Az Oszmán-török építészet Magyarországon című kiadvány két jeles szakember közös munkájának eredményeként jelenhetett meg: K. Pintér Tamás építészmérnök grafikáit Sudár Balázs turkológus szövegei kísérik. A kötetben szereplő szövegeket Tarik Demirkan ültette át török nyelvre, így kiadványunkat a magyar közönség mellett a török olvasók is élvezettel forgathatják. Az album legfőbb erénye letisztultsága és pártatlan tényközlése. Elhunyt Pintér Tamás építész - Hírnavigátor. A szerzők nyolc magyar város összesen huszonegy helyszínére kalauzolják el az olvasókat. Nyolc város, melyek évszázadokkal ezelőtt török kézre kerülve új színnel gazdagodhattak, az oszmán kultúra szellemiségével. Pintér Tamás rajzai egyfajta időkapszulaként is értelmezhetők, hiszen a könyvben szereplő épületek többségénél az eredeti oszmán architektúra felújításával, rekonstrukciójával találkozhatunk. Ahogy a könyvben egymást követik a helyszínek, úgy kerül az olvasó is lapról-lapra haladva egyre intimebb kapcsolatba a feltárulkozó épületekkel. Szemünk élvezettel feledkezik bele a rajzok részletgazdagságába, míg gondolatainkban filmként peregnek visszafelé az évek az időben a török hódoltság koráig: a budai török fürdők születéséig, az egri minaretből áradó ezan első felhangzásáig.
Az 5 emeletes és két szinten galériás, 2630 m 2 egyedi és változatos irodaterületet elsősorban kreatív műhelyek, startupok és modern szemléletű cégek igényeire szabják. Közel tíz éve elenyésző az üres belvárosi telkek száma, ezért az egyik jellemző tendencia az ingatlanberuházók körében, hogy régebbi épületeket újítanak fel vagy alakítanak át a 21. század irodaigényeire. Így történt ez a kiemelkedő építészeti értékkel bíró, az amerikai iparépületeket idéző Markó utca 9 szám alatt is. A Györgyi Dénes és Román Ernő "építészpáros" nevéhez fűződő, eredetileg Lipótváros elektromos alállomásaként funkcionáló art deco épület 1930-ban épült, aránylag sértetlenül átvészelte a II. Pinter tamás építész. világháborút és az 1956-os forradalmat is. Az épületet 1978-ban műemlék jellegűvé nyilvánították, 1995-ben műemlékké minősítették, jelenleg országos védettségű műemlék és Budapest műemléki jelentőségű területének része. 1992-ben és '97-ben is átalakításokat végeztek rajta, utóbbinál üvegezett lépcsőházat és tetősík-ablakokat kapott.
Az album az első sorban borászatáról híres és ismert Hegyalja építészeti örökségét tárja az érdeklődők elé. Azt az örökséget, amely egy sokszínű gazdag kultúrának ma is csak kevéssé ismert része. A világörökség által lehatárolt területen az építészeti és történeti értékeik alapján a XX. század elejéig épült - templomokat - várakat és várkastélyokat -... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 4 800 Ft Online ár: 4 560 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 456 pont 3 690 Ft 3 505 Ft Törzsvásárlóként: 350 pont 4 975 Ft 4 726 Ft Törzsvásárlóként: 472 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 3 299 Ft 3 134 Ft Törzsvásárlóként: 313 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Látnivalók a környéken Grassalkovich-kastély Hatvan A hatvani Grassalkovich-kastély a város főterének meghatározó épülete, egyben az egyik legrégibb épület is a városban. Helyrajzi száma: 2713/4, 3; műemlékvédelmi törzsszáma 9341. A kastély műemléki kö... Szent Adalbert-plébániatemplom A hatvani Szent Adalbert-plébániatemplomot a város 1596-ban elpusztult, középkori templomának helyén építették fel Grassalkovich I. Antal kegyurasága idején és túlnyomórészt az ő pénzéből. Ma a Kossut... Hatvany Lajos Múzeum Az 1969-ben létrejött intézmény Doktay Gyula építészmérnök, Szántó Lóránt tanár, Németi Gábor helytörténész és Révász József gyűjtésére alapult. Ők már a kezdetektől fontosnak tartották a Hatvanban és...
A múzeumban 60 szakember kap majd munkát és azzal számolnak, hogy 2-3 év múlva már évente 80-100 ezer látogatót fogad a kastély. A Hatvan központjában álló kastélyt Grassalkovich Antal építtette 1754 és 1763 között, majd az épület 1867-ben a Hatvany-Deutsch-család tulajdonába került. A második világháború alatt a kastély berendezését széthordták, a kertet elpusztították. 1945 után iskola és kórház működött az épületben, amelyet 1979-ben életveszélyessé nyilvánítottak és lezártak. A műemléképület azóta kihasználatlanul áll, csupán egyik szárnyában működik a városi művelődési központ. Forrás: MTI