Töpörtyűs Pogácsa | Gluténmentes, Laktózmentes Recept | Pink Dust Blog - Az Aranygyapjú Legendája (2000)

Bácskai Krémes Receptje
Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, és ráhelyezzük a pogácsákat, majd a tetejüket kissé felvert, egész tojással lekenjük. (Vigyázzunk, hogy az oldalára ne kenjünk tojást, mert akkor nem emelkedik fel a pogácsa. ) Sütés előtt 30 percig még a tepsiben, letakarás nélkül újrakelesztjük. Finom töpörtyűs pogácsa recept. Előmelegített, forró sütőbe tesszük, majd 15-20 perc alatt szép pirosra sütjük. (Én légkeverés 180 fokon, 15 percig sütöttem. ) Tálaláskor egy finom leves kísérőjeként is kínálhatjuk. Tipp: A pogácsát nem szabad lassan, alacsony hőfokon sütni, mert kiszárad, és kemény lesz. A réteges töpörtyűs pogácsa kalória és tápérték tartalma: Kalória: 474 kcal Fehérje: 9 g Szénhidrát: 29 g Zsír: 34 g Az adatok 100 g mennyiségre vonatkoznak.

Finom Töpörtyűs Pogácsa Limara

Sok rituálé vette körül, de ahogy minden rendes recept, ez is praktikumra épült. Gömörben például akkor készült, ha kenyérsütés volt. A kelesztőtálak oldaláról levakarták az öregtésztát, azt vegyítették el a töpörtyűvel, így hajtogatták. Itt úgy hívták: vakaró. A Csallóközben (Felvidék) az első világháború után aratáskor készítették, mert nagy mennyiségben, gyorsan laktató ételre volt szükség. Töpörtyűs pogácsa | Gasztro | nőihírek. Néhol a rétes tészta receptje alapján készült, valahol a kenyér tésztája alapján, a hajtogatott pogácsa lényege ugyanis mindig az volt, hogy jól elváljanak a rétegek egymástól, ehhez pedig vékonyra kell nyújtani, kemény tésztával kell dolgozni, és zsíros zsiradékkal kenegetni. Alapvetően a töpörtyű a hivatalos megnevezése az apró darabokra vágott hájnak, amit lassan sütnek ki saját zsírjában. Népiesebb nevén tepertő, amit pedig még ritkábban használnak és tájszólásként emlegetik: a tepertyű és a töpörtő. Hajtogatott töpörtyűs pogácsa 400 g rétesliszt 400 g finom búzaliszt 1, 5 ek só 300ml zsíros tej 50 g friss élesztő 1 kk cukor 3 egész nagy tojás 50 ml fehérbor 300 g darált töpörtyű 250 g sütőmargarin + 1 db tojás a lekenéshez Elkészítés Az élesztőt kevés, langyos tejben, (a megadott mennyiségből) pici cukorral felfuttatom.

Mai receptünk egy isteni magyar finomság, melyet bár sokan nem kedvelnek, mégis nagyon elterjedt. Elkészítése egyszerű és nem kell hozzá sok minden sem. Ne maradj le semmiről! Kövess minket Facebookon is! Hozzávalók: 350 g finomliszt 200 g töpörtyű 1 dl tej 2 dkg élesztő 2 tojássárgája 2 evőkanál tejföl csipetnyi só Elkészítés: A töpörtyűt egy darálón daráljuk le. Ezt követően adjuk hozzá a lisztet, a tojást, a tejfölt, a sót és a tejben felfuttatott élesztőt. Alaposan összedolgozzuk a tésztát. Kinyújtjuk és négy rétegre összeállítjuk, majd egy órát pihentetjük. Finom töpörtyűs pogácsa limara. Végül ismét kinyújtjuk és egy szaggatóval kiszaggatjuk a pogácsákat. Végül előmelegített sütőben 170 fokon, 25-30 perc alatt megsütjük.

Ahol partra tudták húzni a hajót, élt egy öregember, aki a jövőbe látott. Ez Zeusznak nem tetszett, ezért, ha az öreg enni akart, rászabadította az ételére a Hárpiákat, akik bemocskolták, ehetetlenné tették azt. Amikor az ifjak találkoztak az öreggel, már nagyon sovány, és gyenge volt. Tudta, hogy csak ketten tudják megszabadítani őt; Boreásznak a reász fiai kivont karddal az öreg mögé álltak. Amint lecsaptak a Hárpiák, biztosan megölték volna őket, de Irisz az Istenek futára megmentette őket, és megesküdött, hogy többé nem bántják az öreget. Ő pedig hálából a veszélyekre figyelmeztette őket, főleg az összecsapódó sziklákra, és a körülötte forró tengerre. A biztonságot galambbal lehet kipróbálni, ha a galamb átjut, akkor, lehet, hogy ők is átjutnak. De, ha nem, fel kell adni a reményt, hogy megszerezzék az Aranygyapjút. Lehetetlenségnek tűnt a feladat, de a galamb átjutott a sziklán, épp csak a farktolla sérült meg egy kicsit. Ekkor a hősök megindultak a hajóval, olyan sebesen eveztek, ahogyan csak tudtak, és átsiklottak a sziklák között.

Az Aranygyapjú Legendája

Avtandil Okrostsvaridze, az Ilia Állami Egyetem geológusa szerint Iászón és az argonauták története a valóságban gyökerezik: a kalandorok hallottak a kaukázusi aranymosók történetéről, ami a fejlett, civilizált világban romantikus színezetet kapott, hozzájárulva a Szvanétiről, illetve Kolkhiszról mint aranyban bővelkedő vidékről kialakuló kép megerősödéséhez. "Úgy véljük, igaza lehet Appianosz alexandriai görög történetírónak, aki úgy vélte, hogy az aranygyapjú legendája valós eseményen alapult; az argonauták célja az volt, hogy aranyat szerezzenek és megismerjék az aranymosás technikáját" - mondta el a kutató. Az eredményeikről a Quaternary International novemberi számában beszámoló Okrostsvaridze és kollégái több mint ezer kőzetmintát vizsgáltak meg, s eredményeik azt mutatják, hogy Kolkhisz fennállása alatt az ókori királyság területe igen gazdag volt a hordalékaranyban. Kolkhisz a Fekete-tenger keleti-délkeleti partjainál fekvő ókori királyság volt a mai Grúzia (Georgia) területén.

Van egy olyan perverzióm, hogy szeretek utána járni és elolvasni kedvenc írók korai munkáit is. Bármilyenek is legyenek azok. Lásd ugye pont a múltkor olvasott Jennifer Crusie, de hosszasan tudnám sorolni, hogy kikkel jártam még így. Az Ida és az aranygyapjú val pedig most már Baráth Katalin életművét is kiolvastam:) Mert bár előszeretettel emlegetik, hogy a Fekete zongora az első regénye, itt én most tévedést oszlatok. Az írónő bizony már 2003-ban is nyomtatásban láthatta a nevét, méghozzá egy pályázatot nyert meg, amit a Konkrét könyvek írt ki. Elvitte az ifjúsági regény kategória első díját. A történet szerint Ida, a 12 éves iskolás lány belecsöppen a görög mitológia egyik legösszetettebb kalandjába. Társául szegődik az argonautáknak és segít nekik megszerezni az aranygyapjút. A sztori ismerős, a látásmód az, ami új, hogy egy kislány tanúja lehet az olyan komolynak tűnő dolgoknak, mint amilyennek a görög mitológiát tartjuk. Ráadásul pár vicces beszólással és egy nagyon frappáns fejezettel, ahol egy másik argonauta beszámolóját olvashatjuk, tényleg közel kerülhet a téma a tinikhez.