Molnár Piroska, Hernádi Judit, Csuja Imre, Scherer Péter, Szervét Tibor és még számos népszerű színész csatlakozott az Örökbe fogadok egy ovit! mozgalom mesekampányához, melynek keretében színművészek egy számukra kedves mesét olvasnak fel, amit halmozottan hátrányos helyzetű ovisoknak ajánlanak. A kampány célja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy jó minőségű feleslegüket a mélyszegénységben élő gyermekeknek juttassák el. Ismert színészek olvasnak mesét az Örökbe fogadok egy ovit! V. Hátrányos helyzetű tanulók, alulteljesítő tanulók | Tanulók és tanulócsoportok megismerése - kiemelt figyelmet igénylő tanulók. mozgalom tagjai által támogatott, nagy létszámban hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő óvodák gyermekeinek. A személyes üzenettel kísért mese az oviknak szól, ezt csak ők láthatják, viszont a felolvasott rövid meséket, verseket a mozgalom honlapján és közösségi felületein is elérhetővé teszik. Mikulástól karácsonyig minden nap új videót osztanak meg, így karácsonyra közel 30 meséből álló gyűjtemény lesz elérhető mindenki számára. A választott mesék között több Lázár Ervin, Szabó Lőrinc, Móra Ferenc alkotás, de számos népmese is helyet kapott.
A mesék az alábbi linkeken érhetők el: További információ a mozgalomról: A mesekampányban részt vevő színészek (a lista folyamatosan bővül): Bugár Anna, Csákányi Eszter, Csuja Imre, Deutsch Anita, Elek Ferenc, Fullajtár Andrea, Für Anikó, Hernádi Judit, Hevér Gábor, Keresztes Tamás, Kinizsi Ottó, Kiss Ernő Zsolt, Kovács Lehel, Kovács Patrícia, Mészáros Béla, Molnár Piroska, Mórocz Adrienn, Nyári Darinka, Ónodi Eszter, Pokorny Lia, Rajkai Zoltán, Rezes Judit, Scherer Péter, Schmied Zoltán, Szabó Erika, Szakács Hajnalka, Szervét Tibor, Szőke Abigél
Természetesen kortárs szerzőktől is olvasnak a színészek, Lackfi János, Varró Dani versei és Bartos Erika Bogyó és Babóca meséi sem maradhattak ki. Hernádi Judit Csukás István Sün Balázs című versét, Kovács Patrícia kislánya kedvenc ovis meséjét, Marék Veronika Boribon és a 7 lufi című történetét választotta a gyermekeknek. Hevér Gábor egy Csongrád megyei intézménynek, az ópusztaszeri ovinak küldi a meséjét. A színész ugyanis Szegeden nőtt fel, sokat járt Ópusztaszeren, ezért választotta ezt az óvodát. Molnár Piroska egy Békés megyei ovinak olvasott fel, mert ő maga is egy békési kis faluban született Kunágotán, Medgyesbodzás ovisaihoz közeli településen. Több színész nem csak mesélt, hanem örökbefogadójává is vált az adott intézménynek. Mórocz Adrienn a Fejér megyei sárkeresztúri ovi támogatója lett, Mészáros Béla pedig – miután megismerte a mozgalmat – öt óvodát látogatott meg Somogyban. Kuruc.info - Nincs a földön gazdagabb, szebb ország - ahol még a halmozottan hátrányos helyzetűek is Audival jönnek Hegedűs Zsuzsa és a Hitgyüli malacaiért. Mikulásként járta a HHH-s ovikat kedvesével, Szakács Hajnalka színésznővel. De vannak olyan művészek is, akik több mint egy éve, a mozgalom indulása óta örökbefogadók, Kiss Ernő Zsolt a Jóban Rosszban színésze feleségével és kislányával együtt például elkötelezett támogatója az ozorai Mesevár óvodának.
Kevésbé motiváltak a jó iskolai teljesítmény elérésére, mivel a szüleik számára sem fontos az iskolai munkában való jó szereplés. Gyakran megfigyelhetjük, hogy a szülők is rossz tanulók voltak, képzetlenek, iskolai kudarcaikért a tanáraikat hibáztatják. Így az iskolával szemben kialakult negatív viszonyulásukat közvetítik a gyermekük felé is. Pályaválasztásuk sem átgondolt. Az iskolai kudarcok következtében a hátrányos helyzetű gyerekek már viszonylag korán szeretnének kikerülni az iskolából, és a szüleik is arra biztatják őket, hogy mielőbb keresőképesek legyenek. Gyakran megfigyelhetjük, hogy iskolázatlanul vállalnak munkát, korán családot alapítanak, amely fenntartja a hátrányos helyzetet. A hátrányos helyzetű tanulók jövő-orientációja is rövidebb távú, elsősorban a jelen élethelyzetükre koncentrálnak, jövőre vonatkozó terveik kevésbé átgondoltak és kidolgozottak. A tanulásban később megtérülő hasznokat ezért nem tartják fontosnak, így a tanulás, mint érték sem jelent számukra motivációt.
). A kutatások szerint az alulteljesítő tanulók 5 területen különböznek a társaiktól ( Rimm, idézi Tóth 2002) Ezeket a jellemzőket elsősorban fiúkra találták jellemzőbbnek: Verseny: sikertelenség esetén könnyen elkeserednek, elvesztik türelmüket, kudarcaikat nem az erőfeszítés hiányának tulajdonítják, hanem a külső véletlennek, a sikert pedig a szerencsének. Emiatt érezhetik úgy, hogy nem tudják befolyásolni a velük történt eseményeket. Ennek hátterében az állhat, hogy a szülők arra törekedtek mindig, hogy a gyermeknek csak sikerélménye legyen, így nem tanulhatta meg a erőfeszítés és a siker összefüggését megtapasztalni. Felelősség: feladatmegoldás során a felnőttektől várnak segítséget, nem tudják megszervezni a tanulási folyamatukat. Állandó figyelmet igényelnek, hogyha nem kapják meg, akkor mindent megtesznek, hogy másik figyelmét magukra irányítsák (pl. : rendetlenkednek). Kontroll: igyekeznek mind a szüleiket, mind a tanáraikat manipulálni, mindig azt szeretnék, hogy az ő igényeik szerint alakuljanak az események.
Nemes Nagy Ágnes verse színes lapozón, Maros Krisztina rajzaival. Tele kosár, tele bendő, két kis bocsnak elegendő. Elnyúlnak a fa alatt. "Hé, lopják a kosarat! " Felriadnak most a zajra, Néznek erre, néznek arra... "Jaj! Hová lett a kosár? " Pamatfülük égnek áll.
Nem, idesüss, itt a málna! Ó, be édes, zamatos, megszedjük, míg mama mos. három bocsnak elegendő, Nincsen otthon már hiba, málnát eszik Márika. Itt az este, ágyuk vetve, alszik három buksi medve. Medve néni fonogat, így őrzi a bocsokat. Ibanez P >! 2017. november 21., 15:49 Nem hosszú versecske, így nem lehet róla oldalakat zengeni:-D Megvallom, én erre nem emlékszek, hogy hallottam volna vagy olvastam volna. De aranyos, biztos, hogy a gyerekek szeretik… eltöprengtem azon egyébként, hogy milyen fura, mennyi mesében (magyarban is), benne van a medve (akkor is, ha azon országban réges rég nem sétálgatnak az erdőben), valamint, hogy minden mesében kivétel nélkül az aranyos-kedves vonalat képviselik, noha azért nem szaladnánk oda az erdőben hozzájuk egy ölelésre:-D hétfő, június 27, 2011 Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát! Nagymosást tart medve néni Két kisfia kérve kéri: "Míg te mosol, licsi-locs, málnát szed két kicsi bocs". Málnát szednek, ha találnak, kis húguknak, Márikának. Szép az erdő mindenütt: szőke nyírfa, sima bükk.
A két kedvencem: "Míg te mosol, licsi-locs, málnát szed két kicsi bocs. " "El nem rejti azt a fenyves, akinek a keze enyves! " Az lapozó illusztrációit Maros Krisztina készítette, és engem azonnal megfogott. A rajzok nagyon frissek, eredetiek. A hátterek minimalisták, jelzésszerűek, a szereplők bumfordiak, kedvesek. Különösen ötletes az, ahogyan az első és utolsó belső oldalpáron a hullámzó ruha ösvénnyé (majd a könyv végén vissza) lényegül át. A bónusz felfedezés a lent látható oldalon: medvemama hordozókendőben viseli Márikát nagymosás közben. Két helyen (Nyúl Pál nadrágján és a Medve néni kezében tartott textilen) kollázs-technikát is használ az illusztrátor. Én keveslem: ha egyszer úgy döntött, él ezzel az eszközzel, több helyen is felbukkanhatna. Összességében, ez most a kedvenc lapozóm, mind szöveg, mind illusztráció tekintetében. Nagyon ajánlom. Adatlap Szöveg: Nemes Nagy Ágnes Rajz: Maros Krisztina Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2014 Formátum: lapozó fényes felületű vastag kartonból Célkorosztály: 8hó+.
1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó. Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író. A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt.