Ebbe nem érdemes mélyen belemászni, csak egy példa, a szakma nyugatias része a finnugor rokonságot tekinti kész ténynek nyelvi bizonyítékok alapján, a jobboldali kutatók pedig a török vonalat tekintik irányadónak, míg a radikálisabb jobboldal egyenesen a hun eredet mellett kardoskodik. A valóság sokkal összetettebb ennél, hiszen lehetett más eredetű az uralkodó osztály, mint a köznép, de az is valószínű, hogy a honfoglaló magyarság egyáltalán nem volt etnikailag homogén, és aki csakis egy elméletet tart igaznak és elfogadhatónak, az lemond a szakmai hitelességről. A Magyarságkutató Intézet és A pozsonyi csata pont ezt teszi, és már a film első öt percében annyi csúsztatás és fél- vagy negyedigazság van, hogy az arcomat kapartam. Kezdjük a műfajilag nehezen meghatározható film – ismeretterjesztő vagy kalandfilm? – alaptézisével. 907-ben a Nyugat ki akarta irtani az egész magyarságot, a csatában a létezésünk dőlt el. A Magyar Nemzet ezzel a címmel népszerűsítette az alkotást: "Győzelem vagy halál, más lehetőség nem volt a pozsonyi csatában", máshol a "honmegtartó" csatáról beszélnek, bizonyítékként pedig egy latin idézet szolgál, amely így szól, a frank király "Elrendelte, hogy a magyarok kiirtassanak" – csakhogy ez így nem igaz.
Ennyi, a többit bízzuk a képzeletre, a Magyarságkutató Intézet munkatársainak és a saját korábbi ötletéből dolgozó Baltavári Tamás rendezőnek igencsak élénk volt a fantáziája, és miután hosszan értekeznek arról, hogy a magyar harcmodor a hátrahajló íj használatából állt, és sosem bocsátkoztunk közelharcba, nagy, látványos nehézlovassági rohammal döntik el a csatát. A látványost persze tegyük idézőjelbe, a számítógépes animáció ugyanis a pár évvel korábbi stratégiai számítógépes játékok szintjén áll, a figurák végtagjainak mozgása kínosan kezdetleges, az arcok kifejezéstelenek, a jeleneteknek nincs mélysége, a csatában egymásba olvadnak a harcosok, árnyalásra, finomításra meg nem volt idő és/vagy pénz. Vagy figyelem: az itt elejtett csodaszarvas, vagy mi egy észak-amerikai wapiti. A pozsonyi csata olyan, mint egy agymosás. Végig szól a sámánzene, miközben folyamatosan olyan hangzatos, de lényegében értelmetlen mondatokat sütnek el, hogy "a messzi múltból és sok ezer mérföldről érkezőket a végzet kísérte a Duna partjára", vagy hogy "az itt élő népek bizonyára örültek a magas tudással érkező magyaroknak", és szó esik "Attila turulnemzetségéről" is.
Beró László: A Hannah Arendt Egyesület alapító tagja, 2000-től alelnöke. Lőrinc László: "2005 őszén pedig a Shoah alapítvány tananyagából, az alapítvány felkérésére bemutató órát tartottam, melynek vendége volt többek között az oktatási miniszter, valamint Steven Spielberg…" Miklósi László: "Tagja az Izraelbe utazó első magyar hivatalos pedagógus küldöttségnek. Egyúttal elvégez egy 120 órás, a holokauszttal foglalkozó továbbképzést is (1997. ); Tagja a Holokauszt Közalapítvány oktatási tanácsadó testületének (2006). " Amit a finnugrászok elkezdtek és a kommunista elvtársak folytattak, úgy látszik, ez a csoportosulásocska szeretné befejezni. Minden egyes információ, ami tőlük származik, kiemelt óvatossággal kezelendő. – Hamilcar Smith vita 2017. június 27., 00:44 (CEST) [ válasz] Kedves konteós barátom! Hülyeségeket beszélsz. Mi köze a világ egyetemein nemzetközi szinten is egyedül elfogadott finnugor nyelvrokonságnak a Pozsonyi csatához? Ja tudom, szerinted a világ összes nyelvész tudósa, történész tudósa, populáció genetikusa és kutatólaboratóriuma globálisan és nagy gonoszan összeesküdött a magyarok kamu turáni türk rokonsága ellen.
Hamarosan, a tervek szerint 6-9 hónapon belül újra termelhet a hejőcsabai cementgyár. Ez az a gyár, amit múlt hét csütörtökön biztonsági őrök segítségével foglalt el Kálmán János. Kálmán, a nevét néhány napja Hejőcsabai Cement és Mészmű Kft. -re változtatott Magyar Cement Kft. többségi tulajdonosa mondta ezt egy keddi sajtótájékoztatón, amit a gyárban tartottak meg, írja az MTI. Kálmán János úgy fogalmazott: sok évig tartó pereskedés után jutott társasága "jogos" tulajdonához, miközben a svájci érdekeltségű Holcim sokáig jogszerűtlenül működtette a gyárat. A cementgyárban 4-5 milliárd forintos fejlesztést követően indulhat újra a termelés, a cég 300 embert foglalkoztat majd, és a tervek szerint 1 millió tonna cementet gyárt évente. Meglepő lenne viszont, ha ennyivel véget is érne ez a lassan 20 éve tartó történet, amely a rendszerváltás utáni privatizációk időszakáig nyúlik vissza, és a gyárfogaláson kívül perek és sikertelen egyezkedések sorozatával van tele. A Holcim továbbra is jogszerűtlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Cement erőfölénnyel elfoglalta a hejőcsabai cementgyárat.
A mészhidrát az építő-, az élelmiszer- és a vegyiparnak, valamint környezetvédelmi szolgáltatóknak alapanyag, használják a gumigyártásban, a mezőgazdaságban, valamint a szennyvíztisztításban, talajjavításban is. Közölte: tervei szerint a cementgyárban 4-5 milliárd forintos fejlesztést követően indulhat újra a termelés, a cég mintegy 300 embert foglalkoztat majd, és a tervek szerint 1 millió tonna cementet gyárt évente, főleg hazai piacra. A Holcim ugyanakkor továbbra is jogszerűtlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy az MC erőfölénnyel elfoglalta a hejőcsabai cementgyárat. A társaság közlése szerint a Miskolci Járásbíróság 2014. február 11-i végzésében elutasította a Magyar Cement ingatlankiürítés iránti kérelmét. A sajtótájékoztatón Kriza Ákos (Fidesz-KDNP), Miskolc polgármestere azt mondta: a miskolci városvezetés legfontosabb feladatának tekinti a munkahelyteremtést, a termelését 2011-ben leállító gyár újraindítása és működtetése mintegy háromszáz embernek ad munkát. Continue Reading Végső célja pedig az volt, hogy ismét magyar kézbe kerüljön a gyár.
Százhuszonöt éves hagyománya van Miskolc környékén a kőbányászatnak, a mész-, mészhidrát- és a cementgyártásnak, 2010-ben azonban leállt a termelés Hejőcsabán. Az egyetlen magyar tulajdonú cementgyár, a Hejőcsabai Cement- és Mészipari (HCM 1890) Kft., amely a Magyar Cement Kft. jogutódja, még az idén újraindítaná az egyik gyártósort, jó eséllyel jövőre pedig a másodikat is reaktiválná - írta a lap. Zám Csaba, a HCM 1890 Kft. kereskedelmi igazgatója a magyar piac elvileg ötmillió tonna cementet tud felvenni évente, a Heidelberg holding váci és beremendi, a Lafarge-Holcim királyegyházai, illetve a HCM hejőcsabai éves kapacitása viszont 4, 8 millió tonna. A válság óta a kereslet két és fél millió tonnára esett vissza idehaza, így kihasználatlanok a magyar gyárak, ennek ellenére a multinacionális tulajdonosok két szlovák és egy román gyárból 900 ezer tonna cementet hoznak be évente. Hejőcsaba ennek az importnak a kiváltására készül, illetve a monopolárakat letörve, 39 százalékos piaci részesedést akar elérni.
Azért ennyire, mert mint mondják, a svájciakkal ellentétben nem tervezik bizonyos tevékenységek kiszervezését, és idővel mindkét gépsort használni szeretnék (a Holcim csak az egyiket használta). A távolabbi jövőben ez elvileg jóval több alkalmazottat is igényelhet, ami szép álom a borsodiaknak, hiszen a megyében hagyományosan több a munkanélküli, mint az országban átlagosan. Az utóbbi negyedévek statisztikái ugyan javultak, de tavaly év végén még 10, 6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ez 28 ezer munkanélkülit jelentett. Mindebből egyelőre annyi látszik, hogy az első munkások és mérnökök – némelyikük 10-15 év után – most visszatértek, és a szakmai meggyőződés mellett a nosztalgia is hajtja őket. A régi szép időket szeretnék visszaállítani, keverni a cementet, ami szerintük jó üzlet. Mindent tudnak az üzemről, van közöttük olyan, aki még az építésénél is ott volt, és a velük folytatott beszélgetéseinkből úgy tűnt, hogy a cementgyár újraindításának műszaki feltételei már jó ideje kidolgozottan lapulnak a HCM fiókjaiban.
Bár az üzem első fokon megkapta az egységes környezethasználati engedélyt, a Zöld Kapcsolat egyesület ez ellen fellebbezést nyújtott be arra hivatkozva, hogy az üzem túl nagy környezeti terhelést jelentene a városra nézve, és 2014-ben már az EU is kifejezetten kiemelt több térséget – köztük Miskolcot – ahol a légszennyezettség adatai jóval az átlagérték fölött vannak. Jogszabály is tiltja ilyen esetben a légszennyezettség további növelését (306/2010. korm. rendelet). Az, hogy a gyár a környezethasználati engedélyt mégis megkaphatta, azért lehetséges, mert a jogszabály új üzemek létesítésére vonatkozik, a cementgyár pedig technikailag nem minősül újnak. A szállópor esetében évente 35 naptári napnál nem lehet több a 24 órás határérték túllépés, Miskolcon azonban már most is ennek két-háromszorosa az éves átlag. 2015-ben már nyáron és ősszel is el kellett rendelni a füst-ködriadó (szmogriadó) tájékoztatási fokozatát, pedig korábban ez csak a téli hónapokban volt jellemző. Ennek egészségügyi hatásait talán nem kell túlzottan részletezni, a légzőszervi megbetegedések és a tüdőrák kialakulásának kockázatát jelentősen növeli.
Értesítés használatbavételi engedély megadásáról – CD/15704-6/2022. számú határozat: Szolnok, Belváros Dél, GPON optikai hálózat, "374/2-Mártírok" terület 2022-07-15 Kérelmező: Magyar Telekom Nyrt. Értesítés építési engedély megadásáról – CD/14636-12/2022. számú határozat: Gyüre, optikai kábelhálózat, vasútkeresztezés 2022-07-15 Kérelmező: Naracom Informatikai Kft.