Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
A teljes kutatást itt lehet elolvasni.
Switch to the dark mode that's kinder on your eyes at night time. Switch to the light mode that's kinder on your eyes at day time. Menu Akciók, kedvezmények egy helyen! Hány ember él Magyarországon? Hány cigány nemzetiségű ember él Magyarországon? - Hírnavigátor. – Mutatjuk a választ! Magyarország lakossága 1981 óta csökkenő tendenciát mutat, ráadásul olyan mértékben, ami korábban csak a világháborúval sújtott évekre volt jellemző (1918; 1945) – a KSH adatai szerint 1981 óta körülbelül 737. 000 fővel kevesebb az ország becsült népessége. A Ratkó-korszak alatt (1949-1953) az európai tendenciákhoz képest magas volt Magyarországon a születések száma (természetes szaporodás: 12%), azonban a szigorú intézkedések (gyermektelenségi adó, abortusztilalom) eltörlése után újra visszaesett a gyermekvállalási kedv. A demográfiai értékek zuhanásához hozzájárult az 1956-os kivándorlási hullám, illetve az is, hogy 1960 és 1973 között több volt a terhesség-megszakítás, mint az élveszülés. Amikor a "Ratkó-gyerekek" szülőképes korba érkeztek (1970-es évek), illetve szigorították a terhesség-megszakítás szabályait, újra növekedett a népesség, ám a pozitív hullám óta a lakosságunk újra csak fogyatkozik, ráadásul a rendszerváltás után újra nagyobb kivándorlási hullám indult útnak.
Németh több problémát is felsorolt, amelyekkel eddig szembesültek a migrációs statisztikákat illetően. A kötelező regisztráció nem működött a személyek mozgásának szabadsága miatt, a tükörstatisztikák pedig azért jelentettek problémát, mivel definíciós különbségek vannak az országok között abban, hogy kit tekintenek migránsnak. Az ENSZ, az OECD és a Világbank is foglalkozik migrációs becslésekkel, ám ezek születési ország szerint kezelik az embereket. Ez a megközelítés nem alkalmas arra, hogy a külföldre vándorló magyarokat mérni lehessen. Amennyire nem lehetett tudni adatokat a kivándorlókról, annyira nem lehetett tudni adatokat a visszaköltözőkről sem. A két rossz minőségű adatból nem lehetett jó minőségű adatot létrehozni. 2011 októberében a KSH a népszámláláskor azt mérte, hogy akkor 190 ezren voltak külföldön – egy évnél hosszabb ideig. Ma ráadásul úgy tűnik, hogy a migráció az életnek egy szakaszára vonatkozik: korábban, ha valaki fogta a batyuját, akkor Németh szerint az végleges kivándorlást jelentett.
Jelentős növekedés következett be az időskorúak arányában: a 65 éves és annál idősebbek aránya 1970-ig 10 százalék alatti volt, 2016-ra azonban 18 százalékra emelkedett. Az öregedési index szerint – ami azt mutatja meg, hány időskorú jut 100 gyermekkorúra – 1870-ben 100 gyermekre 8 idős ember jutott, 2016-ban azonban már 128. A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat, összegző felvételt készítsenek a társadalmi változásokról a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára. A legfrissebb felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen. Az első mikrocenzust 1963-ban tartották, és a korábbi adatfelvételeket 2 százalékos mintán végezték. (Kiemelt kép: Thinstock) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.