Honnan ismerősek ezek a sorok? Igen, Ady Endre, Intés az őrzőkhöz! Mennyire jó lenne, ha minél többen elolvasnák, és kicsit megéreznék… S a csillag-szóró éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szőtt hitét S akik még vagytok, őrzők, árván, Őrzők: vigyázzatok a strázsán. Ingatlanbazar.hu - Ingatlan, albérlet, lakás, ház, telek hirdetés. Vigyázzunk erre az Életre, erre a kis paradicsomra, ameddig a miénk! Címlapkép: Facebook/Joskar-Ola Lakótelep Szombathely
Szembe pedig, a kosárpálya szélén újabb kis csodát láttunk – ott a kerítés szélén pedig virágok nyílnak. 2015 szeptemberében kiderült, hogy esetleg lehet a Záporban kertet csinálni" - mesélt a kezdetekről a Díványnak Rosta Gábor. Az eredetileg uszodának indult, ám építkezés közben funkciót váltott és színházzá, illetve úttörőházzá alakult kulturális központ oldalába 44 éve egy 1000 négyzetméteres focipályát építettek. Ennek a helyére került a kert: feltörték és földdel töltötték fel. A tervezés és az önkormányzattal való megállapodás után elindult a bérlők toborzása. Gyula paradicsom lakótelep 704. A helyi újságban cikksorozat jelent meg a kertről, lakossági fórumot tartottak. Ennek sikerét jelzi, hogy jelenleg is 40 fős várólista van a kertre. A tapasztalatok azt mutatják, minél közelebb lakik valaki a kerthez, annál többet lesz itt, de ha át kell utazni a kerületet, akkor le fog morzsolódni. Az ágyásbérleti díj jelképesnek mondható, 2500, - Ft évente, amit a kertpénztáros szed be. Nagyjából 50-70. 000 forint tartalékuk van, ez amolyan "osztálypénz", mivel az önkormányzattól az egyesület nem kap támogatást: a beínditást finanszírozták, de innentől elvárják, hogy önjáró legyen a projekt.
Gyula, Tavasz u. családi ház, Várfürdő közelében, Gyula, Tavasz utca Gyula, Várfürdő közelében Gyula, Tavasz utca Gyula (Békés megye), Tavasz utca (Várfürdő közelében, a Csigakert mellett), 780 m2-es telken, 278 m2-es, N+5 szobás, összkomfortos, kétszintes lakóház. Földszinten 2 hálószoba + nappali, előtér, télikert, WC, fürdőszoba + WC, konyha + étkező, közleke... Eladó ház, Lakás - Gyula 2 hete, 4 napja
Ebben az esetben a magyar cég egy adómentes közösségi termékértékesítésről szóló számlát fog kiállítani az angol cég felé, melyen szerepel az uniós szállítási cím. Az angol cégnek a teljesítési hely szerinti közösségi adószámmal kell rendelkeznie, és ezt a HU-GB számlán is szerepeltetnie kell. Ezt követően a rendeltetési tagállamban hatályos szabályok szerint egy belföldi termékértékesítésről szóló számlát kell kiállítania az EU-s cég felé. Ha az angol cég közbenső szereplőként szervezi a fuvart, a törvényi vélelem alapján úgy kell tekinteni, mint aki vevőként fuvaroz. Ilyenkor ugyanaz a helyzet, mint az első esetben, azaz a HU-GB értékesítés lesz a fuvarozással járó adómentes értékesítés, az azt követő GB-EU értékesítés pedig adóköteles lesz. A magyar cég tehát egy adómentes közösségi termékértékesítésről szóló számlát fog kiállítani az angol cég felé, az angol cég pedig a teljesítési hely szerinti adószámáról a rendeltetési tagállamban hatályos szabályok szerint egy belföldi termékértékesítésről szóló számlát fog kiállítani az EU-s cég felé.
A magyar adózó szempontjából ilyenkor belföldi értékesítés történik – a tulajdonjog a paritás következtében már Magyarországon átszáll, aminek nem közvetlen következménye a harmadik országba való kiléptetés, így nem lehet exportról sem beszélni. Mivel az elfuvarozás nem egy másik tagállam területére történik, így nem jöhet szóba a Közösségen belüli termékértékesítés sem. Ezért az általános forgalmi adót a magyar vállalkozónak fel kell számítania. Ha a magyar paritás helyett a japánt adták volna meg, akkor termékexportról lehetne beszélni és így az áfát sem kellene a német vev" felé felszámítani. A törvényi szabályozás szerint belső piaci, azaz Közösségen belüli kereskedelemről beszélünk akkor is, ha szolgáltatásnyújtás történik a tagállamok valamelyikében, tehát ezen tevékenység folytatásához közösségi adószámra is szükség van. Ne feledjük, hogy amennyiben képviselőnk útján kívánunk információt kérni, akkor a képviselőnknek az adóhatóság nyilvántartásában szerepelnie kell, mint meghatalmazott.
Ne feledjük, hogy amennyiben képviselőnk útján kívánunk információt kérni, akkor a képviselőnknek az adóhatóság nyilvántartásában szerepelnie kell, mint meghatalmazott. Ha megbizonyosodtunk a partnerünk tagállama szerinti adóhatóság által kiadott áfa-azonosító szám helyességéről, akkor ezt a közösségi adószámot a kiállítandó számlán szerepeltetnünk kell, továbbá 2005. január elsejétől utalnunk szükséges a Közösségen belüli értékesítés tényére is, mivel ezzel az áfa mentesség természetét is jelezni tudjuk. A mentességnek további feltétele, hogy a termék igazoltan elhagyja Magyarországot. Mivel a tagországok között a vámhatárok a csatlakozás után megszűtek, természetesen vámhatósági kiléptetésre ebben az esetben nem kerül sor, így nehezebben igazolható a Közösségen belüli értékesítés ténye. Az ország területéről való kiléptetés igazolására ezért a leginkább ajánlatos dokumentum a szabályosan kiállított CMR nemzetközi fuvarlevél, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvényben taxatíve nem szerepel, hogy mely dokumentumok bizonyíthatnak hitelt érdemlően.
Külön szabályok vonatkoznak a teherfuvarozásra, melynek értelmében külön szükséges választanunk a harmadik országba és az Európai Közösség más tagállamába történ" áruszállítást. 2004. május 1-től Közösségen belüli teherközlekedésnek minősül az a teherközlekedés, amely indulási és érkezési helye két különböző tagállamban van, de ide sorolandó az is, amelynek indulási és érkezési helye egyaránt belföldre esik, de maga a teherközlekedés közvetlenül kapcsolódik Közösségen belüli teherközlekedéshez. Vegyük például azt az esetet, amikor egy magyar vállalkozás értékesít egy terméket egy német, közösségi adószámmal rendelkez" vállalkozásnak FCA magyarországi paritáson, aki ugyanezt a terméket Japánba értékesíti mégpedig úgy, hogy a szállítás közvetlenül a magyar vállalkozótól történik a leendő japán vevőhöz. A magyar adózó szempontjából ilyenkor belföldi értékesítés történik – a tulajdonjog a paritás következtében már Magyarországon átszáll, aminek nem közvetlen következménye a harmadik országba való kiléptetés, így nem lehet exportról sem beszélni.
nem a (_magyar_) áfa, hanem a (nemzetközi) VAT van odaírva (ezek szerint abban talán már megállapodhatunk, hogy a két dolog nem ugyanaz), akkor azt köll lefordítani. Az persze lehet, hogy "VAT number"-ként a magyaroknak az adószámukat kell megadniuk. [Sőt biztos, hisz ezt le is írják másik helyen, amely ma került sorra... :-)] (És azt írtam már korábban, hogy a héához "passzol" is az "adószám". ) Ez esetben pedig -- mivel csak az _azonosító_ kerül szóba a szövegben, nem maga az adónem --, kár is vitatkozni az adott esettel kapcsolatban. Ám ha már idekerült külön az adó elnevezése is, akkor kénytelen vagyok azzal kapcsolatban még annyit hozzátenni: rengeteg "hivatalosszerű" helyen (pl. ) vannak releváns találatok, és 1) úgy tűnik van olyan, hogy "hozzáadottérték-adó", ráadásul: 2) nem ugyanaz, mint az áfa, sőt: 3) az áfa az általánosabb használatú héa magyar fajtája -- és ráadásul olyat meg nemnagyon találtam, amiből az derülne ki, hogy a kettő ugyanaz... Szívesen fogadom a további észrevételeket!