A befejező szakasz kivitelezése folyamatban van. Út a Viharsarokba Az M44 megvalósítását teljes egészében hazai forrás, a magyar költségvetés finanszírozza. 2021-ben az új Tisza-hidat is magába foglaló Lakitelek-Tiszakürt szakasz munkálatai értek célba. Érdemes elolvasni Európában példátlan az új Tiszaugi híd – KÉPEK A fejlesztéssel az autóút már három megyét kapcsol össze, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok után benyúlik Bács-Kiskunba is. Így növekedett a magyar gyorsforgalmi úthálózat 2021-ben - Helló Magyar. Tavaly tavasszal kezdődött meg és várhatóan 2024 elejéig tart a Szentkirályig tartó folytatás kivitelezése a kecskeméti visszakötéssel. Az M44 125 kilométeres főpályája és még majdnem 50 kilométernyi kapcsolódó közút összesen közel 400 milliárd forintból épül meg az évtized közepére. Source: MTI
ez is érdekes lehet – Egy lépéssel közelebb: a szlovák határig fog nyúlni az M2 gyorsforgalmi út M80 autóút Körmend-Rábafüzes szakasza Az M1 Hegyeshalomig tartó szakaszának kiépítésével 1996 óta működik az első ausztriai autópálya-kapcsolat. A nyugati szomszédokkal közös gyorsforgalmi összeköttetések száma három éven belül megháromszorozódhat. 2021-ben elkészült az M80 autóút Körmend-Rábafüzes szakasza. Érdemes elolvasni Autópálya helyett 2×1 sávos lett az M80-as Körmend-Rábafüzes között A határig vezető bő másfél kilométer forgalomba helyezésével be kell várni, hogy legkorábban 2024-ben a túloldalon megépüljön az S7. Abban az évben zárja majd le Magyarország az M85 monstre fejlesztéssorozatát is. Az autóút minden szakaszát 2010 után adták és adják át mintegy 138 kilométer hosszban, összesen közel 300 milliárd forint beruházási értékben. M85 befejezés előtt Sopron gyorsforgalmi bekötése tavaly decemberben megvalósult, nyártól a balfi, decembertől már a fertőrákosi csomópontig is használható az M85.
Mire elkészült, az Eiffel-torony 300 méter magasba nyúlt, kora legmagasabb épületeként. Az építményben 1710 lépcsőfok vezet a a harmadik kilátószintig, de több liftet is beépítettek a látogatók kényelmét szem előtt tartva. Az épület a mai napig Európa leghíresebb látványossága, évente hétmillióan válallkoznak rá, hogy megmásszák a kilátóig vezető lépcsőket. Sydney-i Operaház A tervezettnél kétszer tovább – 14 évig – tartott felépíteni a tervezettnél tizenötször többe – 102 millió dollárba, azaz csaknem 20 milliárd forintba – kerülő Sydney Operaházat, de a jelek szerint így is megérte. Az Ausztrália jelképévé váló épületet a dán Jorn Utzon tervezte, vitorlákat – rossz nyelvek szerint kagylóhéjakat – ábrázoló tetőszerkezete a tengert szimbolizálja. A világ hét csodája – Wikiszótár. Ezer helyiség található benne, ebből öt színházterem, öt próbastúdió, hatvan öltöző, két főcsarnok, négy étterem és számos ajándékbolt. A híres tetőszerkezet 2194, egyenként 15 tonnás betonelemből áll, amiket 350 kilométernyi acélkábel tart össze – a 32 betonoszlopon nyugvó tető 27 ezer tonnát nyom, az épület maga 160 ezer tonnás.
Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. Egyenlő távolságban bástyák tagolják, melyeken már a Ming korban kezdetleges tűzfegyvereket helyeztek el.