Tisza István halála nemcsak a történelmi Magyarország, hanem a hagyományos politikai kultúra végét is jelentette az országban - mondta a Magyar Történelmi Társulat elnöke az M1 aktuális csatornán szerdán, az egykori miniszterelnök halálának 100. évfordulóján. Hermann Róbert hozzátette: annak ellenére, hogy az első világháborúba betöltött szerepe miatt 1918. október 31-ei halálakor Magyarország egyik leggyűlöltebb embere volt, Tisza István meggyilkolása országszerte döbbenetet keltett, halálát legnagyobb politikai ellenfele, Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök is meggyászolta. Felidézte: Tisza István az 1880-as években kezdte politikai pályáját. Fiatal korában arról írt, hogy Magyarországot önálló államként képzeli el, de a nagyhatalmak szorításában nem látott valós lehetőséget erre, így később az Ausztriával kialakított kapcsolat fenntartása mellett döntött. Úgy gondolta, a parlamentben dolgozni és nem vitatkozni kell, ennek érdekében akár az amúgy általa pártolt liberális szabadságjogokat, a választójogot, a sajtószabadságot és a gyülekezési jogot is korlátozta - jegyezte meg a történész.
9–29. Tisza István, két korszak határán. Szerk. : ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. Tisza István: A háború hatása a nemzeti jellemre. Tisza István grófnak 1914. december 22-én tartott beszéde. Hadi beszédek 4. Budapest, 1915. Készítette: Csunderlik Péter
Simicskó István honvédelmi miniszter köszöntőjében a haza szolgálatát hangsúlyozta, amely Tisza István életének meghatározó pontja volt. Megemlítette, hogy három sikertelen merényletet követtek el ellene, 1917 nyarán pedig frontszolgálatot vállalt, amelyről így írt: "most ismertem meg csak igazán a magyar népet". Simicskó kiemelte, az egykori magyar miniszterelnök értékrendjében első helyen szerepelt a hazaszeretet, ismerte a legfelsőbb parancsot, amely szerint "mindent mindig, mindenkor adj oda a hazádnak". Ifj. Bertényi Iván, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese Tisza István, egy szabadelvű világ konzerválója című előadásában kifejtette, hogy Tisza születésekor még önkényuralom volt, az egészségtelen gazdasági szerkezet nem Magyarországot szolgálta, amikor Debrecenben 14 évesen érettségi vizsgát tett, az ország jövője már valóban a magyarok kezében volt, a fejlődés látványosan megindult. 1903-ban, amikor először lett miniszterelnök, Budapest már Európa nyolcadik legnépesebb városává, egy igazi világvárosává nőtt, a korábbi elmaradottság a szerencsésebb történelmű nyugat-európai országokhoz képest jelentősen csökkent.
A szociáldemokrata Népszava szerint "Tisza felelős volt a háború megindításában való részességéért, de a háború-oktalan, céltalan, folytatásáért is". "Ez a kivégzés — a mi érzésünk szerint — fölösleges volt. A győztes forradalomnak az ártalmatlanná vált ellenséggel már nem lett volna egyéb dolga, mint az erkölcsi leszámolás". A Pesti Hirlap véleménye az volt, hogy "A népharag ölte meg, melyet gyakran ő maga szított, de tragédiájában részvét kíséri a nagytehetségű embert. " Az Ujság így méltatta: "Férfi volt, mindig nyílt, őszinte volt, mindig kész volt meggyőződése utolsó konzekvenciáinak viselésére. […] holt teteménél erényeinek azok is fognak igazságot szolgáltatni, a kit tévedései miatt halálra gyűlölték". A német nyelvű Pester Lloyd így emlékezett meg róla: "A fiatal népuralom emberien nemes részvéttel hajtsa meg győzedelmes lobogóját a koporsó előtt, a melyben ellenfeleinek legnagyobbja nyugszik. Bátor, erős, gránit jellem, minő egész életében volt, maradt Tisza utolsó lehelletéig".
Értékelés: 23 szavazatból Két éven keresztül, 195 helyszínen forgatták az Oscar-jelölt alkotó, Darren Aronofsky nagyszabású sorozatát. A Volt egyszer egy bolygó műsorvezetője Will Smith. A hollywoodi színész, Will Smith egy 45 országon, 6 kontinensen és a világűrön átívelő utazásra invitálja a nézőket, hogy exkluzív felvételek segítségével bemutassa a Föld rendkívüli történetét. A műsor alkotója az Oscar-jelölt Darren Aronofsky, aki olyan filmeket jegyez, mint a Fekete hattyú, a Noé vagy a Rekviem egy álomért, ám ezúttal egy tízrészes sorozattal állt elő, amely újradefiniálja a tudományos és természetfilmek műfaját. A sorozat bemutatja, miért és miként vált bolygónk egészen egyedivé és élettel telivé a nagyrészt ismeretlen és rideg kozmikus térben. Smith mellett a műsorhoz ismert űrhajósokat is felkértek, hogy egyedi szemszögből meséljék el a Föld különleges történetét. "Amikor 400 kilométeres magasságban keringsz a Föld körül, teljesen új perspektívából látod a világot" - mondja Nicole Stott egykori űrhajós, aki személyesen tapasztalhatta meg az űrutazások szépségeit és nehézségeit.
Nem nevezhetjük barátunknak. A Nap: egy szörnyeteg. Hasonló filmek címkék alapján
Éden. A hely, ahová a Teremtő az első emberpárt, Ádámot és Évát helyezte, hogy ott éljenek bőségben és boldogságban, az állatok fölött uralkodjanak és élvezzék a természet gyümölcseit. A tökéletes béke helye ez, ahol nyugalomban élhetnek az emberek, nem kell tartaniuk veszedelemtől. Ha ilyen az Éden, milyen lehet egy Sötét Éden? Chris Beckett Édenje egy olyan bolygó, amelyik nem kering központi csillag körül. Azonban még egy ilyen sötét helyen is van élet. A bolygó belsejéből tör elő, és fákhoz hasonló élőlényekben ölt testet. Ezek a fák meleget és fényt adnak, aminek köszönhetően az élet számos formája alakult itt ki. Beckett nem tér ki a világ működésére, és ez zavarhat is egyes sci-fi olvasókat, de ez talán szándékos mulasztás. Az írót ugyanis valami egészen más érdekli: az itt élő emberek. Ez az Éden, ahogyan a bibliai megfelelője is, egy emberpárnak, Tommynak és Angelának volt az otthona. Ők véletlenül kerültek ide, viszont hamarosan már gyermekeik is születtek. Több, mint 160 évvel később 532 leszármazottjuk él Édenen.