A legizgalmasabb a történetben, nyilván, Maugli személye, aki sok más írót is megihletett (pl. és ez szintén nem esett le eddig, valószínűleg azért sem, mert még nem olvastam: Heinlein Angyali üdvözletét). Maugli a nemes vadember, Tarzan és mások elődje, akit a dzsungel nevel fel, megtanulja annak törvényét, illetve az abban való túlélés minden csínját-bínját, és akit nem érintett meg a civilizáció. Ugyanakkor a dzsungelben nevelkedett emberként az emberek társadalmát és a dzsungel világát is kívülről szemléli. Örülök, hogy így felnőtt fejjel végre sort kerítettem a könyv elolvasására, mert ha nem is kötelező egyetérteni Kipling világképével, amely nyilván nem független saját korától és helyzetétől, és – ebben távolról sem egyedüli a világirodalomban – emiatt a gyarmattartó népek nézőpontját képviseli, de azt nem lehet elvitatni tőle, hogy a Dzsungel könyve több, mint egy könnyed kalandregény/novellafüzér a dzsungelből. Ui: Ma van Kipling születésének napja. Ma lenne 152 éves. Micsoda véletlenek vannak.
Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 2 1 3 Kipling: A dzsungel könyve Állapot: használt Termék helye: Magyarország Hirdetés vége: 2022/07/15 11:06:00 Az eladó telefonon hívható 4 A DZSUNGEL KÖNYVE Tolna megye Hirdetés vége: 2022/07/20 19:20:38 A dzsungel könyve Budapest Készlet erejéig 12 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Könyvek A 21. századi ember mindig rohan valahová, és egyszerre nagyon sok dologra próbál koncentrálni: dolgozik, párhuzamosan több emberrel chatel, megnézi a leveleit, a közösségi oldalakat is figyeli, és közben beszélget a munkatársaival. Nem csoda, hogy stresszesek leszünk tőle, ami se nekünk, se a munka hatékonyságának nem tesz jót. Ha kezünkbe veszünk egy könyvet, és a történet magával ragad, akkor hiába zajlik körülöttünk az élet, már nem törődünk vele, csak a könyvé minden figyelmünk. Kikapcsol és fejleszt egyszerre Olvasni mindig, mindenütt lehet: otthon székben, ágyban, utazás közben, nyaraláskor a vízparton, az igazi azonban az, ha a kedvenc helyünkön olvasunk kényelmesen egy érdekes történelmi regényt,... Kapcsolódó top 10 keresés és márka
A dzsungel könyve Rudyard Kipling Oldalszám: 216 Kötéstípus: e-könyv Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft. Eredeti cím: The Jungle Book Fordító: Szabados Tamás ISBN: 9789632459585(epub), 9789632459578(mobi) Országos megjelenés: 2020. 06. 08 Termékkód: 6042 Kipling leghíresebb, legnépszerűbb műve, a Dzsungel könyve, több mint száz éve született. Nemzedékek nőttek fel Maugli, a farkaskölyökként nevelkedett kisfiú kalandjain, aki Balúval a medvével, Bagirával a párduccal, és Kával, az óriáskígyóval járja a dzsungel ösvényeit. Az emberkölyök legyőzi Sir Kánt, a tigrist, kiszabadul a majmok fogságából, megvédi a otthonát a vörös kutyák hordájától. Időről-időre találkozik az emberek világával, de igazi otthona a dzsungel marad. Kipling hallhatatlan művét most friss fordításban vehetik kézbe az olvasók. + kinyit Termék kategóriák: e-könyveink, Jonatán Könyvmolyképző Termék címke: 10 éves, 11 éves, 12 éves, 13 éves, A dzsungel könyve, E-könyvek -12% kedvezménnyel, film készült, Fiúknak / Férfiaknak, fordulatos, ifjúsági irodalom, ifjúsági regény, kalandos, klasszikus, Könyvek, Lányoknak / Nőknek, Netflix-turbó!, örökzöld, Pót-Könyvhét!, Rudyard Kipling, Szabados Tamás, szórakoztató irodalom, uniszex, Virtuális Könyvfesztivál 2022 - e-könyvek
Bevallom őszintén, nem emlékszem határozottan, hogy láttam-e valaha egészben a Disney-féle adaptációt. Homályos emlékeim alapján, amelyek elsősorban néhány jelenetre és dalra vonatkoznak (pl. Egy-két jó falat) úgy érzem, a Disney igazságtalanul elbánt alaposan a saját képére formálta a történetet. Azt hiszem, valamelyik 90-es évekbeli filmadaptációt is láttam, de túl sokra nem emlékszem belőle, úgyhogy az pedig egyáltalán nem határozta meg az elvárásaimat. Szóval bár az alaptörténet és a szereplők túlnyomó többsége ismerős volt számomra, mégis voltak benne új elemek. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a történetek jelentős része nem is Mauglihoz kötődik, sőt, kettő közülük még csak nem is a dzsungelban játszódik, hanem a sarkvidéken. Mauglit, a farkasok által felnevelt embergyereket talán senkinek sem kell bemutatni. Sem pedig Bagirát vagy Balut, vagy éppen Sir Kánt. Röviden csak annyit mondanék róluk, hogy nem feltétlenül olyanok, mint a rajzfilmben. Úgy gondolom, beszédes, hogy néhány kivételtől eltekintve minden állatból egy-egy jelenik meg.
A bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza.
A temetést tor követte. Palócok jellemzői: A palóc testalkata olyan, mint a pásztoroké. A férfiak hajviselete vállra omló hosszú haj, amelyet hátul befonva hordtak. A lányok varkocsba (fejtetőn vagy tarkón szorosan összekötött, de lazán lógó hajfonat) fonták hajukat. Büszkék az ingatlanukra, tiszták. A tenyészett állatok közül kiemelkedő jelentőségű volt a juh és a szarvasmarha, melyeket saját vagy bérelt erdejük, legelőjük területén tartották, és egy nőtlen férfi családtagjukra bízták őrzésüket. Baromfikat nem csak saját maguknak neveltek, hanem eladásra is, de a sertés tenyésztése a belső szükségletek kielégítésére tartották. Bármilyen szegények lehetnek, de zabkenyeret sosem ettek. Szorgalmasak, rendszeretők, munkabíró emberek voltak. Büszkék és önérzetesek. Csuklós támlájú pad Palóc világtalálkozó: Bátonyterenyén, 2013. Tót atyafiak; A jó palócok [eKönyv: epub, mobi]. augusztus 2-4-e között tartották meg az Első Palóc Világtalálkozót, melynek jelmondata "Palócnak lenni kegyelmi állapot" volt. Céljuk a palócok múltjának, jelenének bemutatása és a jövőformálás volt.
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28. ) Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként. A tót atyafiak - A jó palócok - Talentum Diákkönyvtár. 1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit. Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is. Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. A jó palócok pdf. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.