Életrajz Ötéves volt, amikor édesanyja megtanította írni, olvasni. Akkortól vált számára az irodalom kedvenc elfoglaltsággá, szórakozássá, gyógyszerré. 9-10 éves korától írt verseket, majd később novellákat, humoreszkeket. Költő, író azonban jóval később vált belőle. Szülei jóindulatú unszolására először olyan foglalkozást választott, amiből "nem hal éhen". Így 1966-ban építőgépész-technikusi oklevelet szerzett Debrecenben. Érettségi után Budapestre került, s néhány évig technikusként, majd könyvügynökként dolgozott. 1969 és 1973 között elvégezte a főiskolát könyvtár-népművelés szakon. 1970-től népművelő volt. 1973-ban SZOT-iskolában, 1975-ben az ELTE-n népművelés-könyvtár szakon végzett. Huszonéves korában megjelent első verseskötete (Kéthátú életünkben, 1973), ifjúsági regénye (Gyerekrablás a Palánk utcában, 1983). 1976-1989 között az Új Tükör munkatársa volt. 1990-től a Kurír főszerkesztő-helyettese, 1991-től főmunkatársa, 1992-től szabadfoglalkozású író. 1998-ban a Tanárnő folyóirat főszerkesztője.
(A folyóirat néhány szám után megszűnt. ) 2000-ben az IBBY (International Board on Books for Young People), a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa az év legjobb ifjúsági könyvének járó díjjal tüntette ki PetePite című gyermekkönyvét. Álneve A költőnő édesapja, Vilmos Endre, szabómester, 1890-ben, tizenkilenc évesen, Élesdről (ma Románia) vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba. Néhány évig New Yorkban, majd Minneapolisban élt. Willistonban 1899-ben telepedett le. Szabóműhelyt nyitott és még abban az esztendőben megnősült. Feleségül vette a francia származású Marie Leclerc-t. Hat gyerekük született, négy fiú és két lány. Közülük öten élték meg a felnőttkort. Anna, harmadik gyermekként, 1905-ben született. Magyarul és angolul anyanyelvi szinten beszélt. Tanítónőnek készült. Húszéves korában a helyi iskolában kezdett tanítani. 1928-ban ment férjhez a magyar származású dr. André Mollhoz. Néhány évig Jamestownban laktak, ahol a férfi állatorvosként dolgozott, majd 1937-ben visszatértek Willistonba.
Egy másik kiállítás is található az alagsorban az 1956-os forradalomról. Terror Háza Cím: 1062 Budapest, Andrássy Út 60. Képek: Terror Háza Még többet a múzeumról: Budapest Andrássy út 60, itt található meg a Terror Háza Múzeum.
Telefon: (+36 1) 374 26 00 Email: A Terror Háza Múzeum nyitva tartása kedd-vasárnap 10. 00 – 18. 00 Hétfőn zárva tart. A Terror Háza Múzeum története Negyvenhat évnek kellett eltelnie, hogy az Andrássy út 60., ez a neoreneszánsz épület valóban újjászülethessen. A kommunista államot ezernyi ártatlan ember szenvedése és erőszakos halála árán védelmező hatóság csupán 1956-ban hagyta el a Budapest szívében, annak is legszebb sugárútján pompázó palotát. Ez az épület sokszorosan összetett szimbólum: itt fészkelték be magukat a nemzetiszocialista mérget okádó nyilasok, akik 1944 telén e ház pincéjében több száz zsidó honfitársunkat kínoztak meg, és itt rendezkedtek be 1945-ben a szovjet tankok védelmében érkező magyar kommunisták. Sztálin leghűségesebb követői cinikus tudatossággal választották a nyilasok elhagyott székházát, hogy immáron nem faji, hanem osztályalapon határozzák meg azt, ki tekinthető bűnösnek, kinek kell szenvednie és pusztulnia. Otp optima tőkegarantált bef jegy tv Audi adok veszek facebook 2017
Például úgy, hogy akar e Ön Miskolcon is egy Terror Háza muzeumot? S ha igen hová szeretné…. Dudla józsef – a közelmúltban hunyt el "A miskolci pártház egy ortopéd épület. Egy karéjban elnyúló, messziről keskenynek tűnik s mögötte egy igazi szocreál csarnok terpeszkedik. A maga idejében még építészeti remekmű, noha a környék mindig is rendezetlen. A beruházás kezdete Bodnár Ferenc első titkár nevéhez fűződik, de az átadása előtt meglepetésszerűen nyugalmazzák. A városi legenda, hogy Kádár János megorrolt az építtetőkre, drágának és hivalkodónak tartotta. Igaz, nem igaz egy biztos, csak egyetlen egyszer tett egy rövid látogatást az elátkozott épületben. A moszkovita stílusú bejáratot egy kőből faragott kép díszíti. Dudla József, aki több mint egy évtizedig itt járt be, már nem emlékszik erre. Rémlik, valami madarak és emberek láthatók rajta, de több nem ugrik be. A széles lépcsősoron ma is úgy megy fel, mint hajdanán, amikor a parkolóból pattant ki a kék Ladából. Megállunk az előcsarnokban, ahol annak idején munkásőrök fogadták a belépőket és a lifthez sétálunk.
Home / Hírek / KORSZAKHATÁRON – MEGJELENT SCHMIDT MÁRIA ÚJ ESSZÉKÖTETE Hírek Schmidt Mária legújabb könyve sok szempontból kényelmetlen olvasmány. Kényelmetlen, mert olyan kérdéseket feszeget, amelyekről legszívesebben tudomást se vennénk. Rákényszerít bennünket arra, hogy végiggondoljuk korunk napról napra egyre látványosabban kiütköző válságtüneteit. Kegyetlen módon szembesít minket azzal, hogy krízisben vagyunk. Ezt beismerni pedig sosem kellemes, de diagnózis nélkül nincs kiút se. A változtatás kényszere ugyanis, ha akarjuk, ha nem, kopogtat az ajtónkon. Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója most megjelent új esszékötetében fejezetről fejezetre, szisztematikusan veszi végig világunk, Európa és hazánk helyzetét.
A provokáló ismeretlen, a csillag eltávolítva – ezzel zárul a bűnügy aktája. A múlt szelleme megint megúszta. " Kerényi László felvétele – Dudla József az utolsó megyei első titkár, aki végig kalauzolt a házban.
Század Intézet igazgatója, rámutatva, mindezen jelenségek pedig nem a fejünk felett, intellektuális síkon zajló elméleti polémiák, hanem a mindennapjainkat érintik. Legbelsőbb félelmeinket, elfojtott szorongásainkat, zsigeri reflexeinket hozzák felszínre. Schmidt Mária elmúlt években írt esszéi arra keresik a választ, hogy mi és miért történik velünk, de ami talán ennél is fontosabb: mit lehet tenni, hogy lehet kiutat találni, jelenleg ugyanis csak görgetjük magunk előtt az egyre tornyosuló problémákat. Mégis meddig? Korszakhatáron vagyunk. Ahogy a könyv fülszövege minden kétséget kizáróan, mintegy vészjóslóan sugallja: "Szétporladt a hidegháború vége óta ismert világunk. Az előző évek kihívásai világossá tették, hogy lehetetlen a kitaposott úton továbbmennünk. Fel kell ismernünk, hogy egy új rend új típusú próbatételeivel állunk szemben. Ehhez alkalmazkodnunk létszükséglet. Nem halogathatjuk tovább, hogy megfejtsük, mégis hogy jutottunk idáig, és ami ennél is fontosabb: hogyan tovább?