2. 76/515-900 hibabejelentés: kékszám: (40) 822-000 DÉGÁZ Rt. (40)200-362 e-mail: gázszivárgás, hibabejelentés: 6000 Kecskemét, Ipoly u. 5. (80) 820-141 Városgazdasági Kft. 6000 Kecskemét, Béke fasor 71/a. titkarsag@vg-kft 76/501-926
Még nem értékelte senki. Legyen Ön az első! Dr. Tajthy Sándor Kecskemét, Ótemető utca 4 (20) 2362523 fogorvosi rendelő, fogorvosok, fogorvos Dr. Pataricza Iván Kiskőrös, Radnóti M. utca 7 (78) 311028, (78) 311028 fogorvosi rendelő, fogorvosok, fogászat Dr. DR. CSONGRÁDI EMESE ROZÁLIA - Kecskemét - Foglaljorvost.hu. Cséplő Katalin Kecskemét, Március 15 utca 3-5 (76) 491489, (76) 491489 fogorvosi rendelő, fogászat, fogorvosi ügyelet Dr. Véghné Hauber Zsuzsanna Kiskunhalas, Szatmáry S. utca 22 (77) 422469, (77) 422469 fogorvosi rendelő, fogászat, fogorvosok
A korabeli sajtóban számos adat van a kokárdahasználatról. Alighanem sokan ismerik a történetet, hogy a Nemzeti Színházban a Bánk bánt adták elő, ám nem fejeződött be az előadás, mert mindenki felment a színpadra, és nemzeti alapon elkezdték ölelgetni a színészeket, és végül minden művészre felkerült a kokárda. Ugyanakkor érdekesség, hogy Petőfi kokárdája sem szakszerű – mondja az Indexnek levéltári, sajtó- és múzeumi kutatásai alapján Pandula Attila, kiemelve, hogy a heraldikai szempontból szakszerű magyar kokárdán kívül van a zöld szín, míg belül a piros, nem pedig fordítva, ahogy Petőfién volt, és ahogy az elterjedt itthon, és manapság is használjuk – az ugyanis az olasz kokárda. Pandula Attila azonban hozzáteszi, mindkét verzió elfogadható, elvégre az átlagember ezt nem tudhatta 1848-ban, de napjainkban sem. Petőfi Sándor kokárdája Fotó: / Zalai Hírlap / 2001-03-14 / 62. Tényleg rosszul tűzték fel a kokárdát Petőfi Sándorra - Infostart.hu. szám A korabeli sajtó szerint március 16-án már elöntötte a tömeg az egész várost, Pestet és Budát, és mindenki magyar zászlóval és kokárdával volt felékesítve – ezzel akarták megmutatni nemzetiségi hovatartozásukat, hogy magyarok.
1848 óta viselünk kokárdát március 15-én, ami a nemzeti függetlenedés eszméjét magukénak valló polgárok szimbólumává vált. De vajon honnan ered a kokárda? Ki tűzött ki először magyar kokárdát? Milyen sorrendben szerepelnek helyesen a kokárda színei? Mi az a kokárda? A kokárda (szalagrózsa vagy szalagcsillag) színes szalagból készített kör alakú, rózsadíszt szimbolizáló ruhadísz. Főúri viselet volt, 18. század közepén készült francia és angol festményeken tűnt fel először. Nemzeti színű kitűzőként a francia forradalom idején, 1789-ben tűnt fel. A kokárda magyarországi megjelenése az 1848-as forrdalomhoz kötődik. Magyar kokárda színei és azok sorrendje » Virágot egy mosolyért. A forradalom kezdetének előestéjén, március 14-én a pesti radikális ifjúság vezérei, Szendrey Júliától, Petőfi Sándor felesége, illetve Laborfalvi Rózától kapták az első kokárdákat, amelyeket a kabát hajtókáján vagy a mellrészén, a szív felőli oldalon viseltek. A kokárdával azt akarták jól láthatóan közölni, hogy viselője a magyar forradalmi eszméket magáénak vallja. Petőfi Sándor kokárdáját a forradalom és szabadságharc más emlékeivel együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthetjük meg.
Március 15-én egy fontos kiegészítőt ne felejtsetek otthon: a nemzeti színű kokárdát. A kokárdát, mely a magyarságot és a szabadságot szimbolizálja. Gondoltátok volna, hogy ezt a hagyományt is a nőknek köszönhetjük? Petőfi Sándor és Jókai Mór ugyanis szerelmeiktől, Szendrey Júliától és Laborfalvi Rózától kaptak nemzeti színű kokárdákat a forradalom estéjén. Azonban a francia kokárdától eltérően ezt nem a kalapjukra, hanem a szívük fölé, a kabátjukra helyezték. Ha valaki ezt viselte, akkor az azt jelentette, hogy támogatja a nemzeti függetlenedést, illetve a magyar forradalmi eszméket. De nem mindegy, milyen alakú és színű a kokárda! Az eredeti kokárda kör alakú, de hamar megjelent az a szokás, hogy a körrózsához kis pántlikákat erősítettek, amit pántlikás kokárdának nevezünk. Azonban egyre elterjedtebb az úgynevezett hajlított kokárda is, ami lényegében egy néhány centisre vágott, meghajlított nemzeti színű szalagcsík – ez azonban történelmileg nem kokárda, hanem szalaghal. Petőfi Sándor Kokárdája – Mr2 Petőfi Top 30. Sőt, az sem mindegy, milyen sorrendben helyezkednek el rajta a színek.
Az egyik forrás felelevenít egy kedves történetet azokból a napokból, eszerint egy olasz cukrász »nemzeti fagyosként« árulta a már addig is létező eper-, vanília-, pisztáciafagylaltot a Váci utcában. De más is igyekezte kihasználni az üzleti érzékét: szintén a Váci utcában egy kereskedő tizenkétezer kokárdát és kétszáz zászlót adott el március huszadikáig, méghozzá igen nagy haszonnal – mondta Pandula Attila. A kokárda darabját 10 krajcárért árulta a kereskedő, ám a 12 ezer eladott kokárda már csak azért is elképesztő, mert 1848-ban Pest, Buda és Óbuda össznépessége 151 016 volt, vagyis csaknem minden tizedik lakosnak eladott egy kokárdát. A március 15-ét követő napokban azonban nemcsak Budán és Pesten voltak népszerűek a kokárdák, hanem a többi városban is. Miután Csíkszékben megtudták, hogy Pesten kitörtek a mozgalmak, Veres Ádám, a közigazgatás egyik embere elkezdte osztogatni a kokárdákat. Kassára március 17-én ért el a pesti események híre, 18-án már az egész város kokárdát viselt, és nemzeti színű zászlókat lengetett.
Az utókor, a nemzeti emlékezet hol jótékonyan, hol kevésbé jóhiszeműem színezi át a múltat. 1848 március idusának történelmi mozzanatait a nemzeti mitológia minden ízében megszépítette: a "dicső szerdai nap" eseménytörténetét iskolai tanulmányai alapján szinte mindenki fel tudja idézni. Ám szolgálhat még néhány érdekességgel, meglepetéssel: nem minden úgy történt, ahogy az emlékezet őrzi. Sorra veszünk néhány, a történelmi naphoz kapcsolódó, jellemző epizódot, emléket. A Nemzeti dal Március idusát Vajda János költő nevezte el "Petőfi napjának"; hogy telitalálat volt a nap jellemzése, ahhoz nem férhet kétség, hiszen a nap főszereplője, motorja a lánglelkű költő volt, aki egyébként erre a napra visszatekintve maga is azt gondolta, hogy:" Egy ilyen nap vezérsége, / S díjazva van az élet… A bécsi forradalom kirobbanásának hírére döntöttek úgy a márciusi ifjak, hogy nem haboznak, s már március 15-én támadásba lendülnek; az érdem Petőfié, noha a kora hajnali megbeszélésen részt vett Jókai, Vasvári és Bulyovszki is.
Milyen meséket írtak a márciusi ifjak saját és a nemzet gyermekeinek? Milyen történetek születtek a néphagyományban a szabadságharcról és résztvevőiről? Ritkán hallott népmesék, történelmi mondák, és igaz történetek nyitnak új ablakot a magyar történelem legendás időszakára. Mesélő: Zalka Csenge Jegyár: ( A múzeum összes kiállítására is érvényes) 1000 Ft - felnőtt belépőjegy 500 Ft - kedvezményes belépőjegy (26 év alatt, 62-70 év között) A családi belépőjegy erre a programra nem érvényes. Dátum: 2018/03/17 - 14:00 Helyszín: Magyarország története II. rész, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kora c. terem Fényesebb a láncnál a kard - Interaktív fegyvertörténeti foglalkozás Játékos, drámapedagógiai elemekkel átszőtt foglalkozásra invitálunk kicsiket és nagyokat egyaránt! Fegyvertörténeti programunk kortól, nemtől és előképzettségtől függetlenül mindenkinek széles ívű áttekintést ad az 1848/49-es hadviselésről és fegyverekről. A foglalkozás kidolgozója és vezetője: Németh Csaba múzeumpedagógus A program regisztrációköteles!
Az előadás után a megszokott módon lehetőség nyílik majd kérdések feltételére és személyes beszélgetésre is az előadóval. ) Csütörtökön, március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulóján a budai Várban számos rendezvénnyel várják az ünneplőket, családokat. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban idén is " Forradalmi forgatag " címmel rendezik meg ünnepi programjaikat. Egész nap ingyenes, családi programokkal várják az érdeklődőket: Lesz fémkatona öntés, játékkatona készítés, kézműves foglalkozások, hagyományőrzők bemutatói, magyar szablyavívó iskola bemutatója, csatabemutatók, ágyúlövések és még sok más program. ) A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában a kétszáz éve született Görgei Artúr egykori honvédtábornok és hadügyminiszter életét, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepét lehet megismerni új, Görgei200 című időszaki kiállításukon keresztül. Emellett levéltár-pedagógiai programok és tárlatvezetések várják 18. 00 óráig a családokat. )