jellemzők Az éveken át nagy népszerűségnek örvendett 2, 5-10x50 modell HD változata megnövelt látómezővel 2016 májusában jelent meg. A tubus anyag ötvözet, alumínium 70%, sárgaréz - 20%, acél - 10%. A szálkereszt német 4A típusú, 1/4 MOA-s lépésekben állítható, az állítás tartománya 50 MOA. A szálkereszt a második képsíkban foglal helyet (így a nagyítás változtatásakor annak mérete és vastagsága nem változik). Delta titanium céltávcsövek reviews. Éjszakai célzáshoz tűszúrásnyi világítópontot kapcsolhatunk, melynek fényereje széles skálán 11 fokozatban szabályozható. Ez a távcső egyaránt szerelhető kis, közepes és nagy kaliberű fegyverre. Kiváló szürkületi érték 11, 2? 22, 4-ig, a teljes rendszerre 93%-os fényáteresztés mellett így sötét fényviszonyok között sem kell szégyenkeznünk vele (550nm-en azaz zöld színben ahol szürkületben a legérzékenyebb az ember szeme). Idősebb vadászoknak is ajánlható, ha már nem tudják kihasználni az 56-os modell 7 mm-es pupilláját (8x-os nagyítás mellett). A 2, 5-10x50-es távcső pupilla átmérője 8x-nál 6, 2 mm, 10x-nél már csak 5 mm.
Megfelelõ szorosságú variabelezhetõség, a parallaxisállítás szinte egyedülállóan 7, 25 mm/100m! Lőállósága 6500 Joule, szálkeresztje klasszikus German 4A. Nagyítástartománya megfelel cserkeléshez és lesvadászathoz is. Olyan vadászoknak való, akik nem akarnak kompromisszumot kötni, megfelelõ stabilitású céltávcsövet akarnak amivel sötétben sem kell "vaksiskodni", legalább annyit lát az ember mint egy jó minõségû keresõben. A fényáteresztés optikai rétegenként minimum 99%, az egész optikai rendszerben így 90-92% felett van. A megvilágítópont fénye kellõen csökkenthetõ hogy teljes sötétségben ne vakítson el. Delta Titanium 2,5-10x56 HD céltávcső. Variábelezéskor a megvilágítópont mérete (más márkáktól eltérõen) nem növekszik, mérete 100 méteren minden nagyításnál 1 cm-es marad! Másik fontos tulajdonsága a stabilitása. 30 mm átmérõjû tubusa egy anyagból készült és még a 9, 3x62-eshez hasonló nagy kalibereket is elbírja. A nitrogén töltés vízzel és párával ellenállóvá teszi. A termékre 10 éves garanciát adunk, ami emberi léptékkel hihetõ és kivitelezhetõ.
A harcmezőn ő is holtan maradt. Kemény János átélte Erdély fénykorát, és részese volt a hanyatlás kezdetének. Önéletírása, amelyben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta szervesen és rendszeresen az anekdotát, a magyar barokk próza jelentős alkotása, egyben értékes forrásmű, amelyet felhasznált munkássága során Kemény Zsigmond, valamint Móricz Zsigmond is az Erdély-trilógia megírásakor. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Állítólag azért végeztette ki, mert Barcsay András – amikor az erdélyi sereget a tatárok 1657-ben fogságba ejtették – Kemény kezességvállalása ellenére a rabságból megszökött, és helyette Keménynek kellett fogságban maradnia. Kemény szakított a Portával, és I. Lipót császár oltalmát kérte. A büntetésére szervezett török hadjárat elől Magyarország területére menekült. Kemény helyére a Porta I. Apafi Mihályt nevezte ki. A Kemény segítségére érkező császári hadak, Montecuccoli vezényletével, azonban csata nélkül cserben hagyták, aki mégis megütközött Apafinak és az őt támogató törököknek Kucsuk (Kücsük) Mehmed jenői bég vezette seregével, és Segesvár mellett, Nagyszőlősnél, 1662. január 23-án elesett a csatában (lezuhant lováról, s valószínűleg a menekülő sereg taposta halálra). A fennmaradt hagyományok szerint a szásznádasi temetőben temették el. Kemény János portréja a Vasárnapi Ujság 1857. évi 40. számában Barcsay Ákos és András megölését a kortársak mélyen elítélték. Ezért, amikor Kemény János elesett, így írtak haláláról: "Barcsay uram bús haláláért áldozat kellett, Isten keze volt rajta"; és: "Visszaadá Isten igaz kölcsönnel a jámbor, kegyes Barcsay Ákos ártatlan halálát.
Kemény János erdélyi fejedelem (1607-1662) pályafutását Bethlen Gábor udvarában kezdte, apródként. Öt fejedelmet szolgált Erdélyben, míg maga is az nem lett. Mindegyikőjük más készségét, jó tulajdonságát használta: Bethlen diplomáciai érzékét fedezte fel, a Rákócziak inkább katonai rátermettségére építettek. II. Rákóczi György fia nagykorúságáig rábízta a fejedelemséget. 1651-ben, a sikertelen lengyelországi hadjárat idején az erdélyi hadak főparancsnoka volt. A tatárok fogságába kerülvén írta meg Önéletírás -át, amely ma számunkra a korszak történetének egyik legérdekesebb dokumentuma. Hazatérése után Barcsay Ákos ellenfele, II. Rákóczi György híve volt, jóllehet a fogságból Barcsay országgyűlése váltotta ki. Nem akart a fejedelemségért folytatott harcban részt venni, felesége aranyosmedgyesi birtokára húzódott vissza. Inkább felelősségtudatból, mint hírnév-, vagy hatalomvágyból vállalta el 1661. január elsején Szászrégenben a fejedelemséget. Bár esküjében a Portához való hűséget ígért, kezdettől fogva a császári udvar törökellenes terveihez kapcsolódott politikája.
Nagyszőllősi csata. Kemény János erdélyi fejedelem veszte... 1662. január 23-án történt: A török-tatár büntetőexpedíció után Erdélyben újabb török "bábok" kerültek a trónra. Egyezség születik Kemény János erdélyi fejedelem és az új uralkodó, I. Lipót császár és király között, hogy néhány erődítmény fejében segítség érkezik a törökellenes harchoz. Az udvar a neves katonának számító Raymondo Montecuccoli tábornokot küldi az erdélyi részek védelmére. Valójában a császári tiszt nem bocsátkozik katonai összeütközésbe, érdemlegesen annyiba segíti meg Keményt, hogy őrséget helyez el Kolozsvárott. Amikor azonban Apaffy Mihály török általi erdélyi fejedelemmé való kinevezésének hírét veszi, s megtudja, hogy a következő esztendőben nem kíván immár a török had jelen lenni Erdélyben, maga szintén visszavonja csapatait. Ezzel a mozdulatával azonban magára hagyta Keményt, aki továbbra is fellépett Apaffy ellenébe; végül a török báb fejedelem megsegítésére Kucsuk Mehemed jenői bég sietett, aki Kemény János seregét a nagyszőllősi ütközetben szétverte: a fejedelem a csatában elesett.
A Magyar Királyság 1541 utáni darabokra hullásával és politikai megosztottságának állandósulásával párhuzamosan Európa más országaihoz hasonlóan magyar földön is gyökeret vertek a reformáció eszméi. Az új hit terjedése maga után vonta, hogy a törökök által meg nem szállt városok addig katolikus iskoláinak túlnyomó többsége a protestáns felekezetek kezébe került. A reformátusok leghíresebb oktatási intézményei, melyeket általában kollégiumoknak neveztek, Sárospatakon, Debrecenben, Pápán és a nagyobb erdélyi városokban jöttek létre. Utóbbiak közül legnagyobb hírnévre a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által kezdeményezett Academicum Collegium seu Gymnasium Illustre tett szert, melynek megalapításáról a Kolozsvárott ülésező erdélyi országgyűlés döntött 1622. május 23-án. Bethlen nagyívű céljai A Gyulafehérváron, a fejedelmi székvárosban működni kezdő intézményben – nevének megfelelően – nemcsak alap- és közép-, hanem felsőfokon is tanítottak. Bethlen kifejezetten azt szerette volna, ha az intézmény belátható időn belül egyetemmé alakul.
"Hallottam egy tréfás illusiót erről, mely noha nem igen civilis, de valósággal igaz volt. Egy Pellérdi Péter nevű jeles udvari ember hopmestere lévén Báthori Zsigmondnak, és bémenvén az fejedelem az tárházban, az hopmester is véle, midőn az megöletett uraknak elhordatott kincseket mutagatná, s dicsekednék, hogy elég pénze volna már az említett hadra, és kérdené, mi tetszenék felőle Pellérdinek is, mond az tréfás udvari hopmester: Megmondhatnám ugyan tetszésemet, de felséged meg fog haragudni.