Az ajánlott hőmérséklet 80-100 °C a szauna mennyezeténél és 30 °C a padló szintjén. A levegő relatív páratartalma egy tipikus szaunában 10-30 százalék közötti, ami 40-90 grammnyi vízpárának felel meg egy kilogrammnyi levegőben a fenti hőmérsékletnél. Fontos biztosítani a szauna megfelelő szellőzését. A szaunázás során egymást követően többször (átlagosan 2-4-szer) 5-20 percet töltenek a kamrában, amelyek között módot biztosítanak a szervezet normális hőmérsékletének visszaállására. Ez - vérmérséklettől függően - történhet langyos, hideg, sőt akár jeges vízben történő fürdőzéssel, de ugyanezt a célt szolgálhatja, ha 15-20 percet töltenek szobahőmérsékleten. A szaunakabinban eltöltött idő alatt jelentős mennyiségű vizet veszít a szervezet, amelyet ásványvíz, vagy egyéb alkoholmentes ital formájában pótolni kell. A szauna és a szív- és érrendszer A szaunázás élettani hatásai, a jelenségek szintjén viszonylag közismertek. A forró levegővel közvetlenül érintkező bőr hőmérséklete, 1-2 percen belül 40 °C körüli értékre emelkedik, ám az emberi szervezet belső, ún.
"maghőmérséklete" (mely a belső szervek hőmérsékletét jellemzi), sokkal lassabban nő (az egyik tanulmány szerint a 20 percen keresztül 92 °C-os hőmérsékleten átlagosan mintegy 0, 4 °C-kal emelkedett a szaunázók maghőmérséklete). Hogy a szervezet hőegyensúlyát biztosítsa, a szaunázók bőre izzadni kezd; egy-egy szaunában töltött 15 perces periódus során, mintegy fél liter vizet veszít a szervezet izzadással. Azért, hogy az izzadságot a bőr mirigyei ki tudják választani, a bőr hajszálerei kitágulnak, ezáltal a bőrbe jutó vér percenkénti mennyisége, meg kell hogy növekedjen. Ezt a szervezet a megnövekedett keringési perctérfogat útján valósítja meg. Nyugalomban a teljes bőr keringése, nagyjából 0, 5 l percenként, míg ez szaunázás közben akár 6 l/perces értéket is elérhet, míg a teljes perctérfogat a nyugalmi 5-6 l/perces értékről 9-10 l/percre nő. A perctérfogat növekedését, főként a percenkénti szívverések számának a növekedése okozza, míg az egy szívverés során, a szív által az érpályába továbbított vér mennyisége gyakorlatilag nem változik.
A szaunázás jótékony hatásai egyre szélesebb körben ismertek, és bár a működési elve pofonegyszerű, nem mindegy, hogyan vesszük használatba. Alább összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat. Itt olvashatók a szaunázás szabályai melyeket szem előtt tartva minden kellemetlenség nélkül élvezhetjük annak örömeit és gyógyhatását. A szaunázás szabályai 5 pontban 1. Érvényesítsük a fokozatosság elvét. A szervezetnek időre van szüksége, hogy hozzászokjon a szaunákra jellemző igen magas – 80-90 fok körüli – hőmérsékletre, ezért ha még nem próbáltuk, ne maradjunk bent 5-6 percnél tovább. Szédülést, rosszullétet tapasztalva meg kell szakítani a folyamatot, és egy későbbi időpontban újrapróbálkozni. Idővel a szervezet hozzászokik a forró levegőhöz, és akár 10-15 percet is kényelmesen eltölthetünk odabent. Kezdetben telepedjünk az alsóbb lépcsőfokokra, ha a szauna kialakítása lehetővé teszi. 2. Ha csak tehetjük, fekvő pózban szaunázzunk. A szívre eső terhelés ilyenkor jóval kisebb, és az anyagcsere-folyamatok is gyorsabban beindulnak.
Az értornát a szaunában kitágult, a hideg víz hatására pedig hirtelen összehúzódó erek végzik. Egyéb információ: a hideg vízben nem szabad mozdulatlanul lebegnünk, kezünk, lábunk lassan mozogjon. A merülő medencében hamar le lehet hűlni, figyeljünk oda. Szaunázás előtt ismét zuhanyozzunk, lemosva magunkról a vegyileg kezelt vizet. 2. ) Zuhanyozás Ezt elsősorban kisebb szédülés esetén illetve 60 év felettieknek akik nem rendszeres szaunázók illetve nem krónikus szív-, és érrendszeri problémákkal küszködőknek ajánljuk. Ebben az esetben langyos vízzel locsoljuk magunkat fokozatosan hűtve a vizet. Testrészeinket külön-külön locsolgatva, a szívtől legtávolabb eső ponton kezdve a lábbal majd haladva felsőtestünk felé. 3. ) Levegőn való spontán lehűlés Zuhanyozást követően szárazra törölt testtel kimehetünk a friss levegőre vagy zárt helyiségben is leülhetünk. Ez a legkíméletesebb lehűtési módszer. Azoknak ajánljuk akik nem szeretnék magukat nagyon kimeríteni szeretnének fittebbek maradni szaunázás végén.
alapszabályok SZAUNA ETIKETT A rendszeres szaunázásnak számtalan egészségre gyakorolt pozitív hatása van. Javítja a vérkeringést, beindítja testünk méregtelenítő folyamatait, erősíti az immunrendszert és a szívet, ellazít és a bőrünkre is jótékony hatással van, ha betartjuk azt a néhány szabályt, amelyet most összeszedtünk nektek. Mielőtt szaunázni kezdenénk, szabaduljunk meg az összes ékszertől. A fémek nagyon fel tudnak melegedni, akár égési sérülést is okozhatnak. A papucsot és minden egyéb tárgyat hagyjunk a szaunán kívül. Szaunázás előtt mindig zuhanyozzunk le, majd törölközzünk teljesen szárazra. Így eltávolítjuk a kozmetikumokat és a szennyeződéseket a bőrfelületről, ami azért fontos, mert ezek az anyagok a kamra magas hőmérsékletén összetevőkre bomolva egészségtelen hatásúak lehetnek. A törölközés pedig azért nagyon lényeges, mert vizes bőrrel a szaunába lépve - a víz hűtő hatása miatt - nem indul meg a test izzadása, és így túlmelegedhetünk. alapszabályok SZAUNA ETIKETT Kezdőként 5-8, tapasztalt szaunázóként 10-15 percig tartózkodjunk a helyiségben.
A legutóbbi önkormányzati választások alkalmával ugyanis Karácsony Gergelyt még abszolút többség támogatta, s a szavazatok 50, 8 százalékával választották meg főpolgármesternek. Most vasárnap azonban a hat összefogott balliberális párt együttes ereje sem ért el ilyen arányú eredményt, lévén hogy a lakosságnak már csak a 47, 3 százaléka szavazott számukra bizalmat. A Fidesz–KDNP fővárosi listája pedig 41, 3 százalékot kapott, ami egyrészt nem jelent jelentős lemaradást, másrészt pedig arra is rávilágít, hogy 2019 óta a fővárosban is meggyengült a baloldal. Mint azt a is megírta, korábban az egyesült baloldal politikusai – többek között maga Karácsony Gergely is – számos esetben beszéltek arról, hogy az összes budapesti egyéni választókerületet meg fogják nyerni. Budapest választási eredmények 2016. Végül ez sem sikerült. A Fidesz–KDNP fővárosi erősödését a statisztikai színfalak mögötti folyamatok azonban egyértelműen jelzik, hiszen a kétmilliós nagyvárosban három körzet kivételével mindenhol sokkal több szavazatot kapott, mint a 2019-es önkormányzati választások során.
A választók megüzenték: ébresztő! " Karácsony azért fogalmazott ennyire erősen, mert vasárnap három kormánypárti és egy ellenzéki képviselő nyert a budapesti kerületi időközi önkormányzati választásokon, úgy, hogy ezek közül két helyen eddig ellenzéki mandátumot szerzett meg a kormánypárt. Budapesten a IV. kerület 2-es és a VIII. kerület 5-ös egyéni választókerületében a képviselő halála miatt kellett időközi választást tartani. Az V. kerület 3-as és a VII. kerület 4-es egyéni választókerületében pedig azért, mert lemondott egy-egy képviselő. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint az V. kerületben Nagy Gergő, a Fidesz-KDNP jelöltje nyert a szavazatok több mint 70 százalékával. A második helyen a Momentum, a DK, az LMP és az MSZP közös jelöltje, Fábián Benjámin végzett több mint 27 százalékkal. Időközi: Fidesz-Ellenzék 3:1 Budapesten, az eredmény Karácsony szerint csalódás, a szavazók távollétükkel üzentek. A függetlenként induló Schmuck Andor kevesebb mint 2 százalékot ért el, míg Burián-Kozma Dávid, a Munkáspárt-ISZOMM jelöltje mindössze két szavazattal 1 százalékot sem ért el. A VII. kerületben ugyancsak kormánypárti jelölt nyert.
Néhány százalékkal lemaradva, több mint 40 százalékos eredménnyel Drabant Fruzsina, a Fidesz és az Újpestért Egyesület jelöltje végzett a második helyen. Mester János a Mi Hazánk támogatásával több mint 6, míg az MKKP jelöltje, Magyar Péter mintegy 4 százalékot szerzett. A független Jánvári-Halmai Józsefre 13 szavazat érkezett, ezzel alig több mint 1 százalékos eredményt ért el. A nagyobb városokban csak a civilek voltak a Fidesz igazi ellenfelei Megyei jogú városokban 5 választást tartottak, ezek közül 3 helyen a Fidesz, 2-n helyi civil szervezet győzött. Szolnokon a Szolnok Pletykafalu Közössége Egyesület színeiben Menkó Gyula 73 százalékot ért el, de itt nem volt fideszes jelölt, Menkó egy ellenzéki (DK-Párbeszéd-MSZP-LMP) és egy Fidesz-közeli szélsőbalos (Munkáspárt-ISZOMM), valamint egy kutyapárti ellenfelet előzött meg. Békéscsabán a Hajrá Békéscsaba jelöltje, Vargha Tamás ért el 56 százalék feletti eredményta. fideszes Alföldi Károly ellen. Egerben a fideszes Orosz Lászlóné 47, 13 százalékkal is nyerni tudott három független és egy Mi Hazánk-os ellenfele előtt.