Természetesen vannak ezektől eltérő kenyérféleségek, ilyenek a cipó, a kalács, a lepény kenyér, a gyümölcskenyér, az extrudált kenyér, a kukoricás kenyér, a graham kenyér, a formázott kenyér, az ánizskenyér és a kétszersült is. Augusztus 20. nemzeti ünnepünk, melyet 1949 óta az Új Kenyér Ünnepeként is ünneplünk. Új kenyér ünnepe. Bár bevezetése politikai akarat és nem szokás vagy néphagyomány útján történt, a "mesterséges hagyomány" találkozott a szélesebb rétegek értékrendjével, így elfogadott hagyománnyá vált ünneplése. Az ünnep jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér.
A történeti adatok viszont azt bizonyítják, hogy ez a vélekedés nem állja meg a helyét. A Szent István-napi új kenyér átadásának és megszegésének jól ismert toposza ugyanis nem szovjet minta alapján született. Aratóünneptől az új kenyér ünnepéig Augusztus 20-án nem csak államalapító István királyunkról, alkotmányunkról emlékezünk meg ezen a napon, hanem az aratás utáni új kenyérről is. Vajon mikor alakult ki ez az utóbbi ünnep? Az új kenyér ünnepe Augusztus 20-a igazán pozitív üzenetű nemzeti ünnepünk. Nem kapcsolódik hozzá elbukott forradalom, levert szabadságharc vagy mindaz a balsors, amely a történelmünket átszövi. Az MSZP szerényebb tűzijátékot javasol, a megspórolt pénzt pedig a bajba jutottak megsegítésére fordítanák - Liner.hu. Az államalapításra úgy lehetünk büszkék, hogy közben nem kell keserűséget éreznünk, nem kell vértanúkat gyászolnunk. Nagyszerű, hogy ekkor ér véget az aratás, és az új kenyeret is ekkor ünnepelhetjük. A kenyér a magyar ember számára mindig is az életet, a megélhetést, az otthont jelentette. Azzal, ahogyan nemzetiszín szalaggal átkötött kenyérrel ünnepelünk, kifejezzük, hogy a haza és az élet összekapcsolódik.
Az új kenyér 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ugyanakkor ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet onnantól kezdve körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor találták meg épen a koporsójában, és már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta a tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, ahová talán még IV. Béla vitette a tatárok előli menekülése során. Érdekességek: minden, amit eddig nem tudtál az új kenyér ünnepéről | Mindmegette.hu. (A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István Bazilikában őrzik. ) Szent István jobbkeze Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda várának a töröktől való visszafoglalása évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
Idén félszáz jelölés érkezett a Szent István-napi kenyér kategóriában. A győztes a Szerencsetarsoly elnevezésű alkotás lett a Pedró Pékségből. A kenyeret Vajda Péter és Takó Zoltán pékmester készítette. Néhány érdekesség a kenyérről Mi is a kenyér? A kenyér gabonafélék, illetve kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják. A Magyar élelmiszerkönyv szabályozza, hogy mit lehet kenyérnek nevezni itthon. "A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. A csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm. " Az egészségesség kérdése Minél fehérebb egy kenyér, annál kevesebb benne a rost, és annál könnyebben emészthető, viszont az egészséges étrendben a magas rosttartalmú, lassabban felszívódót javasolják a szakemberek. Magas a napi fogyasztás Bár a KSH adatai szerint az utóbbi években némileg csökkent a kenyérfogyasztás, de a legtöbben még mindig napi szinten fogyasztjuk, leginkább szendvicsként.
Hogyan készül a házi kenyér? A Pallas nagy lexikona szerint "a jó házikenyér készítése a következő: Miután a kenyérsütés előestéjén megszitáltuk a használandó lisztet, ezt teknőbe vagy cseréptálba helyezzük s közepén kezünkkel gödröt csinálva, beleöntjük a langyos vízzel elkevert kovászt, melyet kevés liszttel lágyan elkeverünk s letakarva a következő reggelig langyos helyen hagyjuk. Másnap 3 órával a sütés előtt egy kevés élesztőt teszünk az este megkészített kovászhoz, sót, köménymagot, vagy ánizst s körülbelül 8 liter liszthez 4 liter vizet. Ezen anyagot jó negyedóráig egyenletesen dagasztva, ha búzaliszttel dolgozunk, a tálban kelesztjük lágymeleg helyen 2 és fél - 3 óráig, ha rozslisztből készítjük, a kenyeret azonnal kiszakasztjuk s a meglisztelt kenyérruhát a kosárban elhelyezve, beletesszük, s ott megkelni hagyjuk. A jól megkelt kenyér még egyszer oly magas a kelés után, mint előtte, mire kemencében kétórai egyenletes hőfoknál kell megsütni. " Jellemző magyar kenyérfajták Fehérkenyér, félbarna kenyér, búzakenyér kenyér, rozsos kenyér, többgabonás, búzacsírás kenyér, kenyerek olajos maggal, szójás kenyér, korpás kenyér, burgonyás kenyér (krumplis kenyér).
Államalapításunk ünnepén az új búzából sütött kenyeret is köszöntjük, mely szervesen kapcsolódik a népi aratóünnepekhez. Az aratásokat követően rendszerint a búzakalászból koszorút kötöttek, amit aztán a templomban szenteltettek meg. Az új búzát megőrölték, a lisztből pedig megsütötték az új kenyeret, amivel tulajdonképpen az egész évért, annak minden terméséért hálát adnak. Az új kenyeret augusztus 20-án nemzeti színű szalaggal átkötve mutatják be. Fotó: Digitális Képarchívum Kapcsolódó cikkünk: A házi kenyér titkai
– No, ennek fényében képzelj el engem, amint a kilencvenes évek közepén megcsörren a telefon az akkori lakásomban, és beleszól egy kellemes férfi hang: Hofi Géza vagyok, "Gipszjakabot" keresem! Azt hittem, elájulok… – Egy téves kapcsolásnak köszönhetitek egymást? Ő volt Hofi Géza első nagy szerelme, akiért 36 éven át rajongott: románcuknak csak a halál vethetett véget – fotók | Femcafe. – Bármilyen nevetséges, így történt. Persze én úgy képzelem, hogy a Jóisten megelégelte, hogy ez a két ember még mindig külön él, pedig ő egymásnak teremtette őket, tehát közbelépett, és a világ legboldogabb emberévé tett engem! Szóval épp a húsvéti nagytakarítással foglalatoskodom – a férjem külföldön, a kicsi lányom a szomszédban játszik a barátaimnál –, amikor "a Hofi " véletlenül felhív, és mi legalább fél órát beszélgetünk. Én lelkendezem, hogy ő apám örök kedvence, én is rajongok érte, majd elmesélem, hogy a bölcsészkaron dolgozom a dékán titkárnőjeként, a férjem külföldön, a kislányom a szomszédban. Azt is megemlítem, hogy még soha nem láttam őt színpadon, pedig egyszer, főiskolás koromban volt jegyem, de nem tudtam elmenni.
Hofi Géza felesége párkapcsolatukról vallott 2019-12-01 / Szerző: / Egyéb, Szerelem Hoffmanné Kövér Ildikó, az ország egykori legnépszerűbb humoristájának, Hofi Gézának a felesége mesélt a Hot! magazinnak a Hofi előtti és utáni életéről. Ildikó egyke gyerekként nőtt fel, a szülők pedig emiatt érthetően elkényeztették. Édesapja jogászként, édesanyja kórházi főkönyvelőként dolgozott. Gyerekkorára csak jó érzéssel tud visszagondolni, annak ellenére is, hogy sosem tartotta magát a legjobb tanulónak. A nem kiemelkedő tanulmányai ellenére nagyon szerette az általános iskolát és a gimnáziumot is, de főként a színjátszókör miatt. Hofi geza ildiko korver de. A gimnázium után ugyan jelentkezett az ELTE jogi karára, de végül az Államigazgatási Főiskolára jutott be. Itt még főiskolás korában ment férjhez először, az Állami Biztosító igazgatóhelyetteséhez, akivel közös esküvőjüket szülei szerinte egy elegáns temetésként élték meg, mivel egyetlen lányukat is elvitték otthonról. Azonban a boldogság nem tartott örökké, a házassága megromlott, és ekkor került a képbe Hofi Géza.
Noha Hofi Géza immáron 20 éve nincs közöttünk, özvegye, Kövér Ildikó a mai napig szereti őt. Sorszerű találkozás Hofi Géza 1936. július 2-án látta meg a napvilágot Budapesten: szülei üzemvezetőként dolgoztak, nagyapja pedig Rácalmáson volt községbíró. Szeretett otthon mezítláb, pizsamában lenni: ma lenne 84 éves Hofi Géza | Nők Lapja. Általános iskolai tanulmányait Kőbányán végezte, az érettségi után pedig eldöntötte, hogy a színművészetire adja be a jelentkezését, ám próbálkozásai háromszor is sikertelennek bizonyultak. Mivel a színpadról szőtt álmait eleinte nem tudta megvalósítani, hamarosan a Kőbányai Porcelángyár munkatársa lett, innen iratkozott be később Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, emellett pedig a kőbányai téglagyár színjátszó csoportjában játszott. Az ötvenes évek végén Jászberényben teljesített katonai szolgálatot írnoki beosztásban, s ekkor még ő maga sem gondolta, hogy hamarosan a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb alakja lesz. Közben a magánélete is szépen alakult, megismerte első feleségét, Vnoucek Margitot, akihez 36 éven át hűséges volt.
Színjátszó körbe jártam, anyu, apu besegített, jelmezeket varrtunk. Később jöttek a prózamondó versenyek, száztagú énekkarunk volt és ragyogó tanáraink. Nem vették fel a jogi karra Milyen egyetemre jelentkeztél? Az ELTE jogi karára. Nem vettek fel, így az Államigazgatási Főiskolára jutottam be, amit el is végeztem. Még főiskolásként férjhez mentem, a lányom apja az Állami Biztosító igazgatóhelyettese volt, nagy esküvőt rendeztünk a Jáki kápolnában. Anya meg apa úgy érezték magukat, mint egy elegáns temetésen: elvitték az egy szem lányukat. Hofi géza ildikó kövér lászló. Az apósom és az anyósom imádott, mindig az én pártomat fogták. Akárhogy is nézzük, te bizony még férjnél voltál, amikor egy szerencsés téves kapcsolás összekötött – egyelőre csak telefonon – Hofi Gézával. A házasságom már a végét járta. És nem szégyellem, hogy amikor Géza még aznap estére meghívott a színházba, én kezdeményeztem, én mondtam, hogy fogja meg a kezem, sőt azt is, hogy üljön le mellém, és nézzük együtt az előadást. Fotó: archív/Hot! De hát Hofinak fel kellett menni a színpadra, az ő önálló estjére voltál hivatalos!
Hofit nagyon megviselte Margit elvesztése, nehezen birkózott meg a gyásszal. Végül váratlanul ismét betoppant az életébe a szerelem Kövér Ildikó személyében, aki húsz évvel volt nála fiatalabb. A humorista másodszor is megnősült, s 2002-ben bekövetkezett haláláig kitartott az asszony mellett. 5 / 5 Fotó: Facebook/ Magyar Tévé Csatornák
Nézett is rám a gyönyörű barna szemével. De én arra is képes voltam, hogy otthon voltunk, átmentem a tévészobába, és bekiabáltam, hogy "Gyere gyorsan, Géza: Hofi van a tévében! " Mosolyogva vette tudomásul ezeket a dolgokat. Téged lenyűgözött a személyisége, a humora, a szeme, az, hogy tudtatok beszélgetni. Őt mi fogta meg benned? Olyanok voltunk együtt, mintha egy családból jöttünk volna. Minden, ami történt, olyan természetes volt... Próbált hozzám fiatalodni; húsz év volt köztünk. Színházban voltunk, amikor a mögöttünk ülők rákezdték: "Drága művész úr, de örülünk! És milyen gyönyörű a lánya! " Akkor kezdtem kontyot viselni, hogy idősebbnek tűnjek. Hofi Géza özvegye, Ildikó egy véletlennek köszönhette, hogy megismerte a humoristát. Hogyan fogadta a családod Hofi Gézát, aki majdhogynem az apád lehetett volna? Nálunk otthon volt a humor, nagyokat nevettünk mindenen, viccet csináltunk kisebb és nagyobb dolgokból. Rohantam haza, ugrottam a papa nyakába, de úgy, hogy mehetett a fogorvoshoz, letört a foga. Édesanyám sajnos agyvérzést kapott és meghalt, amikor 22 éves voltam.