Erről ő már pontosan tudja, hogy csakis 1922 előtt nyomtathatták, hiszen azóta nincsen villamos a városban. Kult: Magyar tévéfilm nyerte az Európa legjobbjának járó díjat | hvg.hu. Figyeli azt is, mennyire épek a lapok, van-e rajtuk bélyeg, amelyről megállapítható, mikor adták fel, de egy városképen az is izgalmas, milyen öltözékük van az embereknek, milyen járművek közelekednek - sorolja. Bár a gyűjtőkre ma már sokan mint csodabogarakra tekintenek, azt senki sem vitatja, hogy a régi lapok számtalan helytörténeti vagy művelődéstörténeti ismeretet hordoznak, ezért ezeket megőrizni semmiképpen sem haszontalan dolog. ti
A szerelem helyett, ami segített a túlélésben, a családját választja. Később megtudja, hogy férje elesett, lányát szülei nevelik. A filmalkotók jól döntöttek, amikor a lágerélet már ismert, sokszor mesélt, ábrázolt eseményei helyett egy érzelmi szálat, egy szerelem kibontakozását helyezték a középpontba. Akik visszatértek, az éhezésről, a fázásról, a fizikai gyötrelmekről még csak beszéltek, persze évtizedek után, de az átélt érzelmeket mélyen magukba temették. TEOL - Örök tél: Tolna megye ihlette. Érdemes lett volna azonban többet szánni arra, hogy mi lesz a hazatérőkkel, hogy szabta át sorsukat a történelem, még ha túlélték is a lágert. Túlélték? Irénnek, az özvegyasszonynak valószínűleg ez a haláláig titkolt lágerszerelem lesz az örök élmény, amiről természetesen nem beszélhet soha, senkinek. Az operatőr Nagy András mindent kihoz a "semmiből": fekete-fehérből, a koszos hóléből, a sápadt, színtelen arcokból, az alig mosolyokból. A főszereplőt még alig láttuk filmen, feledhető epizódszerepek alapján merte ráosztani az abszolút főszerepet a rendező, hiszen Gera Marina a film szinte minden kockáján jelen van.
A táblákon túlélő civilek visszaemlékezései is olvashatók. Ezek torokszorító őszinteséggel mesélnek az átéltekről. Így többek közt Takács Julianna, akit annak idején németként internáltak: "Megérkeztünk Donbaszba […] körülöttünk mindenfelé szénbányák. Ahogy kinyitották a vagont, láttuk, hogy fekete emberek jönnek, a kezükben kis lámpás, olyanok voltak, mint a kéményseprők. Összeszedtük a cókmókunkat, s a megpenészedett kenyérmaradékot kisöprögettük a vagonból. És akkor csaptuk össze a kezünket, mikor ezt a szemetet, penészmaradékot a vagon körül bámészkodó oroszok kezdték összekapkodni: Úristen, hova kerültünk mi? " Majorszki András elmondta: a kiállítás célja, hogy a hazai társadalom régi adósságának eleget téve igyekezzen minél feldolgozhatóbbá és érthetőbbé tenni ezt a nehéz témát az érdeklődők számára. A kiállítás anyagának megtekintésére az Óbudai Kulturális Központ Civil Házában az elkövetkező két hétben van lehetőség. A kiállítás A megnyitót követően az Örök tél című magyar történelmi filmdráma vetítésére került sor.
Csak az önmagában is borzasztó láger van, a lélekölő munka és a reménytelenség. Merthogy ezeknek a nőknek azt mondták, három hét kukoricatörésre viszik őket, majd olyan fizikai munkát végeztetnek velük, amibe egészséges férfiak is belepusztulnának, ahogy van, aki már az oda tartó útba is belepusztul. Az ember azonban képes túlélni mindent, ha elég erős hozzá mentálisan, és hősnőnk, Irén erős, ráadásul segítséget is kap egy minden hájjal férfitől, aki ismeri a rendszert, és képes bármilyen szabályt kijátszani. A börtönfilmnek, kezdve az olyan nagy klasszikusoktól, mint A nagy szökés megvan a maguk saját nyelvezete, eszköztára és stílusjegyei, az Örök tél készítői pedig nagyszerűen ismerik és használják ezeket. Nem szöszölnek sokat az előkészítéssel, nem is kell, hamar felvázolnak mindent, amit tudnunk kell, és gyorsan – de kapkodás nélkül – rajzolták meg mind a két főhős, Irén és Rajmund alakját és a hozzájuk kapcsolódó mellékszereplőket. Hamar kiderül, ki a gyenge, ki erős, ki képes változni, és mik azok a szabályok, amikhez alkalmazkodniuk kell – és itt nem a hivatalos parancsokról van szó, ahogy azt Rajmund karaktere újra és újra elmondja.
A főbb női szerepekben Döbrösi Laurát, Kiss Diána Magdolnát, Farkas Franciskát és Kurta Nikét láthatjuk majd.
Nem csak a színész pozíciójából beszélek, amikor azt mondom: egyszerűen elképzelhetetlen számomra, hogy hosszútávon színház nélkül maradjon a világ. Kérdező: D. S.
Az ügy – Nyílt próbán leshetjük meg Ascher Tamás rendezését December 1-én 11 órától tartják Az ügy – avagy a Normális Eljárás című előadás nyílt próbáját a Katonában. A belépés ingyenes, regisztrációt nem igényel. Három decemberi bemutatóra készül a Katona Ascher Tamás, Hegymegi Máté és Tarnóczi Jakab rendezésében is műsorra kerül egy-egy darab a Katona József Színházban. Színház- és Filmművészeti Egyetem | Borsi Balogh Máté. Szentendrei Teátrum Rekordlátogatottságú évadot zárt a Szentendrei Teátrum Hat szabadtéri helyszínen 41 előadás, köztük több hazai ősbemutató, új operaprodukció, ifjúsági és gyerekelőadás, valamint könnyűzenei koncert várta a közönséget a Szentendrei Teátrum 50. évadában.
A változás az egyetem alatt, gyakorlatilag egyik napról a másikra történt. Nagyon lustán érkeztem oda, és azt hiszem, 18-19 évesen meg is ijedtem. Eszter viszont pontosan látta, mivel tudja elérni, hogy kinyíljak, dolgozzak, engem pedig egyre inkább elkezdett érdekelni a prózai színház, a drámák, az emberi kapcsolatok rétegzettsége. R: Hogyan kerültetek a Carouselbe? Borsi-Balogh Máté SZF: Egy meghallgatásra hívott el bennünket az Operettszínház akkori főigazgatója, Lőrinczy György. Előre megkaptuk a dalokat, amiket kapott partnerrel kellett énekelnünk. Borsi-Balogh Máté. Nagyon izgultam, de a rendező, Béres Attila már akkor elkezdett instruálni. Gyakorlatilag az első szavamnál leállított, és arra kért, maradjak ülve, ne mozduljak meg. Beszélt a szerepről, arról, mit akar látni, és csak arra koncentráltam, hogy az instrukciót teljesítsem, az izgulás pedig teljesen megszűnt. BBM: Én mindig borzasztóan érzem magam casting-szituációkban, mert fogalmam sincs, hogy kell viselkedni ilyenkor. A Carousel előtt az István, a király meghallgatására hívtak, akkor rettentő zavarban voltam, úgy éreztem magam, mint egy óvodás.