Erdők, vízpart ölelésében Mona Vendégház Doboz – Szanazug MAGÁNSZÁLLÁSHELY Szeretettel várunk! Szanazug szállás és friss levegő Folyók és erdők ölelésében 2018-ban nyitotta meg kapuit a Mona-Vendégházunk. A Szanazugban található Körös-parti nyaraló 150 m-re a vízparttól igazi menedék a zsúfolt napokból családoknak, vagy baráti társaságoknak. Körös-parti Gerendaház - Békésszentandrás szálláshely. A gyermekekre is gondoltunk, az udvaron külön játszó-szigettel várjuk őket. Szeretettel és gondoskodással ápolt, gyönyörű környezetben az év bármelyik időszakában szeretettel várjuk a pihenni vágyókat. Egy Körös-parti nyaraló, ahol szeretettel várunk, N ha a város zajából és zsúfoltságából kiszabadulva friss levegőre, feltöltődésre vágysz; ha szeretnéd csodás környezetben a szabadstrand kínálta lehetőségekkel élvezni a nyarat; ha szívesen sétálnál, túráznál az erdőben a szabad levegőn; ha szeretsz horgászni, gombászni; ha eltöltenél egy romantikus hetet, hétvégét a pároddal; ha családod, baráti társaságod számára keresel kikapcsolódási lehetőséget; Nálunk energiát, feltöltődést találsz.
Békésszentandrás a 44-es főközlekedési úton, Budapest felöl érkezve Békés megye kapuja. Békésszentandrás és környéke már évezredek óta lakott település, ami kedvező fekvésének köszönhető. A mai Békésszentandrás nevet 1895–ben kapta. A Körösök szabályozásával a folyóvíz távolabbra került, így a település arculata sokat változott. Az 1942–ben felavatott duzzasztómű, amely a községtől északra épült a Hármas – Körösön, lehetővé tette, hogy addig a helységet átszelő szeszélyes folyó csendes, sportolásra és pihenésre kiválóan alkalmas vízzé változzon. Vízparti, gyermekbarát, minden igényt kielégítően berendezett nyaralók. Körös-parti Vendégházak - Vízparti nyaraló, szállás. 2013-ban készültek el, légkondicionált, medencével, korlátlan internettel, wifivel, HD tévével, kandallóval, csónakkal, stéggel, fedett grillezővel, kerti játszótérrel, homokozóval, zárt parkolóval, lengőtekével, tollaslabda pályával, stb… Kitűnő horgászhely! Tűzifát, bográcsot biztosítunk! Medencék: Külső, műanyag medencék, melyek méretei homokszűrős vízforgató berendezéssel, egyik végén római lépcső, másik végén ülő él lekerekítve a biztonságos használat miatt.
K. Robert "A Vendégház csodálatos, a szobák igényesek és tiszták. A gyerekek számára külön öröm volt a trambulin és a gyermekmedence és persze odavoltak a játszótérért is! Imádtuk az óriási teraszt és az is szuper, hogy van nyári konyha! Ennek köszönhetően nem sültünk meg a benti konyhában és végig együtt lehetett a csipet-csapat! Biztosan visszatérünk! " Cs. Diána "Minden nagyon szuper volt! A vendégház és a környezet valóban pazar! Minden volt, amire csak vágyhattunk: jakuzzi, szauna, óriási terasz, kényelmes és tiszta szobák, pingpong asztal. Még felsorolni is sok! " Sz. Bettina "Очень удобное местоположение - близко от центра. Тихо, уютно. Отличное соотношение цена/качество. " M. Maksim Elízium hírek XIX. Kondorosi Betyárnap Tovább >>
Az utolsó kínai császár voltam - Pu Ji - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Szóhasználatunkban a "kínai császár' éppoly komikus csengésű, éppoly elavult kifejezés, mint a "dalai láma". Pedig az utolsó kínai császár nem néhány száz évvel ezelőtt vesztette el trónját, hanem csupán 1911-ben. A Csing dinasztia gyermekcsászára megért két világháborút, megérte századunk hatvanas éveit. Ebben a könyvben önmaga és Kína hat évtizedének történeté beszéli el. Nem koncentrál az ázsiai birodalom politikai történetére, hiszen memoárjait írta meg, s nem hazája történelmét. Tárgyalásmódja szubjektív: egy ember fejlődése alkotja az Ajszin Dzsioro mandzsu nemzettségből származó császár emlékezéseinek gerincét. A trónját vesztett gyermekcsászár előbb maroknyi intrikus bábjának szerepét játszotta, a 30-as években pedig sokkal kegyetlenebb bábszínház főszereplője lett. Amikor a japán imperializmus Kína testéből kiszakította Mandzsukuo bábállamát, Pu Ji ismét császári trónra került. Csakhogy most a császár nem volt úr a háza táján, mint régebben a Tiltott Városban.
A gyermek uralkodó regnálása azonban nem tartott sokáig, ugyanis az 1911 októberében kirobbanó kínai forradalom megingatta trónját; Jüan Si-Kaj és a Kumonintang egyezsége értelmében Pu Ji 1912 februárjában lemondott trónjáról, ezzel a Mandzsu-dinasztia – és a császárság – kora örökre véget ért. A fiatal uralkodó a trónfosztás után még évekig a Tiltott Városban – a kínai császárok hagyományos lakhelyén – élt, miközben a köztársaság kormánya úgy bánt vele, mint egy idegen uralkodóval: a gyermek évjáradékot kapott az államtól, amiből még mindig királyi módon élhetett. Pu Ji alig töltötte be 11. életévét, amikor 1917-ben egy hadúr, Zhang Zhun 11 napra ismét felültette őt a császári trónra, ám visszatérésének lehetősége általános tiltakozást eredményezett. Az elszigetelten nevelkedő uralkodót 1924-ben aztán száműzték a Tiltott Városból, ekkor a japán koncessziós területnek számító Tiencsinben talált otthonra. Pu Ji 1931-ben került ismét uralkodói pozícióba, amikor a japánok az általuk meghódított Mandzsukuo bábállam császárának kiáltották ki.
Mandzsukuo identitásteremtés: 1932–1945 1. Egy bábállam önálló arculata Nyolcvan évvel ezelőtt, 1934. március 1-jén lett az akkor már két éve létező bábállam, Mandzsukuo császára Pu Ji, az utolsó kínai császár. Az 1932 és 1945 közt létezett állam rövid életében Mandzsukuo önálló arculatának kialakítása elsősorban az országot létrehozó japánok egyfajta kísérleteként jellemezhető. Az 1904-1905-ös orosz-japán háborút követően Japán jelenléte és befolyása Mandzsúriában egyre nyilvánvalóbb. A Kvantung Bérleti Terület és a Dél-Mandzsúria Vasút ideális kiindulási bázist jelentenek a japánoknak a térség feletti ellenőrzés kialakítására. A Kvantung Bérleti Terület (Forrás: Wikimedia Commons) 1912, a Kínai Köztársaság létrejötte óta az országot különböző hadurak uralták, majd a Kuomintang és a kommunisták közti polgárháború további kedvező helyzetet teremtett a japánok számára, hogy az ország északkeleti része felett (Mandzsúria) megszilárdítsák hatalmukat. A Kínai Köztársaság 1914-ben (Forrás: Wikimedia Commons) 1931. szeptember 18-án a japánok pontosan a Dél-Mandzsúria Vasút elleni (provokált és megrendezett) incidensre hivatkozva támadják meg és foglalják el rövid idő alatt Mandzsúriát.
1945. augusztus 16. Szerző: Tarján M. Tamás 1945. augusztus 16-án került a szovjet Vörös Hadsereg fogságába Pu Ji, Kína 532. – és egyben utolsó – császára, az 1931 után létrehozott, japán fennhatóság alatt álló bábállam, Mandzsukuo uralkodója. Pu Ji, aki alig kétévesen ülhetett fel a császári trónra, változatos élete, börtönévei és a kommunista rendszerben betöltött szerepe folytán a 20. századi Kína egyik legérdekesebb történelmi alakjának számít, akinek életét számos író és filmrendező is feldolgozta. Pu Ji 1906 februárjában, Pekingben látta meg a napvilágot, mint a nagy hatalmú Zaifeng herceg legidősebbik fia. Zaifeng a trónról letaszított Kuang-hszu (ur. 1875-1908) testvére volt, és miután 1908-ban mind a törvényes császár, mind a hatalmat kézben tartó özvegy Ce-Hszi császárné (ur. 1861-1908) meghaltak, a trón a hercegi ágra szállt. Az uralkodónő végrendelete értelmében a főhatalmat – az ekkor mindössze kétéves – Pu Ji örökölte, akit 1908 decemberében be is iktattak méltóságába, miközben apja, Zaifeng gyakorolta mellette a régensi hatalmat.
Én voltam a szárazföldi, a tengeri és a légierő főparancsnoka. Ezenkívül jogomban állt amnesztiát adni, a büntetést enyhíteni, személyeket jogaikba visszahelyezni és így tovább. A valóságban azonban még arra sem volt jogom, hogy saját elhatározásomból rezidenciám kapuján kilépjek. (296–297. oldal) 1932 májusában az új országba érkezik a Népszövetség úgynevezett Lytton-bizottsága, hogy az 1931-es japán-kínai incidens okairól vizsgálódjon. A bizottság már kész tényként szembesül Mandzsukuo létével; megállapítja, hogy a japán fegyverek nélkül az biztosan nem jöhetett volna létre, a fait accompli láttán pedig ezen túlmenően kevés érdemi munkát végez. Pu Ji így ír: Amikor a delegáció tagjait kikísértem a csangcsuni pályaudvarra, Lytton halkan ennyit mondott: "Sok sikert kívánok az új állam, Mandzsukuo fejlődéséhez" – ezzel keményen megszorította a kezem. (312. oldal) Mandzsukuo 1932–1945 (Forrás:) A Népszövetség azonban a Lytton-jelentés alapján nem ismeri el az új állam létét és nem is ajánlja annak elismerését tagjai számára sem.
Néhány nappal később érkezése után már a sárkányos trónra emelik, s a "Mennyek Fiának" titulusával tisztelik meg, ő lesz a földkerekségen élő emberek majdnem felének az uralkodója. 1908. november 13-ától fogva Hszüan Tung császár néven uralkodott Kína felett Pu Ji. Talán az egyik legmagányosabb gyereknek is nevezhetném.. 1912. február 12-én lemondásra kényszerült: Kínába kikiáltották a Köztársaságot. A császári hatalomnak vége lett. Folytatás itt Címkék:
Maga a császár vélhető személyisége sem olyan, ami hitelesítő erővel bírna. Lehet, hogy lesz egyszer majd egy olyan Kína, ahol egy kínai rendező tud majd egy a valóshoz sokkal közelebbi képet festeni a történtekről. Bertolucci filmje inkább kulturturizmus, semmint művészi tett. Több különálló, tulajdonképpen öncélú, a művészi koncepció hiányát jelző jelenet is van a filmben (pl. a hármas lepedő alá bújás), amik néha egészen a giccs határát súrolták számomra. Ha az volt a célja Bertoluccinak, hogy megmutassa, tudok Oscart is szerezni, ha akarok, az bejött. Hát, egészségére! Nekem nem jött be, de egy kicsit azért megértem a rendezőt. Egyszer persze érdemes megnézni, még az is lehet, hogy az én értékelésem után kellemesen fogtok csalódni benne. :-)