Báthory Erzsébet (1580) – Anthonie Blocklandt van Montfoort A hamis hírverés gyanújára ad okot a Habsburg-udvar azon törekvése, hogy megszerezze a Báthory–Nádasdy-vagyont, hiszen Erzsébet gazdagabb volt, mint az akkor uralkodó II. Mátyás magyar király. Birtokai a Vajdaságtól a Felvidékig nyúltak. A csejtei várban rajtaütésszerűen jelentek meg hivatalnokok és katonák 1610. december 29-én, de ők sem találtak egyetlen helyet vagy tárgyat, amely több száz leány meggyilkolását bizonyította volna. A vizsgálat tehát lényegében sikertelen volt, a per be sem fejeződött, és ítélet sem született. Báthory Erzsébetet befalazták a vár egyik szobájába, csupán akkora nyílást hagyva, amin ételt és italt adhattak neki. A szerencsétlen asszony esze megbomlott, de a körülményekhez képest sokáig bírta: 1614. augusztus 20. éjszakáján hunyt el. Hasonló koholt vádak alapján végezték ki rá pont 100 évre Géczy Juliannát a "lőcsei fehér asszonyt" is. Nem mindig volt jó nemesasszonynak lenni a férfi egók hatalmi játékában.
István apja, a nagyhatalmú Thurzó György (William Hurt – A pókasszony csókja, Robin Hood) mindent megtesz, hogy megakadályozza a szerelmesek boldogulását, a grófnőt lassan az őrületbe kergetve... Termékadatok Cím: GRÓFNŐ - BÁTHORY ERZSÉBET LEGENDÁJA Hossz: 98 perc Megjelenés: 2015. március 27. ISBN: 1032
Báthory Erzsébet történetével ugyanis Delpy feltehetően nem az adott történelmi korról, hanem az öregedéstől és a haláltól való, irracionális félelemről akart beszélni. Demmel József Ezt olvastad? Az 1618-tól 1648-ig tartó harmincéves háború a kora újkori Európa legnagyobb nemzetközi fegyveres konfliktusa volt. Harctéren körülbelül 450 000 ember
század második felében. A húszéves André kerékpárral kiviszi unokahúgát, a 16 éves Julie-t a... több» A számokban Tények, érdekességek: 82 079 Színész adatlapok: 764 524 További hírességek adatlapjai: 324 004
Vérturizmus a barbárok földjén. Érdekes a kép amit a Nyugat fest rólunk. Egyfajta idegenség. Most az aktuálpolitikai kérdésekbe nem akarunk belemenni, de erre mi is szeretünk rájátszani. Egy biztos, amíg nem indultak meg a távoli vidékeket meghóditó gyarmatosítások, addig mi voltunk az első számú barbárok itt a közelben. A Keletről jött furcsa népek a szláv tengerben. A Kárpátok sötét völgyeiben véres rítusokat űző (denevér) emberek. Két kérdés is felmerül itt. Az egyik, hogy miért csak erre kíváncsi a Nyugat? A másik, hogy gazdaságilag, mi miért nem aknázzuk ki az ebben rejlő lehetőséget? Mindenesetre érdemes utánanézni, hogy mit lát bennünk a nagyvilág. Nagyon sok ponton nem találkozik ez azzal amit mi szeretnénk láttatni magunkról. Persze itt a történelmi ténykeknek nem sok köze van az elterjedt hiedelmekkel szemben. De mennyivel rosszabb ez annál, amit mi képzelünk magunkról? Egy biztos, vámpírokból behúztuk a leghíresebb férfi és női karaktert is. Ez még akkor is így van, ha Báthori Erzsébet se szadista se vámpír nem volt, Dracula pedig havasalföldi román fejedelem volt, nem erdélyi.
Ebből a részletből is kiderül, hogy ezeket a kifejezéseket a nyelvhasználók gyakran írják nagybetűvel, méghozzá érzelmi töltetük miatt. Van azonban ennek egy másik oka is: az ilyen elnevezéseket jelentése a tulajdonnevekére emlékeztet. A honfoglalás például egy bizonyos történelmi eseményre utal, melynek ez a neve. A szabadságharc ugyan számos történelmi eseményre vonatkozhat, de egyben az 1848–49-es eseményeknek is a neve. Nem csoda, ha sokan úgy érzik, hogy ezek tulajdonnevek, és úgy is írják őket. Ugyanez a helyzet a karácsonny al, a húsvét tal vagy a magyar kultúra napjával kapcsolat ban. A nyelvhasználók úgy érezhetik, hogy a kisbetűs írásmód akkor lenne használható, ha a magyar kultúrának több ünnepe is lenen az évben, és elmondhatnánk hogy minden nap a magyar kultúra ünnepe. De nem erről van szó, hanem arról, hogy van egy bizonyos nap, melyet így nevezünk. Ha nagyon megkapargatjuk a dolgot, inkább az a kérdés merül fel, hogy miért nem kell ezeket nagybetűvel írni. (Nem véletlen, hogy a szabályzatban külön pontot kell szentelni annak, hogy ezeket is kisbetűvel írjuk! )
Milyenek voltak a művészeti kapcsolatok a két nemzet között az elmúlt évszázadokban? Ennek a gazdag, közös kulturális örökségnek a megismerésére invitáljuk Önöket a zágrábi Galerija Klovićevi Dvori és a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán keresztül. Jegyár: 2600 Ft 15. 00 "A leghosszabb század nagyjai" – A 19. század története Hogyan alakult a Magyar Királyság sorsa a nemzetállamok születésének tavaszán? Milyen hatást gyakorolt Széchényi Ferenc a magyar kultúrára? Ismerje meg velünk a reformkor nagyjait, a márciusi ifjakat, kövesse végig kiegyezésüket a hatalommal, és fedezzük fel közösen a dualizmus mindennapjait! Tárlatvezetés a reformkortól az 1. világháború kitöréséig. JEGYVÁSÁRLÁS>>
A helyes megoldást beküldők közül három szerencsést sorsolunk ki, akik színházi és balettelőadásra, múzeumba szóló belépőket, koncert- és mozijegyet kapnak ajándékba. A helyszíneken mini koncertek, kortárs táncelőadás vagy mese is várja a látogatókat adott időpontokban. A Szent István Király Múzeum hat kiállítóhelye a nap folyamán ingyenesen látogatható. 10. 30-tól Hetedhét Játékmúzeum (Réber Gyűjtemény): Váradi Eszter Sára, a Vörösmarty Színház színművésze Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét olvassa fel (Oskola utca 2. ) 11. 00 Új Magyar Képtár: Step and Style Studio táncosainak előadása (Megyeház utca 17. ) 14. 00 Országzászló téri épület: Varró János népzenész muzsikál az "Egy élet e tánc, melyben lélek a dal" – Pesovár Ferenc (1930–1983) emlékezete című kiállításban (Országzászló tér 1. ) 15. 00 Városi Képtár – Deák Gyűjtemény: Kárász András és Valkó Béla, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar csellóduójának kiskoncertje (Oskola utca 10. 30 Barátság mozi: a habos kakaó mellett Mátay Korina és Schneider-Zaj Ákos, a Szabad Színház mesemondói fogadják mesével az Encanto című animációs filmre érkezőket (III.
Figyelj hát és tanuld a példát, a messzehangzóan is némát. Karolva könyvem kebelemre, nevetve nézek ellenemre. Mert ha sehol is: otthon állok, mert az a való, mit én látok, akkor is, ha mint délibábot, fordítva látom a világot. Igy maradok meg hírvivőnek őrzeni kincses temetőket. Homlokon lőhetnek, ha tetszik, mi ott fészkel, égbemenekszik. Halotti beszéd (Benkő Loránd olvasata) (Pray-kódex, 1200 körül) Láttyátuk feleim szümtükkel mik vogymuk. Isa pur es chomuu vogymuk. Menyi milosztben terümtevé elevé miü isemüküt, Ádámut, és adutta vola neki paradisumut házoá. Es mend paradisumben volou gyimilsiktül mundá neki élnie. Héon tilutoá üüt igy fa gyimilsétül. Gye mundoá neki, meret nüm eneik. "Isa, ki nopun emdül oz gyimilstüül, halálnek haláláal holsz. " Hadlává holtát terümteve istentül, gye feledevé. Engede ürdüng intetüinek, és evék oz tilvut gyimilstüül, es oz gyimilsben halálut evék. Es oz gyimilsnek uly keserüü volá vize, hogy turkukat migé szokosztya vola. Nüm heon mugánek, gye mend üü fojánek halálut evék.