A legjobban kereső magyar labdarúgók listájának élén már nem csak Dzsudzsák Balázs áll, ugyanis holtversenyben más is felfért a lista legelejére. Bár a magyar topfocisták fizetése a legtöbb ember számára felfoghatatlanul magas összeg, a futball világában ennél jóval magasabb jövedelmű játékosokat is találunk. Magyar focisták fizetése. De vajon mennyit keresnek Magyarország legjobbjai? A legjobban kereső magyar labdarúgók listájának élén már nem csak Dzsudzsák Balázs áll, ugyanis a Blikk szerint holtversenyben Szalai Ádám is legalább akkora luxusfizetést kap, így ketten vezetik a listát. Ők a legjobban fizetett magyar focisták Bogdán Ádám (Liverpool) - 315 millió/év Huszti Szabolcs (Eintracht Frankfurt) - 378 millió/év Németh Krisztián (al-Garafa) - 409 millió/év Dzsudzsák Balázs (Bursaspor) - 535 millió/év Szalai Ádám (Hoffenheim/Hannover) - 535 millió/év Van még ettől feljebb is Bár a magyar topfocisták fizetése a legtöbb ember számára felfoghatatlanul magas összeg, a futball világában ennél jóval magasabb jövedelmű játékosokat is találunk.
Megnyitó beszédében kifejtette: az Európai Bizottság éppen csütörtökön kezdett el egyeztetni a harci műveletekben lerombolt Mariupol polgármesterével, valamint ukrán mérnökökkel a város újjáépítéséről. Mariupol jelenleg az orosz erők kezén van.
Forrás: Fotó: IVÁNDI-SZABÓ BALÁZS/
A Transfermarkt adatai szerint az NBI-es csapatok létszáma 38 fő volt az említett szezonban átlagosan, ami azt jelenti, hogy egy magyar labdarugó havi bruttó 2, 9 millió forintért játszott. Ez pedig az akkori nemzetgazdasági átlagnak több mint a hétszerese.
Havi bruttó 2, 9 millió forint volt a magyar NB I-es labdarúgók átlagfizetése a 2020-21-es számok alapján, írja a Menedzser Fórum az UEFA pénzügyi jelentésére hivatkozva. A dokumentum szerint hiába terhelte a 2020/2021-es szezont a koronavírus-járvány és annak újabb hullámai, a magyar bajnokság kiválóan teljesített ebből a szempontból, hiszen immár a 19. helyet foglalja el a bérköltség vonatkozásában az európai bajnokságok sorában. Durva: kiderült, mennyit keres egy átlagos magyar focista - Blikk. Az UEFA összesítése szerint a 2020/2021-es szezonban 82 millió eurós bérköltsége volt a labdarúgó NB I-ben résztvevő csapatoknak. Ez évi 6, 83 millió eurót, vagyis szezonvégi árfolyammal számolva 2, 4 milliárd forintot jelent csapatonként. Magyarország esetében a 82 millió euró úgy oszlik meg, hogy ebből 45 millió euró volt a focisták bérköltsége, míg a fennmaradó 37 millió euró az egyéb alkalmazottaké. A Transfermarkt adatai alapján az NBI-es csapatok átlagos létszáma 38 fő volt a 2020/2021-es szezonban, ami azt jelenti, hogy egy magyar focista az NB I-ben a vizsgált szezonban havi bruttó 2, 9 millió forintért rúgta a bőrt.
Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet a magyarországi focisták fizetéscsökkentéséről, szúrta ki a. A kormányrendelet értelmében a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezet a munkaviszony vagy megbízási jogviszony (ebben az esetben akkor, ha bérköltségként fizetik ki) keretében foglalkoztatott hivatásos labdarúgó vagy sportszakember rendszeres havi díjazását egyoldalúan csökkentheti. A csökkentés mértéke legfeljebb 70 százalék lehet, a veszélyhelyzet lejártával pedig vissza kell állítani az eredeti szintre. Gazdaság: Több mint 3 milliót keres egy focista az NB I.-ben | hvg.hu. A rendelet a focistákon kívül más, látvány-csapatsportban működő sportolókra és szakemberekre is kitér, de esetükben nem határozták meg, maximum mennyivel csökkenhet a díjazás. Koronavírus - Még több hír a témában Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/
(A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. törvény 53. § (1) bekezdés. ) Jelen esetben inkább a jogosultág későbbi, a feléledési időtartamon belüli bekövetkezésről beszélünk. Feléledés 2. Előfordul az az eset is, amikor az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, majd a jogosító feltételek valamelyike ismét bekövetkezik, például az özvegy ismét megváltozott munkaképességűvé válik, vagy korábban árvaellátásra jogosult gyermek nevelése címén kapta az özvegyi nyugdíjat, amely megszűnt az árvaellátás megszűnése miatt, de később egy másik jogosító feltétel, a nyugdíjkorhatár betöltése bekövetkezett. Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike: a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül, a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.
19:53 sizs A társadalombiztosítási ellátásokat igényelni kell. Az igénybejelentő lap innen letölthető: Még valami: az igénybejelentőt március 5-e után adják postára, mert ha ez a jelzett időpont előtt történik, a Nyufig rákérdez a házasságkötésre, így megspórolható egy kör. Üdv: Gy 2009. 20:15 Köszönöm szépen, sokat segített! Sizs lenke53 2009. 15:34 Kedves Gyertya 1984-ben elváltam férjemtő mentem újból férjhez. Gyermek tartásban részesültem 2 kiskorú gyermek után. Volt férjem 1993. 07. -én elhunyt mint nyugdíjas. Ezek után részemre két kiskorú gyermek jogán állandó özvegyi nyugdíjat állapítottak meg. Ezt 2001. -ig folyósították. 02. 08. -án betöltöttem 55. életévemet. Kérdésem lenne, hogy az özvegyi nyugdíj ebben az esetben feléledhet -e? Ha igen milyen törvényi paragrafusok alapján? ancsa52 2009. 18:43 Kedves Gyertya 1994-ben meghalt a férjem. Az a kérdésem hogy jogosult vagyok-e özvegyi nyugdíjra, vagy más járulékra? illetve mik az erre vonatkozó jogszabályok? Válaszát előre is köszönöm Gizella76 2009.
E személyek elhalálozása esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az elméleti összeg lesz, amely az elhunyt jogszerzőt elhalálozása időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna. Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt nem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, hanem az igénylő lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási/nyugdíjbiztosítási főosztálya bírálja el. Az eljárás során külön vizsgálat tárgyát képezi az elhunyt jogszerzőnek a halála időpontjáig szerzett szolgálati ideje, a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetet pedig az elhunyt jogszerzőnek az 1988. január 1-jétől a halála időpontjáig szerzett kereseti adataiból fogják kiszámítani. Az előzőekben említett szolgálati idő és átlagkeresetből kerül kiszámításra annak az öregségi nyugdíjnak az elméleti összege, amely a jogszerzőt a halála időpontjában megillette volna. Hogyan érinti az özvegyi nyugdíjast, ha betölti a nyugdíjkorhatárát? Ha a jogszerző betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárát, akkor az addig 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíja feleződhet, ha megállapítják részére a saját jogú nyugellátását!