feltűnik: "Isten-szag". A 4-6. vsz.